BK BH 1990/370
BK BH 1990/370
1990.10.01.
Ha az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés hatása alatt a sértett a követelt összeget az elkövetőnek átadja, rablás bűntette valósul meg. A súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás és a rablás bűntettének elhatárolása [Btk. 323. § (1) bek., (2) bek. b) pont, 321. § (1) bek.].
A városi bíróság a vádlottat súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntette, 9 rb. lopás bűntette miatt halmazati büntetésül főbüntetésként 3 évi börtönbüntetésre, mellékbüntetésként a közügyek gyakorlásától 3 évi eltiltásra ítélte.
A bíróság a tárgyalás adatai alapján megállapította, hogy a vádbeli időben a hajnali órákban a vádlott ittas állapotban elhatározta, hogy a sértett megfélemlítésével a sértettől pénzt szerez.
A sértett lakása bejárati ajtaján kopogtatott, mire a sértett felébredt, kinyitotta az ajtót, és ekkor a vádlott az ajtó elől felvett seprő nyelével a sértettet mellbe ütötte, és kijelentette: „Adj 1000 forintot!” A sértett a külső ajtót visszazárta, és kijelentette, hogy nem ad pénzt, menjen haza. Ekkor a vádlott a pince előtt talált kb. 1 méter hosszú és mindkét végén hajlított feszítővasat magához vette, azzal a bezárt ajtót feszegette. A sértett belülről húzta a bejárati ajtót, és annak résén kidugta egy kés élét. A vádlott azonban nem távozott el, és a feszegetés következtében az ajtó deszkája a zárral együtt leesett, az ajtó kinyílt, és a sértett hátraesett.
A vádlott a feszítővasat felemelve kijelentette, hogy ha a sértett 5000 forintot ad, elmegy, ha nem, agyonveri.
A sértett ekkor kitett az ajtón 1000 forintot, de a vádlott azt mondta, hogy kevés. Továbbra is felemelve tartotta a feszítővasat, és kijelentette a sértettnek, hogy agyonveri. A sértett ezután kitett az ajtón még 2000 forintot. A vádlott erre is azt mondta, hogy kevés, és 5000 forintot kért. A sértettnek mindössze 5000 forintja volt egy nylonzacskóban. A még benne maradt 2000 forintot zacskóval együtt kitette az ajtón. Ekkor a vádlott felszólította a sértettet, oltsa el a villanyt, és feküdjön le. Ezután beszólt és megkérdezte, hogy a sértett fekszik-e már. A sértett kijelentette, hogy fekszik, ekkor a vádlott az 5000 forintot a földről felvette, és eltávozott.
Távozása után a sértett elment a szomszédjához, akit megkért, hogy értesítse a rendőrséget, mert tőle 5000 forintot kikényszerítettek.
Az eljárás során a sértett kára nem térült meg.
A bíróság a vádlottnak ezt a cselekményét a Btk. 323. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdésének b) pontja szerint minősülő súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntettének minősítette.
A megyei bíróság a városi bíróság ítéletét megváltoztatta, és a vádlott cselekményét rablás bűntettének minősítette. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
A Btk. 323. §-a (1) bekezdésében és (2) bekezdésének b) pontjában írtak szerinti zsarolás bűntettét az követi el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy élet, testi épség elleni fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön, és ezzel kárt okoz.
A Btk. 321. §-ának (1) bekezdése szerinti rablást követ el az, aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.
A fenti törvényi tényállások egybevetéséből kitűnik, hogy a fenyegetés mint elkövetési tevékenység mindkét tényállásban szerepel. Az állandó bírói gyakorlat értelmében a rablási közvetlen fenyegetés megtöri a sértett akaratát, nem enged választást a tanúsítandó magatartást illetően, és az idegen ingó dolog azonnali átadását célozza; ezzel szemben a zsarolás esetében a fenyegetéssel az elkövető csak hajlítja a sértett akaratát, tehát kisebb mértékben befolyásolja a cselekvési szabadságát. Ennek a fenyegetésnek nem kell közvetlennek lenni, és nemcsak ingó dolog azonnali átadására irányulhat.
A vádlott, aki tettleg is bántalmazta az álmából ébredt 51 éves sértettet, vele szemben közvetlen, az akarata megtörésére alkalmas fenyegetést alkalmazott a kért összeg azonnali átadása érdekében, cselekménye tehát nem zsarolás, hanem rablás. Ezért e cselekmény minősítését megváltoztatta, és azt a Btk. 321. §-ának (1) bekezdésében meghatározott rablás bűntettének minősítette.
A büntetés kiszabása körében értékelendő bűnösségi körülményeket a városi bíróság maradéktalanul feltárta, azokat kellő súllyal értékelve, a cselekmények konkrét tárgyi súlyához igazodó fő- és mellékbüntetést szabott ki a vádlottal szemben. A 18 éves vádlott esetében az alkalmazott 3 évi börtönbüntetés és 3 évre a közügyektől eltiltás – figyelembe véve a cselekményei nagy tárgyi súlyát is – sem eltúlzottan enyhe, sem eltúlzottan szigorú büntetésnek nem tekinthető, az arányban áll a vádlott személyében és cselekményében rejlő társadalomra veszélyességgel, továbbá alkalmas arra is, hogy másokat is visszatartson ugyanilyen, vagy hasonló bűncselekmények elkövetésétől.
[Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2. Bf. 294/1989. sz.]
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás