GK BH 1990/386
GK BH 1990/386
1990.10.01.
A vállalkozótól nem követelhető az általa épített társasházban levő üzlethelyiség olyan – a funkciónak megfelelő – utólagos kialakítása, amely nem volt a szerződés tárgya [Ptk. 305. § (1) bek., 344. §].
A felperes és a városi tanács társberuházásaként építette a II. r. alperes tervei alapján az I. r. alperes generálkivitelező a perbeli 33 lakásból és egy üzlethelyiségből álló társasházat. A létesítmény műszaki átadás-átvételére 1987. május 6-án került sor.
Az épületben lévő 33 lakást a felperes értékesítette, a lakások alatti földszinti üzlethelyiséget pedig a társberuházó, aki külön szerződés keretében rendelkezett az üzlethelyiség belső kialakításáról.
Az épület földszintjén levő üzlethelyiségben kialakított vendéglátó-ipari egység megnyitása után rövid időn belül az épület lakástulajdonosai a nagyfokú zajártalmat és zavaró szag elterjedését kifogásolták.
A panaszok kivizsgálására a felek egyeztetést tartottak, megállapodás azonban nem jött létre, ezért a felperes keresetet nyújtott be az elsőfokú bírósághoz. Kérte az I. r. alperest az ételszag elszívását biztosító berendezések kijavítására, az üzlethelyiség és a lakások közötti hangszigetelés elkészítésére kötelezni, a II. r. alperest pedig kijavítási terv szolgáltatására és a közrehatás arányában a javítás költségeinek viselésében marasztalni. Keresetét a Ptk. 305. §-ának (1) bekezdésére, illetve 344. §-ára alapította.
Az elsőfokú bíróság szakértő bevonásával bizonyítási eljárást folytatott le, majd a felperes keresetét elutasította.
Az ítélet indokolása szerint a felperes nem tudta bizonyítani azt a tényt, hogy az alperesek a szerződést hibásan teljesítették, következésképpen az alperesek ez okból a hiba kijavítására nem kötelezhetők. Kifejtette, hogy a lefolytatott bizonyítási eljárás azt igazolta, hogy a társberuházó a földszinti helyiség használatának a jellegében határozatlan volt. Így állt elő az az állapot, hogy a lakások alatti üzlethelyiség hangszigetelése nem a szükséges és valóságos követelményeknek megfelelően lett elvégezve. A társberuházó az épület átadásánál jelen volt, tudta azt, hogy a lakások alatt az üzlethelyiség mennyezetén milyen szigetelés készült, és ekkor már ismerte, hogy a földszinten milyen vendéglátó egység fog üzemelni. A megfelelő hangszigetelés még ekkor is biztosítható lett volna.
Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést. Kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával az alperesek marasztalását kereseti kérelmének megfelelően. Érvelése szerint az elsőfokú bíróság a tényeket helytelenül értékelte, illetve a tényállásban több tárgyi tévedés is található, mindebből következően helytelen jogi következtetéssel döntött. Fellebbezésében részletesen felsorolta azokat a dokumentumokat, amelyek szerint az alperesek felelőssége egyértelműen megállapítható.
A fellebbezés nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése szerint indokainál fogva is helybenhagyta, ezért a Pp. 254. §-ának (3) bekezdése értelmében a részletesebb indokolást mellőzi, azt csak az alábbiak szerint kiegészíti.
Megállapítható volt, hogy az üzlethelyiséget a városi tanács értékesítette 2 millió forintért. A városi tanács az értékesítés során, de a felperes már a tervezés, kivitelezés korábbi időszakában is tudta, hogy az adott épületrészben vendéglátó-ipari egység működik majd, bár felmerült más funkciót betöltő üzlethelyiség üzemeltetése is. Mindennek azonban nincs jelentősége. A tény ugyanis az, hogy a városi tanács a helyiség értékesítése tárgyában létrejött szerződésben kikötötte: a tulajdonosnak kell a helyiség belső kialakítását elvégeztetnie, ideértve a szakipari munkálatokat is. Ezek körébe a szagelszívás, valamint a hangszigetelés is beletartozik, amelyek közül az előbbit időközben megoldották, az utóbbit pedig a tulajdonos kifejezetten megterveztette, majd kiviteleztette olyan személyekkel, illetve vállalkozókkal, akik kizárólag vele álltak jogviszonyban. Amennyiben tehát a helyiség belső kialakítása hangszigetelési szempontból nem megfelelő, úgy emiatt a felperes azért sem léphet fel az alperesekkel szemben, mert nem mutatható ki a helyiség nyers állapotban való átadása miatt az alperesek szerződésszegése.
(Legf. Bír. Gf. III. 31 555/1989. sz.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás