KK BH 1990/276
KK BH 1990/276
1990.12.31.
Az államigazgatási szerv törvénysértő eljárásával okozott kár megosztására kerülhet sor, ha a jogerős államigazgatási határozatot önként nem teljesítő fél magatartása is közrehatott a kár bekövetkezésében [Ptk. 349. § (1) bek., 340. § (1) bek.].
A szerződésben foglalt megállapodás szerint az eladó továbbra is kizárólagosan használhatta az ingatlanon levő egylakásos felépítményt, míg a kertrész és a melléképület használatára a felperes vált jogosulttá. A felperes 1989-től az ingatlanon két német juhászkutyát tartott, mely miatt a korábbi tulajdonos 1989 márciusától több alkalommal is panaszt tett a városi tanács vb szakigazgatási szervénél (az alperesnél).
Az államigazgatási hatóság az ingatlanon tartott helyszíni szemle adatai alapján a felperest jogerős határozattal a kutyák eltávolítására kötelezte.
A felperes a határozatban foglaltaknak eleget tett, majd 1989. július 7-én benyújtott kérelmében az alperestől az ebtartás engedélyezését kérte. Bejelentése szerint a kutyák biztonságos elhelyezését vaskanel felállításával megoldotta. Az alperes a bennlakó volt tulajdonos tiltakozása miatt a felperes kérelmét 1989. július 6-án kelt határozatával elutasította. Az ügyben keletkezett másodfokú határozat a felperest a kutyák három napon belüli eltávolítására kötelezte. A jogerős határozatot követően az alperes végrehajtási eljárás keretében 1989. augusztus 22-én a kutyák kényszerelszállítását rendelte el. A felperes ezt akként hiúsította meg, hogy a kitűzött időpontban a ebeket rövid időre elvitte az ingatlanról. Emiatt az alperes a felperest pénzbírsággal sújtotta.
A városi tanács vb titkára határozatával a felperes felülvizsgálati kérelmét elutasította, és a kutyák eltávolításának végső határidejét 1989. szeptember 15-ben jelölte meg.
A határidő elmulasztása miatt az alperes 1989. szeptember 20-án kelt határozatával a felperessel szemben 8000 Ft végrehajtási bírságot szabott ki, és a kutyák kényszerelszállításának újabb időpontját 1989. szeptember 27-re tűzte ki. Az erről szóló határozatot a felperes és a jogi képviselője csak 1989. szeptember 28-án kapta kézhez.
Az alperes által megkeresett Városgazdálkodási Vállalat 1989. szeptember 27-én a kutyákat az ingatlanról elszállította, és azokat nyomban elpusztította.
A felperes keresetében az alperest államigazgatási jogkörben okozott kár címén 100 000 Ft kár megtérítésére kérte kötelezni. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Vitatta a kártérítési követelés jogalapját és az összegszerűségét is. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolásában kifejtettek szerint az alperes eljárása során nem tanúsított törvénysértő, jogellenes vagy felróható magatartást, mert az ebek tartásáról szóló 6/1982. sz. tanácsrendelet 18. §-ának (1) és 19. §-ának (1) bekezdését alkalmazta. Ezért kártérítési felelősség a Ptk. 349. §-ának (1) bekezdése alapján nem terheli.
A felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és az alperes kereset szerinti marasztalását kérte. Az alperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése és a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése értelmében az alperes kártérítési felelőssége az államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt akkor áll fenn, ha a kár a közhatalom gyakorlása során kifejtett jogellenes tevékenységével vagy mulasztásával összefüggésben keletkezett. Mentesül az alperes a felelősség alól annak bizonyításával, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható.
Helyesen vizsgálta erre tekintettel az elsőfokú bíróság az alperes intézkedéseinek jogszerűségét.
A megyei városi tanács 6/1982. számú rendelete (R.) szabályozza az ebek tartását. Az R. 8. §-ának (1) bekezdése szerint a felperes tulajdonában bent lakó személy hozzájárulása hiányában az ebtartás engedélyezését megtagadó alperesi határozat és az ebek eltávolításának elrendelése az R. 9. §-ának (1) bekezdése és a 9. §-ának (2) bekezdése alapján jogszerű volt.
Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. törvény 81. §-a és a 82. §-a alapján az alperes a végrehajtási eljárás során jogosult volt a végrehajtási bírság kiszabására, továbbá a kutyák kényszerelszállításának elrendelésére is.
Nem volt törvényes alapja ugyanakkor a kényszerelszállítással egyidejűleg a jelentős értéket képviselő, életet, közbiztonságot nem veszélyeztető állatok elkobzásának és kiirtásának.
A R. 19. §-ának (2) bekezdése külön is kimondja, hogy az eltiltás, elkobzás elrendelésével kapcsolatosan az államigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni. Jogellenesen járt el az alperes, amikor az R. 19. §-ának (1) bekezdése és az 1981. évi I. törvény 83. §-ának (2) bekezdésében foglaltak ellenére nem hozott külön határozatot a kutyák elkobzásáról, és a felperest ezáltal megfosztotta a jogorvoslat lehetőségétől is. Ugyancsak jogszabályt sértett az alperes azáltal is, hogy a kényszerelszállításról szóló határozatát a felperes és képviselője részére késedelmesen kézbesítette. Ezért a kutyák elpusztításából eredő és az alperes jogellenes magatartásával összefüggésben keletkezett kárt az alperesnek viselnie kell.
Emellett megállapítható, hogy a felperes magatartása is közrehatott a kár bekövetkeztében azáltal, hogy a jogerős határozatban foglalt kötelezettségének önként nem tett eleget, és a végrehajtási bírságolás, valamint a többszöri felszólítás ellenére sem távolította el a kutyáit az ingatlanról.
A károkozó magatartás előidézésében ily módon közreható és a tőle elvárható magatartást elmulasztó károsult felperes és az alperes között a Ptk. 340. §-ának (1) bekezdése és a PK 36. számú állásfoglalás alapján a per eddigi adatai szerint 50–50%-os kármegosztás látszik indokoltnak.
Az elsőfokú bíróság eltérő jogi álláspontja miatt nem vizsgálta a kár összegszerűségét. Az elpusztított kutyák értéke a per adataiból nem állapítható meg, enélkül az ügyben nem hozható megalapozott döntés. A felperest kötelezni kell a kutyák korának, fajtisztaságának igazolására és ezt követően szükséghez képest igazságügyi szakértő kirendelésével kell a kutyák értékét meghatározni.
(LB Kf. I. 25 010/1990. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás