3/1990. (III. 4.) AB határozat
3/1990. (III. 4.) AB határozat
a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok választási jogának gyakorlásáról1
1990.03.04.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága Kováts János, jelenleg algériai lakosnak a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok választási jogának gyakorlásával kapcsolatos indítványa tárgyában meghozta az alábbi
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 2. § (4) bekezdésének az a része, amely szerint a szavazásban akadályozott az,
,,aki a szavazás napján külföldön tartózkodik''
alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti. A törvényhely az alábbi szöveggel marad hatályban: ,,(4) A szavazásban akadályozott az, akinek nincs állandó vagy ideiglenes lakóhelye Magyarországon.''
Indokolás
Az indítványozó álláspontja szerint az Alkotmány 70. §-ának (1) bekezdésével szemben az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 2. §-ának (4) bekezdése korlátozza a magyar állampolgárok Alkotmányban biztosított jogainak gyakorlását és véleménye szerint önmagában ez utóbbi rendelkezés is alkotmányellenes.
Az Alkotmánybíróság az indítványt megvizsgálta, és az alábbi kifejtett indokok alapján azt megalapozottnak találta.
Az Alkotmány 70. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy minden nagykorú állampolgárnak joga van ahhoz, hogy — ha állandó lakóhelye Magyarországon van — az országgyűlési és tanácsi választásokon választó és választható legyen.
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: választási törvény) 37. §-ának (2) bekezdése előírja, hogy a választók nyilvántartásába azokat a magyar állampolgárokat kell felvenni, akiknek állandó lakóhelye — ennek hiányában ideiglenes lakóhelye — a választókerületben van és legkésőbb a választás napján betöltik 18. életévüket vagy házasságkötés folytán nagykorúvá váltak.
Az Alkotmánybíróságnak vizsgálnia kellett, hogy milyen indokok vezethették a törvényhozót a választási törvény 2. §-a (4) bekezdésének megalkotásakor.
A törvény hivatalos indokolása szerint a ,,szavazásban akadályoztatás'' mint ,,új intézmény bevezetése abból adódik, hogy a Javaslat minden magyar állampolgárt megillető politikai alapjogként biztosítja a választójogot és pusztán annak gyakorlásában tekinti akadályozottnak azokat, akik rövidebb vagy hosszabb ideig külföldön tartózkodnak.''
Az Alkotmánybíróság megállapítása szerint ez a törvényi indokolás megfelel a választási törvény 2. §-a (4) bekezdéséből annak a rendelkezésnek, amely szerint a szavazásban akadályozott az, akinek nincs állandó vagy ideiglenes lakóhelye Magyarországon, de sérti azoknak az állampolgároknak a jogait, akiknek belföldi lakóhelye van, csupán a szavazás napján tartózkodnak külföldön. Az átmeneti külföldön tartózkodás ugyanis a modern hírközlési és közlekedési viszonyok mellett nem képezheti akadályát az állampolgári jogok gyakorlásának.
Az Alkotmány 8. § (3) bekezdése szerint alapvető jog csak alkotmányerejű törvényben megállapított korlátozásnak vethető alá.
A választási törvény nem alkotmányerejű törvény. E törvény 2. § (4) bekezdésének az a része, amely szerint a szavazásban akadályozott az, aki a szavazás napján külföldön tartózkodik, az Alkotmány 70. § (1) bekezdésében foglalt alapvető jogot — az Alkotmány 8. § (3) bekezdésére tekintettel alkotmányellenesen — korlátozza.
Az Alkotmánybíróság ezért az 1989. évi XXXII. törvény 1. § b) pontjában foglalt hatáskörében, a 40. § alapján a jogszabályt részben megsemmisítette. A törvényi rendelkezés részbeni megsemmisítése folytán joghézag keletkezett, mivel a választási törvényben nincs rendelkezés arra vonatkozóan, hogy a választás napján külföldön tartózkodó magyar állampolgárok a választási jogukat hogyan gyakorolhatják. Erre tekintettel az Országgyűlésnek ezt a joghézagot — lehetőség szerint már a jelen választásokra kiható hatállyal — a választás titkosságának követelményét szem előtt tartva jogalkotással kellene pótolni. Az Alkotmánybíróság ezért e határozatát az Országgyűlés megbízott elnökének soron kívül megküldi és az 1989. évi XXXII. törvény 41. §-a alapján a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Az Alkotmánybíróság ügyszáma: 97/B—1/1990/3.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás