• Tartalom

KK BH 1990/314

KK BH 1990/314

1990.12.31.
A városrendezési terv megállapítás és a közúti forgalom szervezése közhatalom gyakorlása körében kifejtett szervező intézkedő tevékenység, s az ennek során bekövetkezett kár államigazgatási jogkörben okozott kárnak minősül (Ptk. 349. §).
A felperes a kártérítés alapjául azt a tényt jelölte meg, hogy az alperes a területrendezéskor nem járt el kellő körültekintéssel, amelynek eredményeként a lakóháza előtt megnövekedett a forgalom, és ennek következtében az épület falai megrepedtek, a tetőszerkezet megmozdult, hullik a vakolat, meglazult az alap, a kerítés szétesik.
A városi bíróság a felperes igényének alapját államigazgatási jogkörben okozott kárnak minősítette, és ezért a Pp. 23. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében – jogerős végzésével – elrendelte az iratoknak a megyei bíróságra történő áttételét.
A megyei bíróság végzésében hatáskörének hiányát állapította meg, és elrendelte az iratoknak az eljáró bíróság kijelölése érdekében a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságára történő felterjesztését. Ez a végzés jogerős.
A megyei bíróság álláspontja szerint a városi bíróság tévesen állapította meg hatáskörének hiányát, mivel a felperes kárigénye nem az alperesnek mint államigazgatási hatóságnak hatósági jogkörben hozott intézkedése vagy ennek elmulasztása miatt keletkezett, hanem közútépítési, forgalomszervezési, vízelvezetési problémával függ össze.
A megyei bíróság végzése nem megalapozott.
A PK. 42. sz. állásfoglalás a) pontja szerint a Ptk. 349. §-ának alkalmazása szempontjából államigazgatási jogkörben okozott kárnak csak az államigazgatási jellegű, tehát a közhatalom gyakorlása során kifejtett szervezőintézkedő tevékenységgel, illetőleg ennek elmulasztásával okozott kárt lehet tekinteni. A városrendezési terv megállapítása és a közúti forgalom szervezése az államigazgatási szervnek a közhatalom gyakorlása során kifejtett szervezőintézkedő tevékenysége.
A felperes keresetében a kár okát a nem kellő körültekintéssel eljáró alperes területrendezési magatartásban jelölte meg, tehát helyesen állapította meg a városi bíróság a Pp. 23. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a megyei bíróság hatáskörét, és tévedett a megyei bíróság, amikor hatáskörének hiányát állapította meg. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 23. §-a (1) bekezdésének b) pontja, valamint a Pp. 45. §-ának (2) bekezdése alapján, eljáró bíróságul a megyei bíróságot jelölte ki.
(Kk. II. 24 038/1990. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére