• Tartalom

BK BH 1990/206

BK BH 1990/206

1990.06.01.
A hamis vád vétsége csak akkor valósul meg, ha az elkövető feljelentéséből egyértelműen kitűnik, hogy bűncselekmény az a magatartás, amellyel a hatóság előtt vádolja a feljelentett személyt, továbbá a feljelentett személy magatartását illetően nem fejti ki a tőle elvárható gondosságot [Btk. 234. §].
A városi bíróság a terhelttel szemben a hamis vád vétsége miatt indult büntetőeljárást megszüntette, és a terheltet megrovásban részesítette.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A terhelt távbeszélőn bejelentette a rendőrkapitányságnak, hogy H. I. ittas állapotban vezeti saját tulajdonát képező MTZ járművét a község belterületén, és szántás közben megrongálta a drótkerítést.
A terhelt bejelentése alapján a helyszínre érkező rendőrjárőr tagjai az akkor már N. J. lakásán konyakot és bort fogyasztó H. I.-t vérvételre állították elő. Az orvosszakértő a kettős vérvételi jegyzőkönyv alapján nem tudta megállapítani, hogy H. I. a baleset időpontjában is alkoholos befolyásoltság állapotában volt-e. Az ellene folyamatban volt nyomozást a rendőrkapitányság határozatával bűncselekmény hiányában megszüntette.
Az ítélet megállapította, hogy a terhelt azért tett bejelentést H. I. ellen, mivel a kerítését megrongálta, és úgy gondolta, hogy ez ittas állapota miatt történt. Ennek valódiságáról azonban nem győződött meg. Következtetését arra alapozta, hogy H. I. bizonytalanul vezette traktorát, nekiment a kerítésnek, továbbá felhívása ellenére nem maradt a helyszínen.
A bíróság álláspontja szerint a terhelt a bejelentés előtt semmilyen módon nem győződött meg arról, hogy H. I. – akinek nem ment a közelébe – valóban ittas állapotban vezette-e a járművét, úgy a tőle elvárható gondosságot elmulasztotta.
A megyei bíróság az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
Az eljárt bíróságok határozata ellen, azok megalapozatlansága miatt emelt törvényességi óvás alapos.
Megalapozatlanok a határozatok amiatt, hogy nem értékelték a terhelt által tett bejelentésről készült jegyzőkönyvek tartalmát a tényállás megállapításánál, amikor azt rögzítették tényként, hogy bejelentés szerint a község belterületén rongálta meg H. I. a terhelt kerítését.
A nyomozati iratoknál levő jelentések azt tartalmazzák, hogy a terhelt azért kért rendőri intézkedést, mert a telke melletti ingatlan szántása közben egy traktoros a kerítését megrongálta, és ittas állapotban vezeti traktorát.
Az eljárás során a bíróság kizárólag azt vizsgálta, hogy a terhelt a bejelentés megtételekor kellő gondosságot tanúsított-e ebben a körben. Nem vizsgálta azonban, hogy a bejelentés tartalma szerint bűncselekmény törvényi tényállási elemeit kimerítette-e.
A Btk. 188. §-a (1) bekezdésének, az ittas járművezetésnek a megvalósulása szempontjából ugyanis törvényi tényállási elem, hogy az elkövető közúton, gépi meghajtású járművet vezet, a terhelt pedig ilyen bejelentést nem tett. Az az ítéleti ténymegállapítás, hogy a község belterületén vezeti H. I. a traktorát, annak további tisztázása nélkül, hogy a kérdéses telek melletti ingatlan szántása közben közutat igénybe vett-e vagy sem, az ítéletet megalapozatlanná teszi. Az ítéleti tényállás ugyanis ennek elmaradása miatt nem teszi lehetővé a feljelentő bűnössége kérdésében az állásfoglalást. A nyomozati iratokból kitűnően a helyszínre érkező rendőrök állapították meg, hogy szántás közben H. I. minden fordulónál a közutat igénybe vette, de a terhelt bejelentése erre nem terjedt ki.
A későbbiek során a rendőrkapitányság által a terhelt ellen tett büntetőfeljelentés – eltérően az eredeti jegyzőkönyv tartalmától – tartalmazza azt az állítást, hogy a terhelt azért kérte a rendőri intézkedést, mivel H. I. ittas állapotban volt, és munka közben a közutat is igénybe vette. A későbbi eljárás során pedig ebben a kérdésben az eltérés tisztázására nem fektettek hangsúlyt. A bíróság határozata – a vádindítvány szóhasználatával egyezően – a község belterületét tartalmazza anélkül, hogy ennek a Btk. 188. §-ának (1) bekezdése szempontjából lényeges ismérveit tényként tartalmazná.
Miután az eljárás során ennek a kérdésnek nem tulajdonítottak jelentőséget, az ellentétes adatok tisztázására nem került sor. Arra, hogy nem rokon értelmű fogalmakról van szó, nem fektettek hangsúlyt, holott a Btk. 234. §–ában foglalt vétség törvényi tényállási eleme, hogy az elkövető mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével vádol hamisan. Ennek megfelelően amennyiben a terhelt bejelentése tartalmilag nem vonatkozott arra, hogy H. I. közúton vezette ittasan a járművét, a feljelentés akkor sem bűncselekmény, ha az ittasság állítása tekintetében gondatlanság terhelte.
Megalapozatlanok a határozatok azért is, mert az eljárt bíróságok arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a terhelt bejelentése előtt semmilyen módon nem győződött meg arról, hogy feltevése az ittasság tekintetében alapos-e. Ennek a következtetésnek a levonásánál értékelés tárgya sem volt a bíróság által megállapított az a körülmény, hogy H. I. a terhelt tapasztalata szerint bizonytalanul vezette a traktorát, nekiment a kerítésnek, a terhelt felhívása ellenére nem maradt a helyszínen, ezt követően pedig jelentős mennyiségű italt fogyasztott.
Az elvárhatóság kérdésének a vizsgálatánál nem tértől és időtől elvonatkoztatva, hanem konkrétan kell a körülményeket értékelni. Ennek kapcsán felmerül, hogy a bíróság álláspontja szerint a szántóföldön kitől kellett, illetve lehetett volna a terheltnek H. I. italfogyasztását illetően érdeklődnie.
Nem értékelte a bíróság azt a körülményt sem, amit a rendőr jelentése, illetve vallomása tartalmaz, hogy a vizsgálat során a szomszédok úgy nyilatkoztak, ők is féltek, hogy nekivezeti H. I. a traktort a kerítésnek. Amennyiben a bizonyítás során ez tényként került volna megállapításra, az ittasság vélelmezésére vonatkozó állításának a gondatlansága más megvilágításba került volna.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértést megállapította, a törvényességi óvással megtámadott határozatokat hatályon kívül helyezte, és az ügyet új eljárás lefolytatására a városi bírósághoz visszaküldte.
(B. törv. I. 923/1989. sz.).
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére