PK BH 1990/210
PK BH 1990/210
1990.06.01.
I. Való tényeknek önkényesen kiragadott, tartalmi szempontból fogyatékos és emiatt téves következtetés levonására okot adó közlése a valóság hamis színben való feltüntetését jelenti [1986. évi II. tv. 2., 3. §; Ptk. 79. §; PK 12. sz.].
II. A sajtóhelyreigazítás keretében közzétenni rendelt közlemény akkor tölti be rendeltetését, ha félreérthetetlenül kifejezésre juttatja a kifogásolt közlemény valóságsértő voltát és szükség esetén a való tényeket is [Pp. 345. § (3) bek.; PK 15. sz.].
Az alperesi hetilap 1989. április 15-i számában „Hogyan nyerjünk veszteségesen?” címmel megjelent sajtóközlemény az S-i gyár gazdálkodásáról, egyes termékek veszteséges és a gyár működésének eredményességét kedvezőtlenül meghatározó gyártásáról, ugyanakkor az egyik veszteséges termék, a ferrovanádium gyártásánál alkalmazott szabadalom után fizetett és ezáltal a veszteséget tovább növelő szabadalmi díjakról, a II–V. r. felperesek részére teljesítmény nélkül kifizetett jövedelmekről, a gyár más dolgozói által benyújtott újítási javaslatok kedvezőtlen elbírálásáról, valamint a gyár vendégházának építésével összefüggően elkövetett visszaélésekről tájékoztat. A cikk szerzője a sajtóközleményben rögzítette, hogy az újságcikk megírásához szükséges adatokat a gyár gazdálkodásával kapcsolatos vizsgálati anyagból és a gyár két volt dolgozójának tájékoztatásából merítette. Az újságcikk a II. és a III. r. felperesek nyilatkozatai mellett a megyei rendőrfőkapitányság gazdasági rendészete vezetőjének nyilatkozatát is tartalmazza. E szerint a gyárban alkalmazott szabadalmakat vizsgálták, büntetőjogilag értékelhető tényeket azonban nem észleltek.
A II. r. felperes a sajtóközleményben érintett gyár (I. r. felperes) igazgatója, és az újságcikkben a magas jövedelmek jogosultjai között személy szerint is említett fél, a III–V. r. felperesek pedig a ferrovanádium gyártásával kapcsolatos szolgálati találmány feltalálói.
A felperesek 16 pontban részletezett helyreigazítási kérelmének teljesítését az alperes megtagadta, és a helyreigazítási kérelemmel azonos tartalmú keresetnek is az elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetnek a 14. pontban megjelölt helyreigazítási kérelem kivételével helyt adott, és az alperest helyreigazító közlemény közzétételére kötelezte. A 14. ponttal kapcsolatos keresetet elutasította. Ítélete indokolásában megállapította, hogy a kifogásolt tényállítások valóságát az alperes a perben nem bizonyította, ezért a kereset elutasítására irányuló védekezése nem volt alapos.
Az alperes a másodfokú eljárásban módosított fellebbezésében K. Á. és V. I. újítási javaslataival kapcsolatban helyreigazítás közzétételére kötelező rendelkezés kivételével az első fokú ítélet egyéb rendelkezéseinek megváltoztatását és a felperesek keresetének az elutasítását kérte.
A felperesek az elsőfokú ítéletben előforduló szám- és névelírások kijavítása mellett az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték.
A fellebbezés az alábbi okok miatt csak részben alapos.
A sajtóról szóló 1986. évi II. tv.-nek a sajtó feladatát meghatározó 2. és 3. §-aiban foglaltak értelmében a sajtó feladata a hiteles, pontos és gyors tájékoztatásról való gondoskodás. A sajtóban közölt tájékoztatás azonban nem sértheti – egyebek mellett – az állampolgárok és jogi személyek jogait és törvényes érdekeit.
A személyiséget a sajtóközlemény útján ért sérelem orvoslására szolgáló sajátos jogintézmény a sajtó-helyreigazítás, amelyet a Ptk. 79. §-a szabályoz. E jogszabály alkalmazásával kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiumának 12. számú állásfoglalása alapvető követelményként szabja meg, hogy a sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálni, a kifogásolt közléseket, kifejezéseket nem formális megjelenésük, hanem valóságos tartalmuk szerint kell figyelembe venni, a sajtóközlemény egymással összefüggő részeit összefüggésükben kell értékelni, és az értékelésnél tekintettel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra.
A sajtóközlemény azáltal, hogy elhallgatta: a vállalat gazdálkodási eredménye évek óta nyereséges, továbbá, hogy néhány veszteséges termék gyártása a gyár népgazdasági szempontokat figyelembe vett üzletpolitikájának a következménye, valamint hogy a ferrovanádium gyártásánál korábban alkalmazott szabadalomban is csak költségmegtakarító és nem a terméken jelentkező nyereséget eredményező hatása volt, az általános közfelfogás szerint olyan következtetés levonását tette lehetővé, hogy az S-i Gyár indokolatlanul állít elő veszteséges termékeket, és ilyen termék, a ferrovanádium előállítására vonatkozó szabadalom díjaival indokolatlanul tovább növeli a veszteséget.
Való tényeknek önkényesen kiragadott, tartalmi szempontból fogyatékos és emiatt téves következtetés levonására engedő közlése a valóság hamis színben való feltüntetését jelenti. Az elsőfokú ítéletnek az alperest ebben a keretben helyreigazítás közzétételére kötelező rendelkezését támadó fellebbezés ezért nem alapos. Rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra is, hogy az alperes által a fellebbezéséhez csatolt találmányidíj-szerződés és jogerős ítélet tartalmi elemzése alapján sem volt megállapítható, hogy a korábbi szabadalom alkalmazásának előnye terméken jelentkező nyereségben és nem költség-megtakarításban jelentkezett.
A sajtóközlemény teljesítmény nélküli jövedelemnek minősítette a III–V. r. felperes, az érintett szolgálati találmány feltalálói részére kifizetett feltalálói díjakat. A feltalálói díjak mértékét, kiszámításának módját az I. r. felperes és a feltalálók által megkötött találmányi díjszerződés tartalmazza. Az alperes nem szolgáltatott arra vonatkozó adatot, hogy a díjszerződés tartalma, a díjazás alapjául szolgáló hasznos eredmény (megtakarítás) meghatározása ellentétes lenne a szolgálati találmányért járó díjakról szóló jogszabály, a 11/1983. (V. 12.) MT rendelet előírásaival. Nem tárt fel továbbá olyan pénzügyi adatokat sem, amelyek bizonyítanák, hogy a feltalálók részére a találmányi díjak kifizetése jogosulatlanul történt. Hasonlóan az előzőekhez a II. r. felperes részére kifizetett – és teljesítmény nélkülinek jelzett – jövedelem tekintetében sem adott magyarázatot arra az alperes, hogy mit tekint teljesítménynélküliségnek, milyen pénzügyi adatokra alapítja az egyébként személyiséget sértő megállapítását. Az alperest ebben a keretben helyreigazításra kötelező elsőfokú ítélet ezért nem törvénysértő.
Az alperes fellebbezése kapcsán a Legfelsőbb Bíróság a következőkre is rámutat.
A sajtóközlemény kifogásolt tényállításainak valóságát a sajtószerv köteles bizonyítani. Az olyan sajtóközlemény valóságát is általában a sajtószerv köteles bizonyítani, amely híven közli más személy tényállítását, nyilatkozatát, vagy átveszi más szerv (sajtószerv) közleményét (Legfelsőbb Bíróság PK 14. számú állásfoglalása). Az előzőekből következik, hogy a valóság bizonyításának kötelezettsége alól az alperest az sem mentesítette, hogy az újságcikk egyes kifogásolt megállapításai az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága által elrendelt vizsgálati anyagban is szerepelnek, és az azokkal kapcsolatos adatokat a vállalat volt dolgozói a szerkesztőséghez írt nyilatkozatukban megerősítették. Nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy a sajtóközlemény a kérdéses vizsgálati anyagnak csak az I. r. felperes működésére nézve hátrányos megállapításait emelte ki, és nem ismertette azokat a pozitív megállapításokat, amelyek a vizsgálati anyag vetületében is nélkülözhetetlenek egy összefüggő értékítélet kialakításához.
Az alperes fellebbezési érvelése ezért nem volt alapos.
A Pp. 345. §-ának (3) bekezdése értelmében ha a bíróság a keresetnek helyt ad, az alperest a bíróság által megállapított szövegű helyreigazítás közlésére kötelezi. E jogszabály alkalmazásával összefüggően a Legfelsőbb Bíróság PK 15. számú állásfoglalása kimondja: a bíróság a kérelem és az ellenkérelem korlátai között belátása szerint állapítja meg a helyreigazítás szövegét. A sajtóhelyreigazítás keretében közzétenni rendelt közlemény akkor tölti be rendeltetését, ha félreérthetetlenül kifejezésre juttatja a kifogásolt közlemény valóságsértő voltát, és szükség esetén a való tényeket is. A sajtóközlemény valóságsértő voltának megállapítása pedig nem nélkülözheti a valótlan tényállítások folytán az igényérvényesítőről kialakított és a személyiségét sértő megállapítások általános szintű megfogalmazását és helyreigazítás keretében való megcáfolását.
Az elsőfokú bíróság által elrendelt helyreigazító közlés nem felel meg a Pp. 345. §-a (3) bekezdésében megfogalmazott követelményeknek. A helyreigazító közlemény ugyanis részletekbe menően cáfolja a kifogásolt tényállításokat, és ezzel lényegében – terjedelmét is tekintve – megismétli az újságcikket. A helyreigazításnak ez a módja nem alkalmas annak félreérthetetlen kifejezésére, hogy az újságcikk valótlannak minősülő tényállításai milyen vonatkozásokban és összefüggésekben sértették a felperesek személyiségi jogait. A helyreigazításnak ez a módja nem szolgálja a felperesek érdekeit, és nem elégíti ki a közvéleménynek a hiteles és pontos tájékoztatással kapcsolatos elvárásait.
A Legfelsőbb Bíróság ezért az első fokú ítéletet a kifejtettek szerint a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján részben megváltoztatta, és az alperest a következő közlemény közzétételére kötelezte.
Az alperesi „hetilap 1989. április 15-i számában – Hogyan nyerjünk veszteségesen? – címmel megjelent sajtóközlemény egyes vizsgálati anyagok, nyilvántartások adatainak egyoldalú csoportosításával és híreszteléseken alapuló megállapításaival megalapozatlanul, a való tények hamis színben való feltüntetésével utal arra, hogy az S-i Gyár indokolatlanul állít elő veszteséges terméket, és ilyen termék, a ferrovanádium előállítására vonatkozó szabadalom díjaival indokolatlanul tovább növeli a veszteséget. Valótlan annak állítása, hogy a gyár alacsony termelési eredményeire és a ferrovanádium gyártása után kifizetett szabadalmi díjakra tekintettel dr. T. N. igazgató, dr. K. J. műszaki igazgatóhelyettes, Sz. F. termelési főmérnök és S. A. üzemvezető teljesítmény nélküli jövedelemben részesült.
Valótlan, hogy K. Á. és V. I. az 1986-ban benyújtott újítási javaslatukra választ nem kaptak. A valóság az, hogy nevezettekkel a gyár szerződést kötött, és annak alapján részükre újítási díjat fizetett.
Megalapozatlanok a vendégház átépítése és a vadászház építése során a bontott anyagokkal és az építkezésen a gyár dolgozóinak foglalkoztatásával kapcsolatban visszaélések elkövetésére való utalások.”
A felperesek keresetét ezt meghaladóan elutasítja.
(Legf. Bír. Pf. IV. 20 779/1989. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás