GK BH 1990/192
GK BH 1990/192
1990.05.01.
A vállalkozói díj iránt indult pert a bíróság időelőttiség okából csak akkor szüntetheti meg, ha bizonyítást folytat le, és annak alapján állapítható meg, hogy a megrendelő az átvételt minőségi hibák miatt indokoltan tagadta meg [Pp. 130. § (1) bek f) pont. 157. § a) pont; Ptk. 306. § (5) bek., 405. § (1) bek.; 7/1978. (II. 1.) MT r. 56. §].
A felperes az alperessel kötött szerződés alapján attikacsatornák gyártását és szerelését végezte. A munkáról 1988. május 9-én 24 864 Ft összegű számlát nyújtott be, s miután azt a felperes nem fizette meg, a fenti összeg és annak 1988. május 20-tól járó kamata megfizetése érdekében fizetési meghagyás kibocsátását kérte, amelyet az elsőfokú bíróság teljesített.
A kötelezett ellentmondással élt, a követelés időelőttiségére hivatkozással kérte a kereset elutasítását. Előadta, hogy nem történt meg a munka szabályszerű átadás-átvétele, a számla nem felel meg a felmérési naplónak, a felperes a minőségi hibát nem javította ki. Ezzel szemben a felperes arra hivatkozott, hogy az alperes a felmérési naplóban igazolta a leszámlázott munkát, a számlázás az alperes által elfogadott árajánlat alapján történt, az alperes minőségi kifogást korábban nem támasztott, a munkát 1988. május 10-én átvette. Csatolta az ekkor felvett, az alperes által alá nem írt jegyzőkönyvet.
Az alperes arra hivatkozott, hogy a munka nem I. osztályú minőségben készült, a felperes ugyanis nem készített dilatációt, és a lehajló bádoglemezeket nem forrasztotta le.
A peres eljárás során a felek a bíróság felhívására egyeztettek. A felvett jegyzőkönyv tartalmazza az elvégzett munkák hibáit, az alperes javítási igényét, illetve a felperesnek azt a nyilatkozatát, hogy a kijavítás kérdésében az alperes, illetve a tervező által javasolt megoldás ismeretében tesz majd újabb nyilatkozatot.
Az elsőfokú bíróság a fenti adatok alapján végzést hozott, amellyel a pert a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének f) pontjára tekintettel a 157. § a) pontja alapján megszüntette.
Az elsőfokú bíróság a fenti rendelkezését azzal indokolta, hogy a felperes követelése idő előtti. A felperes által becsatolt átadási jegyzőkönyvet az alperes nem írta alá, a munkát hibás teljesítés miatt nem vette át, ehhez képest a Ptk. 396. §-ában előírt fizetési előfeltétel még nem következett be.
A végzés ellen, annak hatályon kívül helyezése és a per érdemi tárgyalásának elrendelése érdekében a felperes fellebbezett. Állította, hogy részéről a teljesítés megtörtént. Arra hivatkozott, hogy a hibás teljesítés miatt érvényesíthető alperesi igény, illetve az a körülmény, hogy az alperes az átadási jegyzőkönyvet emiatt nem írta alá, a díj iránti követelését nem teszi idő előttivé. Ezért szerinte a bíróságnak érdemben kellett volna a keresetét elbírálni. Az alperes ellenkérelme helybenhagyásra irányult. Arra hivatkozott, hogy a felperes a szükséges javítást még mindig nem végezte el. Kilátásba helyezte, hogy a várható kijavítási költséget érvényesíti a felperessel szemben.
A fellebbezés alapos.
A Pp. 130. §-a (1) bekezdése f) pontjának első fordulata az időelőttiségre utal. A követelés akkor idő előtti, ha még nem járt le, vállalkozási díj iránti követelés esetében, ha a vállalkozó a szerződés szerinti munkát nem végezte el. A Ptk. 397 §-ának (1) bekezdése értelmében a díj a vállalkozás teljesítésekor esedékes.
A rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a felperes a szerződésben vállalt kötelezettségének eleget tett-e. Nincs adat arra, hogy a felperes kezdeményezett-e szabályszerű átadás-átvételi eljárást és arra sem, hogy ezen eljárás során az alperes milyen nyilatkozatot tett. A felperes által csatolt, 1989. május 9-i keltű 6185. számú naplóoldalon található egy olyan nyilatkozat, amely szerint „mennyiségileg rendben, számlázás csak egységárak elfogadása után lehet”. Bár az alperes a peres eljárás során az egységárat már nem vitatta, önmagában a most hivatkozott naplóbejegyzés alapján nem állapítható meg, hogy a kereset tárgyát képező ellenérték alapjául szolgáló teljesítésről van-e szó. Tény az, hogy az alperes a felperes munkájával kapcsolatban az 1988. júliusi levelében minőségi kifogást jelentett be, és ekkor közölte, hogy a munkát nem vette át. A rendelkezésre álló adatok alapján azonban, beleértve ebbe a felek által a per során tartott egyeztetésről készült jegyzőkönyvet is, nem állapítható meg, hogy az általuk megkötött szerződés, valamint a vonatkozó jogszabályi előírások, így a Ptk. 405. §-ának (1) bekezdése és a 7/1978. (II. 1.) MT rendelet 56. §-a alapján a felperes teljesítését megtörténtnek kell-e tekinteni. Amennyiben ugyanis a megrendelő alaptalanul tagadta meg a munka átvételét, esetleg a munkát már birtokba is vette, a kivitelező az átadási jegyzőkönyv aláírásának elmulasztása ellenére is jogosult a számlázásra. Más kérdés az, hogy ha a teljesítés nem volt hibátlan, a megrendelő gyakorolhatja a hibás teljesítésből eredő jogait is – egyebek között – a Ptk. 306. §-ának (5) bekezdése alapján az ellenszolgáltatás arányos részét a kijavításig (kicserélésig) visszatarthatja. Amennyiben azonban a megrendelő jogosan tagadta meg az átvételt, a vállalkozó ellenértéket nem követelhet. A most részletezett kérdések tisztázásának hiányában nem állapítható meg, hogy keletkezett-e a felperesnek esedékessé vált vállalkozói díjigénye az alperessel szemben. Ennek megítéléséhez a bizonyítási eljárás folytatása, a már említett kérdésekben a tényállás felderítése, szükség esetén szakértő kirendelése szükséges.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a pert időelőttiség okából megszüntető elsőfokú határozatot megalapozatlannak találta, tehát azt a Pp. 258. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per további tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
(Legf. Bír. Gf. IV. 31 652/1989. sz.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás