GK BH 1990/346
GK BH 1990/346
1990.09.01.
Jótállás szóbeli megállapodással is kiköthető [Ptk. 248. § (1) bek.].
A felperes 278 722 Ft perérték megjelölésével benyújtott keresetlevelében az alperest vasraktára csapadékvíz-elvezető szerkezetének kijavítására kérte kötelezni. Előadta, hogy a csapadékelvezetés kivitelezési munkáit az alperes végezte a vele kötött szerződés alapján, és a munkálatokat 1987. október 10-én adta át. Ezt követően a tetőszerkezeten beázások jelentkeztek, és az alperes a felperes kijavítási igényét peren kívül nem teljesítette.
Az elsőfokú bíróság az alperest 15 napos határidő meghatározásával kijavításra és 16 723 Ft perköltség megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy az alperes hároméves jótállást vállalt, és nem bizonyította, hogy a hiba oka az átadás után keletkezett. A kijavítási határidőt arra figyelemmel határozta meg, hogy a kivitelezési határidő is csak másfél hónap, valamint indokolt a beázások sürgős megszüntetése.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezést nyújtott be, amelyen a kereset elutasítását kérte. Tagadta, hogy hatályosan hároméves jótállást vállalt volna; az átadás-átvételi jegyzőkönyvet, amelyben ez a vállalás szerepelt, csak az alperes képviselője írta alá. Nem felel meg a valóságnak, hogy a felperes 1988. május 24-én is reklamált volna. Csak 1988. december 1-jén, a kötelező egyéves jótállási határidő lejárta után közölte az igényét. Hivatkozott arra, hogy a számla 6. és 7. pontjában szereplő munkatételeket a felek III. osztályúnak minősítették, a felperes a számlát ennek megfelelően csökkentette. Végül állította, hogy a hibát a rendeltetésellenes használat okozta és szakértő kirendelését, valamint a kijavítási határidő két hónapban történő meghatározását kérte, ha a kijavításra egyáltalán kötelezhető. A per tárgyának értékét a fellebbező állítása szerint csak a kijavítás 40 000 Ft-ot meg nem haladó költsége képezi.
A fellebbezés csak részben alapos.
Annak nincs jelentősége, hogy az átadás-átvételi jegyzőkönyv rendelkezésre álló fénymásolati példányán csak az alperes képviselőjének aláírása szerepel. A jogszabály [Ptk. 248. §-ának (1) bekezdése] a jótállásban való megállapodásra nézve nem ír elő semmilyen alakiságot, abban tehát szóbelileg is meg lehet állapodni. A vállalás tényét az alperes nem tagadta, ahhoz pedig nem fér kétség, hogy a felek között e tekintetben konszenzus volt. A jegyzőkönyvben foglaltak szerint az alperes hároméves jótállást vállalt, amely vállalás tehát a felperes képviselőjének aláírása nélkül is hatályos. Ennélfogva – az elévülés szempontjából – annak sincs jelentősége, hogy a felperes 1988. december 1-jét megelőzően is felhívta-e az alperest a kijavításra. Közömbös az ügy szempontjából, hogy egyes munkatételeket a felek III. osztályúnak minősítettek, mert az osztályba sorolás sem teszi megengedhetővé a beázást okozó hibát. Magának a hibának a ténye nem volt vitás, az pedig egy még csak nem is valószínűsített állítás, hogy a hibát a rendeltetésellenes használat okozta volna. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az alperes az őt terhelő bizonyítást nem teljesítette, és ezt nem pótolta a fellebbezési eljárásban sem. Az elsőfokú bíróság a perértéket is helyesen határozta meg; az alperes állításával szemben a perérték nem a kijavítási költség, hanem a szolgáltatás ellenértéke.
A Legfelsőbb Bíróság a kijavítási határidőt kizárólag a felperes hozzájárulása alapján változtatta meg, egyébként az elsőfokú ítéletben megállapított kijavítási határidő sem volt irreális.
(Legf. Bír. Gf. V. 31 815/1989. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás