KK BH 1990/352
KK BH 1990/352
1990.09.01.
Az illetékmentesség szempontjából az eljárás megtagadásának minősül, ha a bíróság a perújítási kérelmet elutasítja, illetőleg ha e határozat elleni fellebbezésének nem ad helyt [1986. évi I. tv1. 42. § d) pont].
A felperes 1987. június 16. napján benyújtott keresetében az alperest államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése címén 281 756 Ft és járulékai megfizetésére kérte kötelezni.
A felperes keresetét – a kártérítési követelés elévülése okából – elutasító elsőfokú ítéletet a Legfelsőbb Bíróság 1988. január 5. napján kelt ítéletével helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen a felperes 1988. április 21. napján nyújtott be perújítási kérelmet, amelyben a perújítással támadott ítélet hatályon kívül helyezését és az alperest – keresetét felemelve – 293 765 Ft és járulékai megfizetésére kérte kötelezni. A perújítási eljárás megindulásakor a felperes az igényelt személyes költségkedvezményt (költségmentességet) – jogerős elutasító határozat következtében – nem kapta meg, ezért felhívásra a 17 628 Ft perújítási illetéket lerótta.
A Fővárosi Bíróság ezt követően kitűzött és 1989. február 10. napján tartott tárgyaláson meghozott végzésével a felperes perújítási kérelmét – mint érdemi tárgyalásra alkalmatlan – a Pp. 260. §-a (1) bekezdésének a) pontjára utalással a Pp. 266. §-ának (2) bekezdése alapján elutasította.
A felperes ismételt kérelmét a személyes költségmentesség megadása iránt a végzés ellen benyújtott fellebbezés felterjesztése előtt az első fokon eljárt bíróság ismételten elutasította, és egyben a felperest az illetékfeljegyzési jog kedvezményben részesítette.
A Legfelsőbb Bíróság 1989. június 9. napján kelt végzésével az elsőfokú bíróság perújítási kérelmet elutasító végzését helybenhagyta, és a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §-ának (2) bekezdése alapján kötelezte a sikertelenül fellebbező perújító felperest, hogy 4410 Ft feljegyzett fellebbezési illetéket az államnak fizessen meg külön felhívásra.
A jogerős végzésnek a fellebbezési eljárás illeték megfizetésére kötelező rendelkezése ellen törvénysértés okából a Legfelsőbb Bíróság elnöke törvényességi óvást emelt. Álláspontja szerint az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény (a továbbiakban: Tv.) 42. §-ának d) pontja alapján a perújító felperes a feljegyzett fellebbezési illeték utólagos megfizetésére nem volt kötelezhető, mert érdemben a perújítási kérelme elbírálást nem nyert.
A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa az óvással támadott legfelsőbb bírósági végzést a törvényességi óvás keretei között bírálta felül, és az óvást az alábbiak szerint alaposnak találta.
A Tv. 36. §-a szerint a perújítási eljárásban az illetéktörvényben meghatározott illetéket kell megfizetni, tekintet nélkül az alapeljárásban teljesített illetékfizetésre. A Pp. 264–266. §-a szerint a perújítási kérelmet – amelyen a perújítási illetéket is le kell róni – az elsőfokú bíróságnak tárgyaláson kell elbírálnia, és kell a perújítási kérelem érdemi tárgyalásra való alkalmasságáról határoznia. A felperes perújítási kérelmét a bíróság, mint érdemi tárgyalásra alkalmatlant – a Pp. 266. §-a (1) bekezdésének második fordulata alapján elutasította, a perújítási eljárás lefolytatását tehát az elsőfokú bíróság megtagadta.
A Tv. 42. §-ának d) pontja szerint illetékmentes az eljárás, ha annak lefolytatását a bíróság megtagadta vagy mellőzte.
A Legfelsőbb Bíróság GK–KK–PK 1. számú állásfoglalásának II. pontja szerint az illetékmentesség szempontjából az eljárás megtagadásának vagy mellőzésének minősül, ha a bíróság az eljárást megindító beadványt, annak érdemi elbírálása nélkül, hivatalból utasítja el, akár a beadvány vizsgálata nélkül (az eljárás mellőzése), akár annak vizsgálata után, ha azt érdemi elbírálásra alkalmatlannak tartja (az eljárás megtagadása). Az eljárás megtagadásának minősül az az eset is, amikor a bíróság a perújítási kérelem megengedhetősége tárgyában dönt. Ebből okszerűen következik, hogy nem köteles a fél az illeték lerovására a perújítási kérelmet elutasító határozat elleni fellebbezés esetén sem, ha a másodfokú bíróság a fellebbezésnek nem ad helyt.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság 1989. június 9-én kelt végzésének a feljegyzett fellebbezési illeték utólagos megfizetésére kötelező rendelkezése törvénysértő, ezért a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa a Pp. 274. § (3) bekezdése alapján az említett végzésnek a fellebbezési illeték utólagos megfizetésére vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezte, és az eljárás illetékmentességére figyelemmel a felperes illetékfizetésre kötelezését mellőzte.
Megállapítható, hogy a felperes az elsőfokú eljárás során a tárgyalás kitűzése előtt jogszerű felhívásra a 17 628 Ft perújítási illetéket lerótta. Az eljárás megtagadására (utólagos illetékmentessé válására) figyelemmel a felperes a Fővárosi Illetékhivataltól a 9/1986. (IV. 11.) PM rendelet 86. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján az így lerótt illetéket visszaigényelheti.
(Eln. Tan. K. törv. I. 25 076/1990. sz.)
1
Lásd az 1990: XCIII. törvényt.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás