GK BH 1990/345
GK BH 1990/345
1990.09.01.
A belföldi gazdálkodó szervezetek között export (import) bizományi szerződési nyilatkozatok értelmezése tárgyában keletkezett vitában a polgári jog általános szabályai az irányadók [Ptk. 207. § (1) bek.; 32/1967. (IX. 23.) Korm. r1. 18. § (2) bek., 19. § (2) bek., 21. § (2) bek., 47. § (3) bek.].
A felek 1986. november 6-án kötött bizományi szerződésben abban állapodtak meg, hogy a felperes 270 tonna „Aranyfácán” paradicsompürét szállít külföldi értékesítésre 100 gr-os-n. töltősúly 70 gr-n egységekben 570 USD/n. t. árért. A teljes vételárat 153 900 USD-ban határozták meg. A szerződés alapján a felperes 100 dobozt helyezett 1 kartonba és 1 tonna 10 000 doboznak felelt meg. A felperes 270 tonna dobozos paradicsompürét szállított Libanonba, az alperes azonban csak 189 tonna ellenértékét utalta át a felperesnek.
A felperes a keresetében 3 861 893 Ft és ennek 1987. december 2-től a kifizetésig járó évi 20%-os kamata megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Előadta, hogy a szerződés alapján 270 tonna paradicsompürét szállított le az alperesnek, aki viszont az ellenértéket a dobozok nélkül számított nettó súly alapján fizette ki. Álláspontja szerint a szerződésből egyértelmű, hogy 1 t paradicsompüré (100 gr-os-n. töltősúly: 70 gr) ellenértéke az 570 USD/n. t. Ezért a keresete a ki nem fizetett 81 tonna áru ellenértékéből, vagyis 46 170 USD-ból, amely 2 045 562 Ft-nak felel meg, továbbá 384 438 Ft limitár differenciából és 1 431 893 Ft állami támogatásból áll. Azt nem vitatta, hogy az alperes 189 t áru ellenértékeként 5 670 000 Ft-ot kifizetett, de álláspontja szerint a nettó súlyt a dobozzal együtt kell érteni, vagyis 1 doboz 100 gr-os nettó súly, amelyből a töltősúly 70 gr, mert a szerződésben nem nettó/nettó súly volt a meghatározás.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy a leszállított áru – amely 189 t volt nettó súlyban – ellenértékét, vagyis az 5 670 000 Ft-ot a felperesnek kifizette. Álláspontja szerint a szerződésben kikötött 570 USD/n. t. ellenérték a tiszta töltősúlynak, mint nettó súlynak az ellenértéke, ezért a dobozok súlyát a felperes által szállított mennyiségből le kellett vonni. Ilyen számítással a felperessel szemben a fizetési kötelezettségnek eleget tett. Azt nem vitatta, hogy amennyiben a felperes értelmezése szerint jött volna létre a szerződés, abban az esetben a felperes kereseti követelésének összege helyes.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a peres felek a szerződés 11. pontjában a paradicsompüré ellenértékét 570 USD/nettó tonnában határozták meg, ennek megfelelően pedig a leszállított áru ellenértékét a felperes megkapta.
Ezen ítélet ellen a felperes fellebbezett, és az alperes kereset szerinti marasztalását kérte. A fellebbezésében lényegében megismételte az elsőfokú eljárásban kifejtett álláspontját.
Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult.
A fellebbezés alapos.
A felperes fellebbezése alapján a másodfokú eljárásban is azt kellett vizsgálni, hogy a felek között létrejött szerződéses nyilatkozatot hogyan kellett értelmezni, a megjelölt tonnánkénti 570 USD a dobozos paradicsompüré vagy csak a töltősúly értéke.
A Legfelsőbb Bíróság a kérdést az 1986. november 25-én kelt és az alperesnek a bizományi szerződés alapján létrehozott exportszerződésről küldött értesítésből kiindulva vizsgálta [32/1967. (IX. 23.) Korm. r. (tov.: R.) 19. § (2) bek., 21. § (2) bek.]. A felek ugyanis egyezően adták elő, hogy ezt tekintik a közöttük létrejött bizományi szerződésnek.
A Ptk. 207. §-ának (1) bekezdése alapján a szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. A R. 47. §-ának (3) bekezdése szerint pedig a bizományi szerződés tartalmának megállapításánál a polgári jog általános szabályait kell figyelembe venni.
Az alperes – szerződésnek tekintett – fenti értesítéséből a másodfokú bíróság megállapította, hogy az alperes az értesítést a felperesnek akkor küldte meg, amikor a külföldi féllel az exportszerződést már megkötötte. Így az alperes pontosan ismerte a külkereskedelmi szerződés tartalmát. Ennek ellenére az értesítésben nem közölte világosan, hogy kizárólag doboz nélküli töltősúlyt ért a nettó súlyon. A szerződés (értesítés) részadatai ezt nem tették a felperes előtt egyértelművé, ellenkezőleg. A 2. pontban a zárójelben levő magyarázat arra enged következtetni, hogy a 100 gr-os teli doboz a nettó súly, és ebből 70 gramm a töltősúly. Ezzel az értelmezéssel áll összhangban 6. pont tartalma is, amely szerint „1 t egyenlő 10 000 doboz paradicsompürével”. Vagyis a súly meghatározása dobozzal együtt történt meg. Ilyen adatok alapján a felperes a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint joggal jutott arra az értelmezésre, hogy a 270 t súly dobozos paradicsompüré súlyát jelenti és nem a töltősúlyt. A súlymeghatározásnak ezt a módját általános szakmai gyakorlatként jellemezte a fellebbezési tárgyaláson – a Pp. 379. §-ának (1) bekezdése alapján – meghallgatott, a kereskedelmi szokásokat ismerő, hasonló szerződéskötésben részt vevő dr. K. A. Ezt az értelmezést támasztotta alá az is, hogy az alperes összesen 270 tonnának megfelelő konszignációs levelet küldött a felperesnek, és a felperes ennek megfelelően – a dobozok súlyát beleszámítva – leszállította a 270 tonna mennyiséget. Az a körülmény, hogy az alperes a leszállított mennyiséget nem kifogásolta, nem kért további szállítást – annak ellenére, hogy álláspontja szerint a felperes csak 189 t paradicsompürét szállított – ugyancsak arra enged következtetni, hogy a súly meghatározása – a bizományi szerződésben – dobozokkal együtt történt.
A Legfelsőbb Bíróság az alperesnek a külkereskedelmi szerződés tartalmára alapozott érvelését nem fogadta el. A külkereskedelmi szerződésnek éppen a vitás kérdés értelmezésével kapcsolatos része kézzel javított, és nem állapítható meg, hogy a javítás mikor történt. Egyébként is nincs olyan kötelező előírás, hogy a bizományi szerződés tartalmának mindenben meg kell egyeznie a külkereskedelmi szerződés tartalmával, más kérdés, hogy az eltérés következményeit kinek kell viselnie [R. 18. § (2) bek.]. A perbeli esetben annak a ténynek, hogy az alperes a külkereskedelmi szerződést a felperesnek megküldte-e, nincs perdöntő jelentősége. Mint fent már kifejtette a másodfokú bíróság, az alperesnek a külkereskedelmi szerződés ismeretében lehetősége volt a súlyt a külkereskedelmi szerződéssel egyező módon meghatározni. A bizományi szerződésben az alperes nem ezt a megoldást választotta, ezért a bizományi szerződés a szerződési nyilatkozat értelmezésének szabálya szerint jött létre, olyan tartalommal, hogy a felperes a kikötött 270 t súlyt 2 700 000 dobozzal teljesíti. Az alperes a nettó súly és a töltősúly között kifejezett különbséget tett („100 gr-os nettó, töltősúly 70 gr”), ezért az 570/nettó t. ár nem értelmezhető a töltősúly áraként. A két szerződés közötti eltérés anyagi következményeit a R. 47. §-ának (3) bekezdése szerint alkalmazandó Ptk. 508. §-ának (2) bekezdése értelmében az alperesnek kell viselnie.
A felek között nem volt vitás a felperes vételár-követelésének, a limitár-differenciának és az állami támogatás elmaradásának az összege. A felek egyező előadása alapján az is megállapítható volt, hogy az alperes a 46 170 USD vételárhátralékot csak forintban tudja elszámolni és átutalni, ezért a felperes az állami támogatást utólag nem igényelheti. Az ebből eredő kár az alperest terheli. A másodfokú bíróság az alperest ezért 2 045 662 Ft vételárhátralék, 348 438 Ft limitár-differencia és 1 431 893 Ft állami támogatás, vagyis összesen 3 861 893 Ft és a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdése alapján ennek késedelmi kamata megfizetésére kötelezte.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét Pp. 253. §-ának (2) bekezdése szerint megváltoztatva az alperest a kereset szerint marasztalta.
(Legf. Bír. Gf. I. 31 371/1989. sz.)
1
A rendeletet a 88/1990. (IV. 30.) MT rendelet hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás