PK BH 1990/304
PK BH 1990/304
1990.08.01.
I. Szülői felügyelet megszüntetésére irányuló perben bírói egyezség kötésének nincs helye [Pp. 286. §].
II. A szülői felügyelet megszüntetésénél vizsgálandó körülmények, különös tekintettel a gyermektartásdíj fizetési kötelezettségre [Csjt. 60. §, 67. § (2) bek., 71. § (2) bek., 87. § (1) bek., 88. § (4) bek.; Pp. 148. § (2) bek., 302. § (1) bek., b) pont].
A peres felek házasságát a városi bíróság felbontotta. A házasságból 1976. november 26-án született Attila és az 1979. március 6-án született Andrea nevű gyermekeket a felperesnél helyezte el, és az alperest havi 900 forint tartásdíj megfizetésére kötelezte.
Az alperes a tartásdíjat rendszertelenül fizette, így hátraléka keletkezett. A gyermekeket gondozó felperes az 1988. október 14-én előterjesztett keresetében az alperest terhelő tartási kötelezettség megszüntetését kérte, majd a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy elsődleges kérelme – az alperessel történt megállapodás alapján – az alperes szülői felügyeleti jogának a megszüntetésére irányul, és a szülői felügyelet megszüntetése esetén nem tart igényt a gyermekeket megillető tartásdíjra. A keresetlevélben foglaltak szerint a felperes havi keresete 3850 forint ami havi 2900 forint családi pótlékkal és 1600 forint szociális segéllyel egészül ki, így összesen 8350 forint az az összeg, ami a háromtagú család megélhetését szolgálja. Az alperes havi átlagjövedelme 4800 forint körüli összeg.
Az alperes a felperes kereseti kérelmével egyetértett.
Az ügyben megtartott tárgyaláson a felek egyezséget kötöttek, amely szerint az alperes a szülői felügyeleti jogokról lemond, továbbá az alperest a bírói ítélet alapján terhelő gyermektartásdíjfizetési kötelezettség megszűnik úgy, hogy a felperes a hátralékos tartásdíj érvényesítéséről is lemondott. A bíróság ezt az egyezséget – minden bizonyítás foganatosítása nélkül, kizárólag a felek nyilatkozatai alapján – jóváhagyta. A felek a végzés elleni fellebbezési jogukról lemondtak, így az a kihirdetés napján jogerőre emelkedett.
A jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
I. A szülői felügyelet megszüntetése iránt indított eljárás a személyállapotra vonatkozó perek közé tartozik. A személyállapotra vonatkozó perekben – azok jelentőségére és sajátosságaira tekintettel – a Pp. általános szabályait a XV–XVIII. fejezetben írt eltérésekkel kell alkalmazni. Speciális rendelkezések szerint a személyállapotra vonatkozó perek közös szabálya az, hogy ezekben az eljárásokban a felek perbeli rendelkezési joga a Pp. 286. §-ának korlátai között érvényesül, így azok a rendelkezések, melyek a jogról való lemondásnak, az elismerésnek és a beismerésnek, illetőleg mindkét fél egyező vagy az egyik fél – ellenfél által kétségbe nem vont – előadásának a hatályát határozzák meg, ezekben a perekben nem alkalmazhatók. Mivel a felek a per tárgyát képező jogviszonyról nem rendelkezhetnek, a bíróság előtt egyezség kötésének sincs helye, a személyi állapot megváltoztatását kizárólag a bíróság ún. „jogalkotó” ítélete mondhatja ki.
II. Az adott esetben a megkötött egyezség jóváhagyásának azonban a Pp. általános szabályai szerint sem voltak meg a megfelelő feltételei. A Pp. 148. §-ának (2) bekezdése értelmében a bíróság azt az egyezséget hagyja jóvá, amely megfelel a jogszabályoknak és a felek méltányos érdekeinek. A Csjt. 88. §-ának (1) bekezdése taxative sorolja fel azokat az eseteket, amelyekben a szülői felügyelet megszüntetésére sor kerülhet. A városi bíróság a felek nyilatkozatát sem szerezte be arra vonatkozóan, hogy a szülői felügyelet megszüntetését mely okból kérik, így nem volt megállapítható az sem, hogy a szülői felügyelet megszüntetésére van-e lehetőség, illetve szolgálja-e az érintett kiskorú gyermekek méltányos érdekeit. Az eljárt bíróság a Pp. 3. §-ában írt kioktatási kötelezettségét is elmulasztotta, amikor nem tájékoztatta a feleket a szülői felügyeleti jog jelentőségéről és annak tényleges tartalmáról, ugyanis a becsatolt „nyilatkozat” tartalma szerint az sem egyértelmű, hogy a jogi képviselő nélkül eljárt felek akarata valójában a szülői felügyelet megszüntetésére vagy pedig csupán a kapcsolattartás korlátozására, az alperes kapcsolattartási jogának a megszüntetésére irányult.
A fentieken túlmenően az egyezséget jóváhagyó végzés törvénysértő a tartásdíj megszüntetése tárgyában létrejött megállapodást jóváhagyó részében is. A Csjt. 87. §-a (1) bekezdésének utolsó mondatában a gyermeket gondozó szülőt arra jogosítja fel, hogy a nála elhelyezett gyermek tartása iránt a másik szülő ellen indított eljárásban a gyermek képviseletét ellássa. Ez nem változtat azon, hogy a tartásdíj az arra rászoruló gyermek szükségleteinek fedezését szolgálja, és ezáltal a gyermeket illeti meg, ezért arról a gyermeket gondozó szülő a saját nevében jogérvényesen nem mondhat le, különösen olyan esetekben, ha a gyermeket gondozó szülő alacsony jövedelme miatt arra a gyermek rászorul. A keresetlevélben közölt adatok szerint a felperes havi jövedelme olyan alacsony mértékű, hogy abból a serdülőkorú gyermekek legszükségesebb tartása sem biztosítható. Az alperes tartási kötelezettségének megszüntetése a gyermekek érdekeinek súlyos sértésével jár, ezért a felek ilyen tartamú egyezségének jóváhagyására nem volt törvényes lehetőség.
A Csjt. 67. §-ának (2) bekezdése alapján a felperest önálló keresetindítási jog szintén csak annyiban illeti meg, amennyiben azt a kiskorú gyermekek érdekében gyakorolja.
III. A Pp. 302. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a szülői felügyelet megszüntetésére irányuló kereset – annak bíróság előtt – összekapcsolható a gyermekek tartására irányuló keresettel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szülői felügyelet megszüntetése a tartási kötelezettség megszűnésével szemben nem a szülői felügyeletből, hanem a rokoni kapcsolatból következik. A szülői felügyeleti jog tartalmát a Csjt. 71. §-ának (2) bekezdése foglalja magában, a felügyeleti jog megszűnése tehát csak az itt írt jogok és kötelezettségek egyidejű megszűnését eredményezi. A szülő tartási kötelezettségéről a Csjt. 60. §-a egyértelműen a rokoni kapcsolat fennállása alapján rendelkezik. A szülői felügyeleti jog megszüntetése tehát – ha azt egyéb körülmények nem indokolják – nem vonja maga után az alperes tartási kötelezettségének a megszűnését.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a városi bíróság egyezséget jóváhagyó végzését a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a városi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
(P. törv. II. 20 841/1989. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás