19/1990. (IX. 19.) AB határozat
19/1990. (IX. 19.) AB határozat
a révfülöpi Nagyközségi Közös Tanács 29/1989. (XII. 8.) Th. és a Veszprém Megyei Tanács 66/1989. (XII. 20.) Th., és 10/1990. (III. 8.) Th. határozatainak alkotmányellenességéről1
1990.09.19.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága a kővágóörsi Községi Tanács által a révfülöpi Nagyközségi Közös Tanács 29/1989. (XII. 8.) Th. számú és a Veszprém Megyei Tanács 66/1989. (XII. 20.) Th. számú határozatának alapjául elfogadott népszavazás törvényessége tárgyában benyújtott alkotmányossági panasz folytán meghozta a következő
határozatot.
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a révfülöpi Nagyközségi Közös Tanács 29/1989. (XII. 8.) Th. számú és a Veszprém Megyei Tanács 66/1989. (XII. 20.) Th. számú, valamint az azt fenntartó 10/1990. (III. 8.) Th. számú határozata nem a törvényes előírásoknak megfelelő népszavazáson alapul, ezért a határozatokat megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság e határozatot a hivatalos lapban közzéteszi, az iratokat pedig a Legfőbb Ügyészség útján rendeli az illetékes államigazgatási hatósághoz visszaküldeni.
Indokolás
A kővágóörs-pálkövei üdülőhely 1989. június 23-án a balatonrendesi kultúrházban falugyűlést tartott. A felvett jegyzőkönyv szerint a helyi lakosok és üdülőtulajdonosok részéről 37 fő volt jelen. A falugyűlés megnyitása után dr. Mihovics István, a Révfülöp Nagyközségi Közös Tanács elnöke tájékoztatást adott a Kővágóörs önállósulásának kérdésében tartott helyi szavazás eredményéről és ismertetett egy petíciót, amelyben pálkövei állandó lakosok ,,Révfülöphöz való tartozásukat'' kérték. Ezzel kapcsolatban ,,a jelenlevők egyhangúlag, ellenszavazat nélkül megállapodtak abban, hogy a tanács levélben megkeresi az üdülőtulajdonosokat véleményük kikérésére.''
Tóth János és Ernhéffer Ferenc pálkövei állandó lakosok 1989. október 17-én megjelentek dr. Mihovics Istvánnál, a révfülöpi Nagyközségi Közös Tanács elnökénél, és előadták, hogy az 1989. június 23-án megtartott pálkövei falugyűlés szellemében közvéleménykutatást kívánnak végezni az állandó lakosok és az üdülőtulajdonosok között azon célból, hogy 1990. január 1. után — amikor Kővágóörs községben önálló tanács szerveződik — Révfülöphöz vagy Kővágóörshöz kívánnak tartozni.
Dr. Mihovics István tanácselnök a véleménykikérés szervezésével egyetértett, és biztosította a tanácstagokat, hogy a tanács apparátusa a szükséges adminisztrációt elvégzi, a szakigazgatási szerv pedig a postaköltségeket fedezi.
Ezt követőenTóth János tanácstag és Ernhéffer Ferenc 799 máshol lakó pálkövei ingatlantulajdonos részére 748 lakcímre válaszborítékkal ellátott véleménykérő lapot küldött ki. Ebben közölték, hogy mivel az 1989. június 4-ei kővágóörsi helyi szavazás eredményeként 1990. január 1-jével Kővágóörs községben önálló tanács szerveződik, az 1989. június 23-ai falugyűlés úgy döntött, hogy kérdőív útján közvéleménykutatást kell végezni Pálköve hovatartozásának ügyében. A mellékelt kérdőíven arra kértek választ, hogy ,,Kővágóörs-Pálköve üdülőterülete a 71-es úttól a Balaton felőli rész Révfülöp községhez tartozzon: igen — nem.''
E lapokon 482 ingatlantulajdonos nyilvánított véleményt. Igennel 335, nemmel 147 tulajdonos válaszolt. Visszakézbesített a posta 33 levelet azzal, hogy a címzettek ismeretlen helyen tartózkodnak. Ez utóbbi számadatokat a Révfülöp Nagyközségi Közös Tanács hivatali helyiségében 1989. november 28-án felvett jegyzőkönyv tartalmazza, amelynek utolsó pontja szerint a véleménynyilvánító anyag megőrzésre a Végrehajtó Bizottság Titkárságához került.
Révfülöp Nagyközség Közös Tanácsa 1989. december 8-án ülést tartott, és azon 29/1989. (XII. 8.) Th. szám alatt határozatilag kimondta, hogy az 1989. június 23-ai falugyűlésen elhangzottakat és az üdülőtulajdonosok véleménynyilvánítását az 1989. évi XVII. Tv. 16. §-ának (5) bekezdése alapján népszavazásnak ismeri el, és utasította a Végrehajtó Bizottság titkárát, hogy az összesen 440 ha 8483 m2 területrésznek Révfülöp nagyközséghez 1990. január 1-jével történő átcsatolása tárgyában az iratokat terjessze fel a megyei tanácshoz.
E felterjesztés alapján a Veszprém Megyei Tanács 1989. december 20-án 66/1989. (XII. 20.) Th. szám alatt határozatot hozott, amellyel engedélyezte, hogy Kővágóörs községtől 1990. január 1-jei hatállyal Pálköve belterületéből 77 ha 6634 m2, Pálköve külterületéből pedig 363 ha 8483 m2 terület Révfülöp nagyközséghez átcsatolásra kerüljön.
E határozat ellen Kővágóörs község elöljáróságának kérelmére a Veszprém Megyei Főügyészség Á 2/1990. szám alatt törvényességi óvást emelt, amelyben a Megyei Tanács határozatának hatályon kívül helyezése mellett az 1989. évi XVII. tv. rendelkezéseinek megfelelő népszavazás lefolytatására indítványozott rendelkezést.
Ezzel a törvényességi óvással a Veszprém Megyei Tanács — az 1990. március 8-án kelt 10/1990. (III. 8.) Th. számú határozat szerint — nem értett egyet és utasította a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának titkárát, hogy az iratokat a Belügyminisztérium útján a Minisztertanácshoz terjessze fel. A felterjesztés 1990. március 13-ai keltezéssel megtörtént, 1990. április 25-ei kelettel viszont Kővágóörs Községi Tanácsa az Alkotmánybírósághoz fordult a tanácsi határozatok megsemmisítését kérve. Ugyanezen a napon a Legfőbb Ügyészség a törvényességi óvás iránti kérelem kapcsán keletkezett iratokat alkotmányossági panaszként küldte meg az Alkotmánybírósághoz a népszavazás törvényességének elbírálása végett az 1989. évi XVII. tv. 32. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel.
Az Alkotmánybíróság az alkotmányossági panaszt megalapozottnak találta. Az 1989. évi XVII. tv. 16. §-ának (2) bekezdése szerint az adott tanácsot érintő területszervezési ügyben véleménynyilvánító népszavazást kell elrendelni. Az (5) bekezdés lehetővé teszi ennek a véleménynyilvánító népszavazásnak a helyi közéleti gyakorlat által kialakított formák felhasználásával történő elrendelését is. Meg van a lehetősége tehát annak, hogy a népszavazást többek között falugyűlés vagy településrészi tanácskozás felhasználásával rendeljék el.
A hivatkozott 1989. évi XVII. tv. 27. §-ának (1) bekezdése azonban előírja, hogy a népszavazásban résztvevő állampolgárokat a választójogi törvény alapján nyilvántartásba kell venni, és erről a népszavazás elrendeléséről szóló határozat megküldésével írásban értesíteni kell.
Ezeknek a törvényi előírásoknak ismeretében az Alkotmánybíróság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a konkrét esetben a népszavazás elrendelése szabályszerűen megtörtént-e. Ennek keretében megállapította, hogy a jegyzőkönyv szerint 37 fő részvételével megtartott 1989. június 23-ai falugyűlésnek az a döntése, amely szerint ,,a jelenlevők egyhangúlag ellenszavazat nélkül megállapodtak abban, hogy a tanács levélben megkeresi az üdülőtulajdonosokat véleményük kikérésére'' népszavazást elrendelő határozatnak nem minősíthető.
Nem minősítette azt annak a révfülöpi Nagyközségi Közös Tanács vb-titkár által 1989. szeptember 27-ei kelettel készített tanácsülési előterjesztés sem, amely szerint a falugyűlésen ,,a jelenlevők egyhangú szavazattal abban foglaltak állást, hogy a tanács levélben keresse meg az ingatlantulajdonosokat véleményük kikérésére, mivel a falugyűlésen a helyi lakosok és az üdülőtulajdonosok kis létszáma volt jelen.'' Ez az előterjesztés határozati javaslatot is tartalmaz, amely a falugyűlés állásfoglalása alapján utasította volna a szakigazgatási szerv vezetőjét egy kérdőív és egy kísérőlevél kikézbesítésére valamint a beérkező válaszok értékelésére, nincs azonban nyoma az iratokban annak, hogy a nagyközségi közös tanács annak megfelelő határozatot hozott volna.
Abból, hogy Tóth János pálkövei tanácstag és Ernhéffer Ferenc pálkövei lakos 1989. október 17-én, bár a Révfülöp Nagyközségi Közös Tanács költségén, de a saját nevében küldött levelet az ingatlantulajdonosokhoz, arra lehet következtetni, hogy a vb-titkár által javasolt határozatot a tanács nem hozta meg, és ezt erősíti az is, hogy az elküldött levél szövege nem azonos a vb-titkár előterjesztésében javasolt levél szövegével. Ez a levél tehát szintén nem bizonyítéka a népszavazás törvényi rendelkezéseknek megfelelő elrendelésének. E levélben ugyanis szó sincs arról, hogy akár 1989. június 23-án, akár azt követően népszavazást rendeltek volna el, sőt a két aláíró kifejezetten arról adott tájékoztatást, hogy ,,közvéleménykutatást kell végezni kérdőív útján''.
Ilyen előzmények után a jogszabályi rendelkezésekkel ellentétes volt a Révfülöpi Nagyközségi Közös Tanács 1989. december 8-ai 29/1989. (XII. 8.) Th. számú határozata, amely az 1989. évi XVII. tv. 16. §-ának (5) bekezdésére hivatkozva a beérkezett véleménynyilvánításokat népszavazásnak elismerve utasította a vb-titkárt, hogy a területrész átcsatolása tárgyában keletkezett iratokat a megyei tanácshoz terjessze fel.
A népszavazás szabályszerű elrendelésének hiányában az Alkotmánybíróság a továbbiakban már nem foglalkozott részletesen azzal, hogy a közvéleménykutatás keretében beérkezett vélemények értékelése megfelelt-e azoknak a szabályoknak, amelyek a népszavazás eredményének értékelésére vonatkoznak. Szabályszerűen el nem rendelt népszavazás esetében ugyanis szabályszerűen megalakított választási illetve szavazatszámláló bizottságról sem lehet beszélni.
A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az 1989. évi XVII. tv. 32. § alapján benyújtott alkotmányossági panaszt az 1989. évi XXXII. tv. 1. §-ának h) pontja szerint hatáskörében eljárva megállapította, hogy a Révfülöp Nagyközségi Közös Tanács a népszavazás lebonyolítására vonatkozó előírásokat megsértette. Kóvágóörs Község Tanácsának alkotmányossági panasza tehát indokolt volt, ezért a törvénysértéssel hozott államigazgatási határozatokat az Alkotmánybíróság az AB tv. 40. §-ának megfelelően megsemmisítette.
Az Alkotmánybíróság a határozatot az 1989. évi XXXII. tv. 41. §-a alapján a Magyar Közlönyben közzéteszi, és egy kiadmányát Kővágóörs Községi Tanácsának megküldi. A felterjesztett iratokat e határozat egy kiadmányával a Legfőbb Ügyészséghez küldi vissza.
Az Alkotmánybíróság ügyszáma: 547/H/1990/3.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás