PK BH 1990/256
PK BH 1990/256
1990.07.01.
I. A sajtóhelyreigazítási kötelezettség nem kerülhető úgy meg, hogy a sajtóközlemény a valótlan tényállítást nem mint teljesen bizonyosat közli, hanem célzásokkal és utalásokkal feltételezhető tényként állítja [Ptk. 79. § (1) bek.].
II. A bíróság által megállapított szövegű sajtóhelyreigazítás akkor tölti be rendeltetését, ha a kifogásolt tényállítások valóságsértő voltát félre nem érthető módon közli [Pp. 345. § (3) bek.].
Az Sz. Megyei Néplap „Egy munkanélküli különös története” címmel és a „Szálak a főnökökhöz vezettek” alcímmel cikket közölt. A cikk egészében – az egymással összetartó részeit összefüggésükben tekintve – lényegében a következőket tartalmazza.
Az elmúlt év júniusában építőanyagok tűntek el a termelőszövetkezet raktárából és építési területeiről. A nyomok az akkori építésvezetőnek, J. J-nek a lakásához vezettek, és ellene az építőanyagok jogtalan eltulajdonítása miatt indult rendőrségi nyomozás. A cikk ezzel kapcsolatban azt közli, hogy az idő tájt több termelőszövetkezeti vezető is építkezni kezdett, és mindebből azt lehet következtetni: „Talán képzelődés, de a szálak a főnökökhöz vezettek”. A továbbiakban a cikk a M. J. mezőőrrel szemben megindított két fegyelmi eljárást azzal hozza összefüggésbe, hogy a cikkben állított visszaélésekkel kapcsolatban ő feljelentést tett. A cikk írójának véleménye az, hogy a fegyelmi, majd pedig a döntőbizottsági eljárás szabálytalan volt, a mezőőrrel szemben hozott intézkedések törvénytelenek, visszaélés esetén a termelőszövetkezeti tagok és a vezetők nem azonos elbírálásban részesülnek. Közli azt is, hogy mindkét fegyelmi határozatot helybenhagyták.
A termelőszövetkezetet képviselő termelőszövetkezeti elnök az iratokhoz F/1 alatt csatolt levelében kért a lap szerkesztőségétől helyreigazítást azzal az indokkal, hogy szövetkezetük ellen semmiféle eljárás nem indult.
Helyreigazítást igényelt a főagronómus is a periratokhoz F/5 alatt csatolt levélben, azzal az indokkal, hogy a mezőőr ellen az őrizetére bízott ártéri terület engedély nélküli elhagyása miatt indult fegyelmi eljárás. Helyreigazítást kértek a lap szerkesztőségétől a szövetkezetnél működő döntőbizottság, a szövetkezet ellenőrző bizottsága nevében eljárt személyek is a periratokhoz F/2, F/3 és F/4 alatt csatolt telexmásolat szerint. Az alperes a helyreigazítást megtagadta.
A felperes keresetlevelében kérte kötelezni az alperest helyreigazításra az F/1 és F/5 alatt csatolt helyreigazítási kérelmének megfelelően.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokon eljárt megyei bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 8 napon belül a lap egy szombati számának 4. oldalán, annak felső részében helyreigazító nyilatkozatot jelentessen meg. Az ítélet rendelkező részében előírt terjedelmes szövegű helyreigazítási részben megismétli a kifogásolt közleményben foglaltakat, és lényegében azt állapítja meg, hogy a cikk az építőanyagokkal kapcsolatos cselekményekben nem érintett termelőszövetkezeti vezetőkről valótlan következtetéseket tartalmaz. A cikkben szereplő fegyelmi és döntőbizottsági eljárásokkal kapcsolatban pedig bíróság előtt van eljárás folyamatban. Jogerős bírósági döntés hiányában a felperes vezetősége és a döntőbizottság eljárásának megalapozottsága, törvényessége vonatkozásában nem lehet állást foglalni. Ez okból az alperesnek a helyreigazító nyilatkozatában ki kell jelentenie, hogy a fegyelmi eljárás (helyesen a bíróság előtti per) jogerős befejezését követően az ügy ismertetésére visszatér.
A megyei bíróság a felperes keresetét ezt meghaladóan elutasította.
Ítéletének indokolásában a tanúvallomások, az Sz. Megyei Népi Ellenőrző Bizottság által a felperesnél folytatott vizsgálat és a nyomozásra vonatkozóan beszerzett adatok mérlegelésével azt állapította meg, hogy az alperes nem tudta bizonyítani a felperesi vezetőkkel szemben a cikkben felhozott állításokat. A felperes egyik részlegvezetőjével szemben folyó nyomozati eljárás tényét a cikk hamis színben tüntette fel, úgy, hogy a szövetkezet nem érintett vezetői részéről történt visszaélés.
A megyei bíróság kifejtette, az alperes nem tudta bizonyítani azt sem, hogy a fegyelmi ügyek megindítása a mezőőr korábbi feljelentésével volt összefüggésben, és emiatt indítottak ellene eljárást. A megyei bíróság szerint azonban a felperes nem ennek kimondását kérte, hanem az elszenvedett joghátrányt annak helyreigazításával kérte orvosolni, hogy az eljárás nem fejeződött be jogerősen. A bíróság a helyreigazítás szövegében részletezte a fegyelmi eljárást, kiemelve azt, hogy az eljárás jogerősen még nem fejeződött be. A fegyelmi eljárás (helyesen: az ezzel kapcsolatos bírósági eljárás) eredményének közzétételére vonatkozó kötelezettséget pedig arra hivatkozva állapította meg, hogy az alperes az egyezségi tárgyalások alkalmával az elől nem zárkózott el. A kereset részbeni elutasításával kapcsolatban a megyei bíróság részletesen kifejtette, hogy melyek a cikknek azok az egyéb tényállásai, amelyek a valóságnak megfelelnek, és emiatt helyreigazításukra nincsen alap.
Az ítélet marasztaló része ellen az alperes fellebbezett. Kérte az ítélet részbeni megváltoztatását, a kereset teljes elutasítását. Azzal érvelt, hogy a felperesi vezetőkkel szemben bizonyított a gyanú felmerülése, ezzel kapcsolatban állításainak bizonyítására tanúkat kért meghallgatni. Hivatkozott tovább arra, hogy a cikkben a felmerült gyanúval kapcsolatos kételyének kifejezést adott a „talán képzelődés” kijelentésével. Azzal is érvelt, hogy a cikkben M. J. véleményét közölte, és szerinte nem rendelhető el helyreigazítás akkor, ha valakinek a közlését írják le.
A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet fellebbezett részének a helybenhagyását kérte.
A fellebbezés az alábbi indokok alapján részben alapos.
A személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó szabályokat a jogi személyekre is alkalmazni kell, kivéve, ha a védelem – jellegénél fogva – csak magánszemélyeket illet meg. [Ptk. 75. § (2) bek.] A Ptk. 79. §-ában meghatározott sajtó-helyreigazítás sem korlátozódik a magánszemélyek védelmére.
A perbeli esetben a kifogásolt közlés a termelőszövetkezetet is megjelöli, ezért a felperesi szövetkezet vezetőivel szemben állított visszaélések magát a felperest is érintik. A felperes tehát az őt képviselő elnök és főagronómus helyreigazítási kérelme keretében jogosult volt helyreigazítás iránti keresetet előterjeszteni.
A felperes a bíróságtól a sajtóhelyreigazítási perben csak azoknak a tényállításoknak a helyreigazítását kérheti, amelyeket a sajtószerv a Pp. 342. §-ának (1) bekezdésében meghatározott harminc napon belül megérkezett írásbeli kérelmében megjelölt. A peres eljárás során új igény érvényesítésének megengedése ellentétben állna a sajtó-helyreigazítási eljárás általános szabályaival, és az igényérvényesítésre megszabott határidők megkerülésére adna lehetőséget. A felperesnek F/1 alatti helyreigazítási kérelme – bár közvetetten – a cikknek azt a tényállítását sérelmezi, amely az építőanyagok eltűnésével kapcsolatban a termelőszövetkezeti vezetők visszaéléseire utal. Az F/5 alatti helyreigazítási kérelem pedig annak közlését kérte, hogy a fegyelmi eljárás indoka a mezőőr kötelességszegése volt. Ezzel lényegében a cikknek azokat a célzásait sérelmezi, amely szerint a fegyelmi eljárás oka a mezőőr feljelentése miatti megtorlás volt. A Legfelsőbb Bíróság PK 13. számú állásfoglalása II. pontjában foglaltaknak megfelelően tehát a helyreigazítás ebben a keretben történhet.
A Ptk. 79. §-ának (1) bekezdése értelmében ha valakiről a sajtószerv valótlan tényt közöl vagy híresztel, illetőleg való tényeket hamis színben tüntet fel, – a törvényben biztosított egyéb igényeken kívül – követelheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy mely tényállása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetőleg melyek a való tények.
A sajtóközlemény kifogásolt tényállításainak valóságát a sajtószerv köteles bizonyítani. Az alperes fellebbezési érveivel szemben az olyan sajtóközlemény valóságát is általában a sajtószerv köteles bizonyítani, amely híven közli más személy tényállítását, nyilatkozatát (PK 14. számú állásfoglalás I. pont.) Ha ugyanis valakivel szemben személyre vonatkozóan tényállításokat közölnek, tőle nem lehet megkövetelni a tényállítások valótlanságának a bizonyítását. Ezért a személyiségi jogok védelme és az olvasók valósághű tájékoztatása érdekében elvárható, hogy a sajtó csak olyan tényállításokat közöljön, amelyeknek valósága bizonyítható.
A helyreigazítási kötelezettség nem kerülhető meg úgy sem, hogy a cikk a valótlan tényállítást nem mint teljesen bizonyosat közli, hanem célzásokkal és utalásokkal feltételezhető tényként állítja.
Az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat a maguk összességében értékelve helyesen állapította meg, hogy az alperest a perbeli sajtóközlemény megalapozatlan tényállításai, a valóságot hamis színben feltüntető közvetett utalásai és célzásai miatt mind az építőanyagok eltűnésével, mind pedig a mezőőr elleni eljárással kapcsolatban helyreigazító közlemény közzétételére kell kötelezni, mert az őt terhelő bizonyítási kötelezettségnek nem tett eleget.
A helyreigazítás szövegét a Pp. 345. §-ának (3) bekezdése értelmében a bíróság állapítja meg. A helyreigazítás akkor tölti be rendeltetését, ha a kifogásolt tényállítások valóságsértő voltát félre nem érthetően közli. Ez azonban nem jelenti minden esetben azt, hogy meg kell ismételni a kifogásolt közleményben foglaltakat. Az ilyen közlési mód a sajtó-helyreigazítási eljárásban az igényt érvényesítő személy (jogi személy) érdekét sem szolgálja megfelelően. A személyiségi jogok megóvása végett a közleménynek azt a lényeges tartalmát kell közölni, amely a felperes személyiségi jogait sérti. Nem kell kitérni a helyreigazítás szövegében azokra a nem lényeges részletekre, amelyek csak a helyreigazítás indokolására szolgálnak.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján ezeket a szempontokat figyelembe véve az elsőfokú ítélettel elrendelt helyreigazítás szövegét részben megváltoztatva kötelezte az alperest a valóságot hamis színben feltüntető célzásai és megalapozatlan utalásai helyreigazítására.
A sajtóhelyreigazítási perben nincsen lehetőség annak vizsgálatára és megállapítására, hogy a perben nem álló mezőőr elkövette-e a terhére rótt fegyelmi vétséget, munkamulasztást. Ebben a körben a döntőbizottsági határozatot felülvizsgáló munkaügyi bíróság hivatott dönteni. A tudósításnak azonban híven, a tényeknek megfelelően kell tükröznie az eljárás eddigi anyagát, vagyis a valósághű tudósításhoz hozzátartozik annak közlése is, hogy a munkaügyi eljárás nincsen jogerősen befejezve. A Legfelsőbb Bíróság által beszerzett, a Sz.-i Munkaügyi Bíróság irataiból megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított helyreigazítás szövege erre indokoltan utalt, azonban ennek az eljárásnak részletezése szükségtelen a helyreigazítás szövegében. Indokolt viszont annak közlése, hogy a munkaügyi eljárás mellett a cikkben említett nyomozati eljárás sincsen jogerősen befejezve.
A hiteles sajtótájékoztatás követelményének megfelelően nyilatkozott úgy a perben az alperes, hogy hajlandó közzétenni a munkaügyi eljárás eredményét. A sajtó-helyreigazítás kereteit meghaladta azonban az ítéletnek az a rendelkezése, amely a fegyelmi eljárás jogerős befejezését követően annak jövőbeli közzétételéről rendelkezett. A Legfelsőbb Bíróság ezért ezt a rendelkezést a helyreigazítás szövegéből mellőzte. Egyben utal arra, hogy a PK 14. számú állásfoglalásának III. pontjából következően a felperes kívánságára az alperes az eljárás jogerős befejezése után erről is köteles olvasóit díjtalanul tudósítani. Az erre vonatkozó igény a Ptk. 78. és 84. §-ai alapján érvényesíthető.
(Legf. Bír. Pf. IV. 21 020/1989. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás