PK BH 1990/217
PK BH 1990/217
1990.06.01.
A késedelmi kamatra új végrehajtási lap állítható ki, ha a végrehajtást kérő eredetileg arra nem kért végrehajtást [Pp. 225–226. §-ai; Vht1. 14. §, 48. §, 114. §; Ptk. 301. §, 324. §; 14/1979. (IX. 17.) IM r. (Vhr.) 2. §; PK 226. sz.].
A városi bíróság 1985. február 4-én jogerőre emelkedett ítéletével a felek házastársi közös vagyonát megosztotta, és az alperest arra kötelezte, hogy az ítélet rendelkező részében felsorolt ingóságok 60 nap alatt történő kiadása mellett értékkülönbözet címén 13 585 forintot, közös beruházás megtérítése címén pedig ugyancsak 60 napon belül 150 000 forintot fizessen meg a felperesnek.
Az alperes a fizetési kötelezettségét a megadott határidő alatt nem teljesítette, a felperes ezért az összesen 163 585 forint tőkekövetelés és a végrehajtással felmerült költsége behajtása céljából végrehajtási lap kibocsátását kérte.
A bíróság a végrehajtási lapot a kérelemnek megfelelően 1986. július 20-án adta ki.
A Végrehajtói Iroda a felperes követelését 1988. június 20-án hajtotta be, és utalta ki a felperesnek, aki ekkor szerzett tudomást arról, hogy a késedelembe esés időpontjától járó késedelmi kamat iránti igényét a végrehajtási lap nem tüntette fel. Ezért az 1988. augusztus 3-án érkezett kérelmében a bíróságtól a végrehajtási lap kiegészítését, vagyis a teljesítési határidő lejártától esedékes évi 8% késedelmi kamat behajtását kérte.
A városi bíróság végzésével a végrehajtást kérő felperes fentebb említett tőkekövetelése után az évi 8% kamat megállapítása iránti kérelmét elutasította. Végzésének indokolása szerint a végrehajtást kérő a kamatigényét csak a végrehajtási eljárás során érvényesítheti. Figyelemmel arra, hogy a végrehajtást kérő a kamatigénnyel a végrehajtási eljárás befejezése után lépett fel, utólagos kérelme nem volt teljesíthető.
A másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú végzést indokai alapján annak kiemelése mellett hagyta helyben, hogy a végrehajtandó követelés teljes egészében kielégítést nyert, így a végrehajtási eljárás befejeződött: ekként a végrehajtási lap késedelmi kamatokkal történő kiegészítésére már nincs lehetőség.
A jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18 tvr. (Vht.) 114. §-a értelmében a végrehajtható okirat és a határozatok kijavítására és kiegészítésére a polgári perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni. A Pp. 225–226. §-ai szerint a határozat kiegészítésére akkor kerülhet sor, ha a bíróság a kérelem valamely része felől nem határozott, illetőleg elmulasztott rendelkezni olyan kérdésben, amelyben a jogszabály szerint kérelem nélkül hivatalból kell döntenie.
Az adott esetben a végrehajtást kérő a végrehajtási lap kibocsátását csak a tőkeösszeg és a végrehajtással felmerült költségei tekintetében kérte. A bíróság ennek a kérelemnek maradéktalanul eleget tett, nincs tehát olyan kérelem, amelyről a bíróság elmulasztott volna rendelkezni; a késedelmi kamat tekintetében pedig a végrehajtás elrendelése nem tartozik abba a körbe, amelyben a bíróság kérelem nélkül köteles rendelkezni. A végrehajtási lap kiegészítésének a jogszabályban megkívánt feltételei ennélfogva nem álltak fenn. Az eljárt bíróságoknak az az álláspontja, amely a végrehajtási lap kiegészítésére nem látott jogi lehetőséget, ebből az okból volt helytálló.
A fentebb kifejtettek mindazonáltal nem jelentik azt, hogy a végrehajtást kérő a késedelmi kamatigényét a végrehajtási szakban már nem érvényesítheti. A késedelmi kamat a hitelezőt a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdése szerint akkor is megilleti, ha a bíróság határozata az adóst annak fizetésére kifejezetten nem kötelezi. A bíróság által megszabott teljesítési határidő lejártától esedékes késedelmi kamatot tehát – a hitelező kérelmére – akkor is fel kell tüntetni a végrehajtási lapon, ha az ítélet erről nem rendelkezett (PK 226. számú állásfoglalás). Jóllehet az adott esetben a végrehajtást kérő csak utóbb, a végrehajtási lap kibocsátását, sőt a követelés behajtását követően terjesztett elő ilyen kérelmet, igénye érvényesítésére az ötéves elévülési határidőn belül lehetősége van [Ptk. 324. §-ának (1) és (2) bekezdése, Vht. 48. §-a] és nincs jogi akadálya annak, hogy ebben a körben újabb végrehajtási lap kibocsátását kérje. A Vht. végrehajtása tárgyában kiadott 14/1979. (IX. 17.) IM rendelet (Vhr.) 2. §-a ugyanis nem tartalmaz olyan tiltó rendelkezést, amely ilyen esetben újabb végrehajtási lap kibocsátását kizárná. Az elsőfokú bíróság tehát akkor járt volna el megfelelően, ha a végrehajtást kérő kérelmét a Pp. 3. §-ának (1) bekezdése értelmében tartalma szerint veszi figyelembe, és a késedelmi kamat behajtása iránt újabb végrehajtási lapot bocsát ki, a kérelemtől eltérő rendelkezésekről pedig külön indokolt végzést hoz [Vht. 14. §-ának (3) bekezdése].
Tévedett tehát mindkét fokú bíróság, amikor a végrehajtást kérő késedelmi kamat behajtása iránti kérelmét nem találja teljesíthetőnek és azt elutasította.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az óvással támadott jogerős végzést – az elsőfokú végzésre is kiterjedően – a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a kamatokra vonatkozóan a végrehajtási lap kiállítására utasította.
(P. törv. II. 20 749/1989. sz.)
1
1979. évi 18. tvr.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás