GK BH 1990/342
GK BH 1990/342
1990.09.01.
Gazdálkodó szervezetek által választott olyan cégnevek használata, amelyek a polgári jog névviselési szabályait nem, de a hasonló tevékenységi kör és az azonos piacon való megjelenés következtében kialakult versenyhelyzet folytán az üzleti tisztesség szabályait sértheti [Ptk. 77. § (3)–(4) bek.; 1984. évi IV. tv1. 1. §, 18. § b) és d) pont].
A felperes a névviseléshez fűződő személyiségi joga megsértése miatt kérte, hogy a bíróság az alperest a nevének használatától tiltsa el. Előadta, hogy az alperes tevékenységi köre részben azonos a felperesével, így többek között mezőgazdasági termékek tekintetében külkereskedelmi tevékenységet folytat. A felperes neve a cégjegyzékbe már az alperes alapítása előtt bejegyzést nyert, és a felperesi „fruct” utótaggal több, a külpiacon működő gazdasági társaság közös vállalat is működik, amelyek tagja a felperes is. Az alperesnek a hasonló – csaknem azonos utótaggal ellátott – neve a felperes névviseléshez való jogát sérti, továbbá azt a látszatot kelti, hogy az alperes a felperessel valamilyen szoros kapcsolatban álló gazdálkodó szervezet.
Az alperes védekezésében nem vitatta, hogy a felperes nevét a cégjegyzékbe az alperesi név bejegyzését megelőzően már bevezették. Azt sem vitatta, hogy az 1988-ban alakult alperes tevékenysége részben megegyezik a felperesével. Állította azonban, hogy a neve a felperesével nem téveszthető össze, és a gazdasági forgalomban a felperes érdekeit az alperes nevének használata nem sérti.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Álláspontja szerint az alperes neve a Ptk. 77. §-ának (3) bekezdése alapján kellően különbözik a felperes korábban nyilvántartásba vett nevétől. A peres felek teljes neve a két gazdálkodó szervezet különállása felől kétséget nem hagy, és míg a felperes fantázianeve egy szótag, addig az alperesé két szótagból áll, mely utóbbiak egyértelműen jelzik az alperes tevékenységének fő profilját. Ez a profil pedig jelentősen különbözik a felperesétől. A felperes nevével össze nem téveszthető, és nem lehet piaczavaró hatású sem.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. Eredeti kereseti kérelmét fenntartotta azzal a kiegészítéssel, hogy keresetének jogalapját nemcsak a Ptk. személyiségi jogok védelmét biztosító rendelkezéseire, hanem az 1984. évi IV. tv. (Tgt.) alperes által történt megsértésére is alapította. Sérelmezte továbbá perköltségben való marasztalását is.
A felperes a fellebbezési tárgyaláson előadta, hogy a kereskedelmi forgalomban a fantázianevén vesz részt, amelyet egyébként emblémás védjegy is véd. Ugyancsak a fantázianevét használja a telexforgalomban is. Más megjelölést a cége azonosítására nem használ. Az alperes előadása szerint a kereskedelmi forgalomban és a telexen aláírásként az AGROFRUKT nevet használja.
A fellebbezés részben alapos.
Mindkét fél igazolta, hogy saját cége nevét jogosan viseli. A peres felek teljes neve – amint arra az elsőfokú bíróság helyesen rámutatott – oly mértékben különbözik, hogy az felületes ránézésre sem téveszthető össze. A Ptk. 77. §-ának (3) bekezdése vonatkozásában a névviselési jog megsértése akkor állapítható meg, ha valaki jogtalanul használja a másik cég nevét, vagy pedig a saját neve a más által korábban használt névvel összetéveszthető. A személyiség jog megsértését tehát csak akkor lehet megállapítani, ha konkrét jogsérelem történik. A névnek ezért a hasonló működési körben és azonos területen tevékenykedő más jogi személyektől való megkülönböztetésre alkalmasnak kell lennie.
Ebben a tekintetben helyes az elsőfokú bíróság álláspontja, amely szerint az alperes neve megfelelően szolgálja a felperesétől való elkülönítést, valamint az egyediesítést. Az alperes jogosan használt neve tehát a felperes személyhez fűződő jogait nem sérti.
Más azonban a helyzet a gazdasági forgalomban használt ún. rövidített névvel. A felperes és az alperes a gazdasági életben versenytársak, mert részben azonos területen és tevékenységi körben fejtik ki működésüket. A felperes jóval az alperes alapítása előtt, mint mezőgazdasági termények és termékek forgalmazásával hivatásszerűen foglalkozó cég, mind a bel-, mind a külpiacon jó nevet, megbecsülést szerzett magának. Ezt a hírnevet is kamatoztatta többek között, amikor a sajtó alapító tagságával létrehozott több más közös vállalkozásnak is engedélyezte a „fruct” szócska használatát (pl. INTERFRUCHT). A gazdasági életben a bizalomnak és a jó hírnévnek jelentős szerepe van. A kereskedelmi tevékenységet gyakorló jogi személy ezért az őt megillető nevet a gazdasági forgalomban csak úgy használhatja, hogy ezzel ne sértse versenytársai jogos érdekeit.
A felperes, illetve a tagságával működő és „fruct” utónévvel ellátott gazdálkodó szervezeteknek a kereskedelmi, illetve a gazdasági forgalomban való megjelenése, az általuk használt név bevezetése és elismerése után alapított alperesi részvénytársaság olyan névvel kívánt részt venni a hasonló tevékenységi körben és részben azonos piacon a gazdasági életben, amely alkalmas azt a látszatot kelteni, hogy szoros kapcsolatban áll a felperessel. A névhasználatnak ez a módja a versenytárs felperes méltányos és jogos érdekeit sérti, sértheti.
Az 1984. évi IV. tv. 1. §-a értelmében azonban tilos a gazdasági tevékenység folytatására jogosult jogi személyeknek a gazdasági tevékenységet tisztességtelenül – különösen a versenytársak, a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető, illetőleg az üzleti tisztesség követelményeibe ütköző módon – folytatni.
Az alperes azzal a magatartásával, hogy a gazdasági életben a versenytárs felpereséhez nagyon hasonló nevet használ, megvalósította Tgt. 1. §-ban tiltott, az üzleti tisztesség követelményeibe ütköző magatartást. Ebben a tekintetben a felperesnek a jogcímében módosított keresete alapos. Az alperesnek ezért hasonló hangzású nevének az utótagját – amelyet azonos gazdasági tevékenységi körben, piacon használ – megkülönböztető toldással, elhagyással vagy más változtatással kell ellátnia.
Végül alapos volt a felperesnek – az alperes által sem vitatott – az a fellebbezése, hogy az elsőfokú bíróság jogellenesen kötelezte őt az alperes javára perköltség megfizetésére (GTK 5/1975. számú állásfoglalás).
A Legfelsőbb Bíróság ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján részben megváltoztatta, a felperesnek perköltségben való marasztalását mellőzte, és az alperest a Tgt. 18. §-ának b) és d) pontja értelmében a gazdasági életben használt neve utótagjának valamilyen módon való megváltoztatására kötelezte, míg egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
(Legf. Bír. Gf. II. 30 901/1989. sz.)
1
Lásd a 1990: LXXXVI. törvényt és az 1996: LVII. törvényt.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás