GK BH 1990/23
GK BH 1990/23
1990.01.01.
I. Lényeges eljárási szabálysértésnek minősül, ha a bíróság a fellebbezést nem küldi meg az ellenérdekű félnek (feleknek) s ezzel elzárja őt (őket) a törvényben biztosított jogaik gyakorlásától [Pp. 256/A. § (1) bek., 256/B. §1 (1) bek., 387. § (1) bek.2].
II. Az elszámolási utalvány „terhelési értesítési” szelvénye a bankszámla kivonat terhelési tételének azonosítására és nem a terhelés megtörténtének bizonyítására szolgál [39/1984. (XI. 5.) MT r. 6. § (1) bek.; 412/1987. (PK 17.) MNB Közlemény 45. pontja, 237. pontja].
A Fővárosi Bíróság mint elsőfokú bíróság ítéletével a felperes – 3840 Ft és ennek 1985 szeptember 6-tól járó évi 20% kamata megfizetésére irányuló – keresetét elutasította azzal az indoklással, hogy az alperes a tartozását még a bírósági eljárás megindítása előtt – 1985. november 5-én – megfizette.
A felperes fellebbezése folytán a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság tárgyaláson kívül hozott ítéletével – az elsőfokú bíróság határozatát megváltoztatva – kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 3840 Ft-ot és ennek kamatát, valamint 420 Ft perköltséget. Az ítélet indokolása szerint az alperes által csatolt elszámolási utalvány szelvénye nem igazolja a teljesítést, mert annak „terhelési értesítési” részén nem szerepel a bank bélyegzőjének lenyomata. Az alperes teljesítését, illetve bankszámlájának a keresetében írt összeggel való megterhelését a kérdéses okirat nem bizonyítja, ezért a Ptk. 365. §-ának (1) bekezdése alapján köteles a fennálló tartozását megfizetni.
A másodfokú ítélet ellen a legfőbb ügyész – törvénysértés és megalapozatlanság miatt – törvényességi óvást emelt.
Az óvás alapos.
A Pp. 256/B. §-ának (1) bekezdése szerint – figyelemmel a Pp. 387. §-ának (1) bekezdésére – a 256/A. §-a (1) bekezdésében szereplő tényállás esetében a fellebbezést az elnök azzal közli az ellenféllel, hogy a fellebbezésre a kézhezvételtől számított nyolc nap alatt írásban észrevételeket tehet. Az iratokból megállapítható, hogy adminisztrációs hiba miatt a fellebbezés kézbesítése az alperes részére nem történt meg, a másodfokú bíróság tehát lényeges eljárási szabályt sértett, mert a kézbesítés hiánya elzárta az alperest a törvényben biztosított jogainak gyakorlásától.
Megalapozatlan továbbá a másodfokú ítélet, mert önmagában abból, hogy az elszámolási utalvány terhelési értesítésén a banki bélyegző lenyomata nem szerepel, nem lehet következtetni arra, hogy az alperes bankszámlájának megterhelése nem történt meg.
Az iratokból megállapíthatóan a fizetés elszámolási utalvánnyal történt, amellyel a számlatulajdonos alperes arra utasította a bankot, hogy az utalványon szereplő összeget a felperes javára írja jóvá [412/1987. (PK 17.) MNB közlemény 45. pont].
A bankszámlák közötti elszámolások módját szabályozó 412/1987. (PK 17.) MNB közlemény 237. pontjának utolsó mondata szerint az elszámolási utalvány terhelési értesítésre szolgáló szelvényét a pénzintézet előzetes értesítésként a kötelezetthez továbbítja; ez tehát a bankszámla kivonat vonatkozó terhelési tételének azonosítására, de nem a kötelezett bankszámlájának a pénzintézet részéről történt megterhelése bizonyítására szolgál.
Az irányadó 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 6. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a számlatulajdonos a fizetést bankszámlák közötti elszámolás útján teljesíti, a fizetést akkor kell megtörténtnek tekinteni, amikor a pénzintézet a fizetésre kötelezett bankszámláját megterheli.
A rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy az alperes fizetési kötelezettségét teljesítette-e és ha igen, mely időpontban. Ennek tisztázása végett további bizonyításra van szükség, az alperes számláját vezető Magyar Hitel Bank Rt. megkeresése, illetve a bankszámla kivonatok megvizsgálása útján.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa az óvásnak a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján helyt adva, a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és a Legfelsőbb Bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
(Eln. Tan. G. törv. 30 394/1989. sz.)
1
A 256. § b)–e) pontjait és a 256. §-t a 26/1990. (XI. 8.) AB határozat megsemmisítette.
2
A Pp. ötödik részét így a 387. §-t az 1992: LXVIII. törvény hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás