PK BH 1990/263
PK BH 1990/263
1990.07.01.
Ha a felek közösen terjesztenek elő bontópert megelőző meghallgatás iránti kérelmet, elhatározásuktól függ, hogy melyikük minősül kérelmezőnek, illetve ellenérdekű félnek [Pp. 280. §1].
A B-i Városi Tanács VB Hatósági Osztálya a feleknek a kerületi bíróságnak címzett, házasság felbontására irányuló keresetnek megjelölt, de tartalma szerint bontóper előtti meghallgatásra irányuló közös beadványát. A beadványban a felek nem jelölték meg, hogy közülük melyikük a kérelmező és melyikük az ellenérdekű fél. A B-i Városi Bíróság kérelmezőnek a beadványában elsőként megjelölt L. B-nét, az ellenérdekű félnek pedig L. B-t tekintette, és végzésével elrendelte az iratok áttételét a kerületi bírósághoz. Végzését azzal indokolta, hogy az ellenérdekű fél lakóhelye szerint általánosan illetékes ez a bíróság a Pp. 29. §-ának (1) bekezdése értelmében. Az áttételt követően a kerületi bíróság a feleket meghallgatás végett megidézte. A meghallgatásra L. B-né szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg. L. B. pedig azt adta elő, hogy a kérelmet ő nyújtotta be, annak illetékét is ő rótta le, a házastársak utolsó közös lakóhelye pedig B-n volt. A kerületi bíróság az előadottak alapján – szemben a B-i Városi Bírósággal – eljárása során kérelmezőnek L. B-t, ellenérdekű félnek pedig L. B-nét tekintette, és végzésével szintén illetékességének a hiányát állapította meg. Elrendelte az iratoknak felterjesztését – bíróság kijelölése végett – a Legfelsőbb Bírósághoz. Végzésének az indokolásában megállapította, hogy a házastársak utolsó közös lakóhelye, amely egyúttal az ellenérdekű fél lakóhelye is, a B-i Városi Bíróság illetékességi területéhez tartozik, ezért ez a bíróság az illetékes.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzések folytán felmerült (negatív) illetékességi összeütközést az alábbi indokok alapján bírálta el.
A bontópert megelőző meghallgatás során a Pp. szabályait kell megfelelően alkalmazni. A kérelmező a bontóper előtti meghallgatásra irányuló kérelmét választásától függően az általános illetékességi szabályok vagy a házastársak utolsó közös lakóhelye szerinti illetékességi ok [Pp. 277. § (2) bek.] alapján nyújthatta be. Az államigazgatási hatóság által a B-i Városi Bírósághoz áttett kérelmet a kérelmező a kerületi bíróságnak címezte. Ezt a bíróságot azonban csak akkor választhatta volna, ha az ellenérdekű fél lakóhelye a kerületi bíróság illetékességi területén van. Ebből a szempontból jelentős az, hogy mi a felek eljárásjogi helyzete, kit kell kérelmezőnek és kit ellenérdekű félnek tekinteni.
Ha a felek közösen terjesztenek elő bontópert megelőző meghallgatás iránt kérelmet, elhatározásuktól függ, hogy melyikük minősül kérelmezőnek, illetve ellenérdekű félnek. Ebben az esetben ez a felek közös beadványából egyértelműen nem tűnt ki. A meghallgatás során azonban tisztázódott, hogy az ellenérdekű fél L. B-né, az ő lakása B-n van, ahol a házastársak utolsó közös lakása is volt. Az eljárás lefolytatására ezért mind a Pp. 29. §-ának (1) bekezdése, mind pedig a Pp. 277. §-ának (2) bekezdése alapján a B-i Városi Bíróság illetékes.
A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettek értelmében az eljáró bíróságul a Pp. 45. §-ának (2) bekezdése alapján a B-i Városi Bíróságot jelölte ki.
(Legf. Bír. Pk. IV. 21 025/1989. sz.)
1
A bontóper előtti meghallgatásról szóló 280. §-t az 1995: LX. törvény hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás