KK BH 1990/197
KK BH 1990/197
1990.12.31.
I. Az érdekképviselet nem köthető kizárólag egy szervezethez, azt minden társadalmi szervezet gyakorolhatja [1989. évi II. tv. 2. § (2) bek.].
II. A társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele nem akadálya annak, hogy utóbb bárki személyhez fűződő joga megsértése miatt pert indítson. [Ptk. 77. § (3) bek.].
A Fővárosi Bíróság az Első Független Magyar Gazdasági Kamara nyilvántartásba vételi kérelmét megtagadta. Végzésének indokolásában megállapította, hogy az Első Független Magyar Gazdasági Kamara tevékenysége sérti a Magyar Gazdasági Kamarának az 1985. évi 11. törvényerejű rendeletben meghatározott tevékenységét és hatáskörét, továbbá az Első Független Magyar Gazdasági Kamara alapszabályában meghatározott cél gazdálkodói tevékenységnek felel meg. Mindezek pedig ellentétesek az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 2. §-ában foglaltakkal.
Az elsőfokú bíróság végzése elleni fellebbezésében a kérelmező kérte az elsőfokú bíróság végzésének a megváltoztatását és az Első Független Magyar Gazdasági Kamara bírósági nyilvántartásba vételét.
A fellebbezés alapos.
Az Első Független Magyar Gazdasági Kamara alapszabály szerinti célja a vállalkozók érdekképviselete. E tevékenysége nem ütközik az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: tv.) 2. §-ának (2) bekezdésében meghatározott tiltó rendelkezésbe, amely szerint az egyesülési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak sérelmével. Az érdek-képviseleti tevékenység nem sértheti más hasonló tevékenységet ellátó társadalmi szervezet jogait. Az érdekképviselet – mint tevékenységi kör – nem személyhez kötött jogosítvány, azt minden társadalmi szervezet gyakorolhatja, ha az alapító tagok ilyen szándékkal hozzák létre.
A tv. 2. §-ának (3) bekezdése többek között arról rendelkezik, hogy társadalmi szervezet elsődlegesen gazdasági vállalkozási tevékenység céljára nem alapítható. A Kamara alapszabályából ez az elsődleges cél nem állapítható meg, hiszen alapvető célja a vállalkozók érdekképviselete, s bevételként csak a tagok, illetve a pártoló tagok által fizetett tagdíjat jelöli meg. E bevételek pedig a tv. 19. §-ának (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban képezik a társadalmi szervezet vagyonát.
A Legfelsőbb Bíróság a tevékenységi körre tekintettel megvizsgálta a névviselés kérdését is. A tv. 7. §-ának (2) bekezdése szerint a társadalmi szervezet elnevezésének az ország területén hasonló működési körben tevékenykedő, korábban bejegyzett társadalmi szervezetek elnevezésétől különböznie kell.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az Első Független Magyar Gazdasági Kamara elnevezése a megfelelő megkülönböztetésre alkalmas a más társadalmi szervezet, nevezetesen a Magyar Gazdasági Kamara elnevezésétől. Természetesen a társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele nem akadálya annak, hogy utóbb bárki a személyhez fűződő joga megsértése miatt pert indítson a társadalmi szervezet ellen, és perben vitassa a névhasználat jogosságát.
Mindezek alapján megállapította a Legfelsőbb Bíróság, hogy az Első Független Magyar Gazdasági Kamara működése az egyesülési jog gyakorlásával mások jogait nem sérti, s tevékenysége nem minősíthető a tv. 2. §-ának (2) bekezdése szerint elsődlegesen gazdasági tevékenységnek.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, kötelezte továbbá az elsőfokú bíróságot, hogy a 6/1989. (VI. 8.) IM rendelet 1. §-ának megfelelően az Első Független Magyar Gazdasági Kamarát a társadalmi szervezetekről vezetett nyilvántartásba vezesse be.
(Kpkf. I. 25 027/1990. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás