MK BH 1990/279
MK BH 1990/279
1990.12.31.
A munkáltató nem szegi meg a tanulmányi szerződést és ezen belül a dolgozó áthelyezésére vállalt kötelezettségét, ha a dolgozó a megszerzett képzettségét csak késedelmesen igazolja, és ezzel egyidejűleg a más munkáltatóhoz való áthelyezését kéri. A munkáltató ebben az esetben jogszerűen követelheti a dolgozónak nyújtott tanulmányi támogatás megtérítését [Mt1. 113. § (2) bek.].
A felperes 1986. február 12-én tanulmányi szerződést kötött az alperessel. Vállalta a műszaki főiskola útüzemeltetési és fenntartási üzemmérnöki szakosító továbbképző elvégzését, amely a meglevő üzemmérnöki végzettsége kiegészítését szolgálja.
Az alperes vállalta, hogy a tanulmányok miatt szükséges távollét idejére folyósítja a részére az átlagkeresetét, és a tanulmányi szerződés 10. pontja szerint kötelezte magát arra, hogy „a szakosító továbbképzés befejezése után – az oklevél bemutatásától számított 30 napon belül – a dolgozót a képesítésének megfelelő munkakörben foglalkoztatja”.
A felperes a tanulmányait 1988. április 5-én fejezte be, és az azt tanúsító oklevelet 1988. április 7-én vette át. Az oklevelet nem mutatta be az alperesnek, és szóba sem jelentette be a tanulmányai befejezését. Ezt követően, még 1988 május és június hónapban tanulmányi szabadságot is igénybe vett.
A felperes 1988. június 20-án – a jogtalanul igénybe vett tanulmányi szabadságról való visszatérését követő napon – mutatta be az oklevelét az alperesnek. Ezzel egyidejűleg más munkáltatóhoz való áthelyezését is kérte, és átadta a kikérőjét.
Az alperes fizetési felszólítással a felperest időarányosan 48 921 forint tanulmányi költség megfizetésére kötelezte.
A felperes a fizetési felszólítás ellen kérelmet nyújtott be a munkaügyi döntőbizottsághoz, és kérte a mentesítését.
A munkaügyi döntőbizottság a határozatával elutasította a kérelmet, ezért annak megváltoztatása iránt a felperes keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz. Kérte a tanulmányi támogatás visszafizetésének kötelezettsége alól való mentesítését.
A munkaügyi bíróság az ítéletével megváltoztatta a munkaügyi döntőbizottság határozatát, és a felperest 25 ezer forint kamatmentes tanulmányi költség visszafizetésére kötelezte. 12 havi részletfizetési kedvezményt engedélyezett a részére. Az ítélet indokolása szerint a felek kölcsönösen nem tartották be a tanulmányi szerződésben foglaltakat. A felperes által betöltött munkakör nem megfelelő, a szakirányú felsőfokú végzettség mellett a műszaki előkészítő munkakör ellátásához további szakmai kiegészítő képzettségre nincs szükség. A felperes terhére azt rótta, hogy a megszerzett oklevelet késedelmesen mutatta be, amikor már nyilvánvaló volt, hogy a munkaviszonyát nem tartja fenn. A kölcsönös szerződésszegések miatt nem indokolt, hogy a felperes viselje a teljes tanulmányi támogatást.
A munkaügyi bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A tanulmányi szerződés részletes feltételeit az 1967. évi II. törvény 21. §-ának (2) bekezdése és a 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet 11. §-ának kereti között a felek határozzák meg. A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi kollégiuma 138. számú állásfoglalásának 1. pontja szerint a tanulmányi szerződésben a feleknek célszerű megállapodni abban is, hogy a munkáltató a tanulmányok elvégzésének tanúsítását követően milyen határidőn belül köteles a dolgozót a megszerzett végzettségének, illetőleg képesítésének megfelelő munkakörbe áthelyezni. A munkáltató szerződésszegést követ el, ha a tanulmányi kötelezettségét időben teljesítő és azt igazoló dolgozó számára nem biztosít a szerződésben meghatározott időn belül a megszerzett képzettségének, illetőleg képesítésének megfelelő munkakört.
Tény, hogy a felperes nem igazolta kellő időben, hogy a tanulmányait befejezte. Ezt a per adatain túl alátámasztja az is, hogy a tanulmányai befejezését követően tanulmányi szabadságot vett igénybe. Csak 1988. június 20-án mutatta be a képzettség megszerzését tanúsító oklevelet, tehát ettől az időponttól kezdődően állt fenn az alperes áthelyezési kötelezettsége is. E kötelezettségének azonban nem tudott eleget tenni, mert ez alkalommal a felperes bemutatta a kikérőjét is, és kérte az áthelyezését.
Tévedett tehát a munkaügyi bíróság, amikor az alperes szerződésszegését azzal az indokkal állapította meg, hogy nem megfelelő munkakörben foglalkoztatta a felperest, hiszen az alperesnek a felperes képzettségének megfelelő munkakörbe való áthelyezési kötelezettsége csak 1988. június 20-án kezdődött. Ezért az alperes nem szegett szerződést.
Mindebből az is következik, hogy a felperes szegte meg a tanulmányi szerződést, a tanulmányi támogatás visszafizetésére való kötelezése tehát jogszerű.
A munkaügyi bíróság ezzel ellentétes álláspontja nem felel meg a jogszabályoknak.
(M. törv. II. 10 219/1989. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás