PK BH 1990/380
PK BH 1990/380
1990.10.01.
Gyermektartásdíjról vagyoni érték átruházása fejében történő lemondásnál vizsgálandó szempontok [Pp. 148. § (2) bek.; PK 106. sz.1].
A peres felek 1976. szeptember 4-én kötöttek egymással – másodszor – házasságot. Közös gyermekeik közül a második házasságukból 1977. április 10-én született Krisztina és az 1984. április 5-én született Tímea még kiskorúak. A felek között az életközösség 1987 júniusában véglegesen megszakadt, és az alperes 1988 áprilisában elköltözött a családi házból, amely – előadásuk szerint – a felek közös tulajdona.
A felperes a keresetében a házasság felbontását kérte azzal, hogy az alperessel valamennyi járulékos kérdésben egyezséget kíván kötni, és csatolta a felek által közösen aláírt nyilatkozatot, amely szerint az alperes „minden ingó és ingatlan részéről lemondott” annak fejében, hogy a felperes gyermektartásdíj iránti igényt a két kiskorú gyermek után nem terjeszt elő. A nyilatkozatban rögzítették, hogy a közös vagyonhoz a 220 000 forint értékű családi ház, továbbá 35 000 forint értékű szobabútor- és 8000 forint értékű konyhabútor tartozik.
Az alperes egyetértett a házasság felbontásával, és a felek egyezően kérték, hogy a keresetlevélhez csatolt megállapodásukat a bíróság „foglalja egyezségbe”.
A városi bíróság végzésével jóváhagyta a felek egyezségét, amelyben megállapodtak abban, hogy kiskorú gyermekeik továbbra is a felperes gondozásában maradnak, és a gyermekek után a felperes az alperestől tartásdíjat nem igényel. Az egyezség szerint továbbá a felperes tulajdonába kerül a 220 000 forint értékű családi házas ingatlan, valamint a közös szerzeményű 43 000 forint értékű ingóság. Az egyezségben a felek rögzítették azt is, hogy megállapodásuknak megfelelően a közös vagyon birtokba adása már megtörtént, valamint azt, hogy egymással szemben további követelésük nincs, annak jövőbeni érvényesítéséről lemondanak.
Az egyezség jóváhagyását követően a városi bíróság az ítéletével a felek házasságát – egyező akaratnyilvánításuk alapján – felbontotta. Mind az egyezséget jóváhagyó végzés, mind az ítélet – a fellebbezési jogról való lemondás következtében – jogerőre emelkedett.
A jogerős végzésnek a házastársi közös vagyon megosztására és a gyermektartásdíjra vonatkozó része ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Pp. 148. §-ának (2) bekezdése szerint a bíróság a felek egyezségét akkor hagyja jóvá, ha az megfelel a jogszabályoknak és a felek méltányos érdekeinek. Házassági bontóperben nem mellőzhető annak vizsgálata sem, hogy a felek megegyezése nem sérti-e kiskorú gyermekeik jogos érdekeit.
Az adott esetben a városi bíróság nem tisztázta, hogy a felperes – aki a költségmentesség engedélyezése iránti kérelemhez mellékelt kereseti igazolása szerint havi 2523 forint keresettel rendelkezik – egyedül képes-e a két kiskorú gyermek eltartását biztosítani. Nem derítette fel, hogy a felperesnek az említett keresetén kívül van-e egyéb jövedelme, és milyenek a kötelezett jövedelmi vagyoni viszonyai. De nem áll rendelkezésre megbízható adat a tartási kötelezettség kiegyenlítéséül szolgáló házas ingatlan forgalmi értékére nézve sem. Márpedig a PK 106. számú állásfoglalás alkalmazásánál elengedhetetlen annak rögzítése, hogy a tartásra jogosultat mikortól, milyen mértékű tartásdíj illeti meg, és ezzel szemben a tartásra kötelezett részéről milyen vagyoni érték kerül elszámolásra. A szóban forgó állásfoglalás szerint ugyanis a bíróság a tartási kötelezettségnek meghatározott vagyontárggyal történő kiegyenlítése esetében is kötelezheti a tartásra kötelezett személyt gyermektartásdíj megfizetésére, ha ez a gyermek megfelelő tartásának biztosítása érdekében szükséges.
Megalapozatlan az egyezség jóváhagyása a házastársi közös vagyonhoz tartozó ingatlannal kapcsolatban is. A felek egyezsége ugyanis valójában az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetéséről rendelkezik oly módon, hogy az alperes tulajdoni hányada a felperes tulajdonába kerül. A PK 10. számú állásfoglalás IV/a) pontja értelmében viszont a közös tulajdon megszüntetéséhez nélkülözhetetlen, hogy a közös ingatlan tulajdoni lapjának (telekkönyvi betétjének) hiteles kivonatos másolata rendelkezésre álljon. Csak ebből állapítható meg ugyanis a tulajdonjogon kívül az is, hogy van-e még más olyan ingatlan-nyilvántartási érdekelt, akinek a perbenállása vagy a meghallgatása szükséges. A keresetlevélben előadottak szerint az ingatlant OTP tartozás terheli, és ennek biztosítására feltehetően jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom van bejegyezve. Ebben az esetben pedig a közös tulajdon megszüntetéséről rendelkező egyezség jóváhagyásához nélkülözhetetlen az OTP hozzájáruló nyilatkozatának a beszerzése. A még fennálló OTP teher az ingatlan forgalmi értékére és ily módon a tartásdíj kiegyenlítéséül szolgáló vagyoni érték összegére is kihatással van. Az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjának a nyilatkozata és szükség esetén perbenállása nélkül az egyezség végrehajthatatlan is, hiszen nem alkalmas az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésre.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a városi bíróság végzését említett részeiben a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és ebben a körben a városi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
(P. törv. II. 20 751/1989/2. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás