BK BH 1990/207
BK BH 1990/207
1990.06.01.
Áramlopás esetén sem a dolog elleni erőszakkal történt, sem a folytatólagos elkövetés megállapításának nincs helye, ha a terhelt az árammérő automatán levő zár (plomba) letépésével végez szabálytalan áramvételezést [Btk. 316. § (2) bek. d) pont, 12. § (2) bek.].
A városi bíróság a terheltet magánlaksértés bűntette és kisebb értékre elkövetett lopás vétsége miatt mint visszaesőt halmazati büntetésül 7 hónapi börtönre, valamint a közügyektől 1 évi eltiltásra ítélte.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A korábban két esetben büntetett terhelt bérlakásában az ÉDÁSZ alkalmazottjai az árammérő automatát kikapcsolták és lepecsételték. A terhelt 2–3 nap múlva az automatán levő plombát letépte, a villanyórát visszakapcsolta és leleplezéséig 353 kwh-t, 2118 forint értékű áramot vételezett szabálytalanul. A sértett vállalat kára nem térült meg.
Ezen túlmenően a késő esti órákban az ittas terhelt a kerítésen átmászott, majd beszakította a sértett lakásának ajtaját, és bement annak szobájába.
A másodfokon eljárt megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a terhelt kisebb értékre elkövetett lopás vétségeként értékelt cselekményét folytatólagosan elkövetett lopás bűntettének minősítette, ezért és a terhére megállapított egyéb bűncselekményért tekintette kiszabottnak az első fokon alkalmazott fő- és mellékbüntetést, azzal, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható.
A másodfokú bíróság ítélete szerint az áramlopás esetében a városi bíróság a minősítésnél figyelmen kívül hagyta, hogy a megvalósítás érdekében a terhelt a villanyórán elhelyezett hivatalos plombát feltörte. Ennek értékelésével a cselekmény dolog elleni erőszakkal elkövetettként minősül, tehát a Btk. 316. §-a (4) bekezdésének b/1. pontja alapján – a (2) bekezdésének d) pontjára figyelemmel – a helyes minősítés: folytatólagosan elkövetett lopás bűntette.
A megyei bíróság ítéletének a terhelt lopási cselekményét minősítő rendelkezése ellen a terhelt javára emelt törvényességi óvás alapos.
A lopás elkövetési tevékenysége a jogtalan elvétel. A villamos energia jogtalan igénybevétele lopás, mint arra a Btk. 316. §-ához fűzött indokolás is rámutat.
A Legfelsőbb Bíróság BK 102. számú állásfoglalása arra is iránymutatást tartalmaz, hogy a villamos energia jogtalan igénybevételének elkövetési magatartásait a Villamosenergia Közszolgáltatási Szabályzat (VKSZ) 19. §-ának (2) bekezdésében körülírt szabálytalan vételezési formák szerint kell megállapítani. E törvényhely d) pontja szerint szerződésszegésnek (szabálytalan vételezésnek) minősül a fogyasztó részéről, ha a villamos energiát a fogyasztásmérő berendezés bármilyen módon való befolyásolásával vagy megkerülésével vételezi. Ebből következik, hogy a szabálytalan vételezés valamennyi típusos alakzata (pl. méretlen fogyasztói hálózaton vételezési lehetőség létesítése, a fogyasztásmérő zárópecsétjének eltávolítása stb.) a lopás szükségszerű elkövetési tevékenysége, amely mindig kisebb-nagyobb állagsérelmet okozó műszaki beavatkozással jár. Ha ezt a tipikus elkövetési módot dolog elleni erőszaknak tekintenék, akkor az ehhez fűződő jogi konzekvenciák mindig érvényesülnének, és ennek következtében pl. a szabálysértési értékre elkövetett áramlopás mindig vétségi alakzat lenne.
Az elkövetési magatartás elemzésénél eldöntendő, hogy az áramlopás természetes vagy másfajta egységnek tekintendő-e. A VKSZ előírásainak megszegése olyan egymozzanatú cselekmény, amely jogellenes állapotot teremt. Ezért nincs jelentősége annak, hogy a szabálytalan vételezés ideje alatt az elkövető ténylegesen hányszor kapcsolta ki-be valamely villamos fogyasztóberendezését, átmenetileg szüneteltette-e a fogyasztást stb., vagyis tulajdonképpen természetes egységről van szó, a folytatólagosság megállapítása – amely törvényi egység – tehát szóba sem jöhet.
Törvényt sértett tehát a másodfokú bíróság, amikor a terhelt áramlopási cselekményét dolog elleni erőszakkal, folytatólagosan elkövetettként minősítette, és a bűnösségét lopás vétsége helyett folytatólagosan elkövetett lopás bűntettében állapította meg.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértést megállapította, a törvényességi óvással megtámadott határozat vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezte, és a terhelt cselekményét a Btk. 316. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdése szerint minősülő lopás vétségének minősítette.
[B. törv. I. 1114/1988. sz.].
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás