BK BH 1990/2
BK BH 1990/2
1990.01.01.
Jogos védelem okából a terhelt felmentése a közúti veszélyeztetés bűntette miatt emelt vád alól [Btk. 29. § (1) bek., 186. § (1) bek.].
A városi bíróság, illetve a megyei bíróság a terheltet közúti veszélyeztetés bűntette miatt 90 napi tétel pénzbüntetésre és a közúti járművek vezetésétől 2 évi eltiltásra ítélte, az egynapi tétel összegét 120 forintban állapította meg.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A terhelt a község belterületén vezette a személygépkocsiját. A motor túráztatásával jelezte a sétányon gyalogosan közlekedő sértett és társasága részére a közeledést, hogy utat engedjenek a számára. E magatartását a társaság tagjai kifogásolták, hangos szóval szidalmazták a terheltet, akinek a gépkocsiját meg is állították. A társaság, különösen pedig az oda szaladó sértett agresszív fellépését észlelve a terhelt ismét elindította a gépkocsiját, mire a sértett annak csomagtartóját megragadva felkapaszkodott a kocsira úgy, hogy a bal lábával a lehúzott ablaknál támaszkodott, míg a jobb lábával a gépkocsi kormánya felé rugdalt. A terhelt a veszélyhelyzetet akként hárította el, hogy a gépkocsijával továbbhajtott, és arról a csomagtartót elengedve a sértett rövidesen leesett.
Az eljárt bíróságok határozatai ellen a terhelt javára a bűnösségének téves megállapítása és büntetés kiszabása miatt emelt törvényességi óvás alapos.
Az eljárás során megállapított – megalapozott – tényállás alapján a bíróság téves következtetést vont a terhelt bűnösségére. A tényállásból ugyanis egyértelműen kitűnik az, hogy a mások testi épségét veszélyeztető helyzet kialakítása nem a terheltnek, hanem a sértettnek róható fel, aki a magatartásával nemcsak a terheltnek és utasainak az életét és testi épségét tette ki közvetlen veszélynek, hanem a gépkocsi közelében tartózkodó gyalogosokét is.
Ezt a számára és mások számára fennálló veszélyhelyzetet kívánta a terhelt elhárítani azzal, hogy a gépkocsijával továbbhajtott. Bár e magatartásával a sértett testi épségét valóban veszélynek tette ki, de ez a tevékenysége a Btk. 29. §-ának (1) bekezdése szerinti jogos védekezés körében értékelendő. Az eseményeknek ebben a szakaszában ugyanis a sértett olyan jogtalan támadó magatartást fejtett ki, amellyel szemben a terhelt jogszerűen védekezhetett. A védekezése a támadás elhárításához szükséges volt és az elhárítás szükséges mértékét nem lépte túl.
A bíróság tévesen nem vette figyelembe azt, hogy a közlekedő gépkocsi vezetője ellen intézett vagy őt közvetlenül fenyegető jogtalan támadás esetén sem kizárt a jogos védelmi helyzet megállapítása, és a támadás elhárításának egyik eszköze lehet a járművel történő továbbhajtás. Törvénysértően állapította meg ezért a terhelt bűnösségét ahelyett, hogy a Be. 214. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján a Btk. 29. §-ának (1) bekezdése szerinti büntethetőséget kizáró okból felmentette volna az ellene emelt vád alól.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértő határozatokat hatályon kívül helyezte, és a terheltet felmentette az ellene emelt vád alól.
(B. törv. IV. 654/1988. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás