PK BH 1990/216
PK BH 1990/216
1990.06.01.
Osztatlan közös tulajdon esetén ha a házastársak tulajdoni illetősége elkülönített ingatlanrész – üzletsorban pavilon – úgy a házastársi közös vagyon megosztása iránti perben a többi tulajdonostárs perbenállására nincs szükség [Pp. 252. § (2) bek.; PK 10. sz.].
Az elsőfokú bíróság a végzésében a házastársi közös vagyon megosztása iránti pert a 43/304 tulajdoni illetőségen fennálló közös tulajdon megszüntetésére irányuló részében megszüntette azzal az indokkal, hogy a felperes az ingatlan további tulajdonosait – felhívás ellenére – nem vonta perbe.
A felperes a végzésnek kizárólag az ellen a rendelkezése ellen fellebbezett, amelyben őt a bíróság 21 000 forint le nem rótt kereseti illeték és 3000 forint perköltség megfizetésére kötelezte.
A Legfelsőbb Bíróság a végzést a fellebbezési kérelem korlátaira tekintet nélkül felülbírálta, mert annak meghozatalánál az elsőfokú bíróság lényeges eljárási szabályt sértett.
Általános szabály, hogy a közös tulajdon megszüntetése iránt indított perben valamennyi tulajdonostársnak perben kell állnia (PK 10. számú állásfoglalás IV/b. pontja).
Ez alól a szabály alól azonban az ítélkezési gyakorlat kivételt ismer pl. társasházak vagy társasüdülők esetén, ha egy-egy társasházi különlapra felvett lakás – illetve üdülőegység a közös tulajdon megszüntetésének a tárgya, de osztatlan közös tulajdon esetében is, ha meghatározott illetőségnek meghatározott, a használat szempontjából műszakilag is elkülönített ingatlanrész felel meg, és a volt házastársak erre az illetőségre kérik a közöttük fennálló közös tulajdon megszüntetését (BH 1981. évi 5. szám 190. sorszámú eseti határozat).
Az adott esetben a felek házastársi közös vagyonához egy 43 m2 alapterületű pecsenyesütő pavilon tartozik, amely egy 304 m2-es üzletsor műszakilag elkülönített része, és pontosan megfelel a feleket közösen megillető 43/304 tulajdoni hányadnak. Az elkülönült használat folytán az, hogy a házastársi közös vagyon megosztása során a pavilon illetve az annak megfelelő tulajdoni hányad kettőjük közül melyikük tulajdonába kerül, a többi tulajdonostárs érdekét nem érinti, így perbenállásuk szükségtelen.
Lényeges eljárási szabályt sértett tehát az elsőfokú bíróság, amikor a felperest a többi tulajdonostárs perbevonására felhívta, és ennek következtében törvénysértő a per részbeni megszüntetését kimondó végzése is, amely ellentétben áll a házassági vagyonjogi igények együttes és végleges rendezésének elvével is.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése és a Pp. 258. §-ának (2) bekezdése alapján – a fellebbezési kérelem korlátaira tekintet nélkül – hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a megszüntetéssel érintett részben a per további tárgyalására utasította.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 252. §-ának (4) bekezdése alapján a felperes fellebbezési eljárási költségét csupán megállapította, annak viseléséről az eljárást befejező határozatában az elsőfokú bíróság dönt.
(Legf. Bír. Pf. II. 20 863/1989. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás