GK BH 1990/390
GK BH 1990/390
1990.10.01.
A bíróság nem köteles a perbehívást a perbehívottal külön is közölni, ha a perbehívó bejelenti, hogy azt a perbehívott nem fogadja el, és ezért csak a meghallgatását kéri [Pp. 59. §].
A felperes az alperes megbízásából aszfaltozási munkákat végzett. 61 933 Ft és járulékai iránt azért támasztott keresetet, mert az alperes a munkálatairól kiállított számlát ezzel az összeggel csökkentetten egyenlítette ki.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a felperes hibásan teljesített, kijavítási kötelezettségének nem tett eleget, és így indokolt volt a kijavítást helyette, az ő költségein elvégeztetni, és a költségeknek megfelelő összeget a számlából levonásba helyezni. Annak nincs jelentősége, hogy a hibákat az alperes a reklamációk során nem jelölte meg közelebbről.
Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben vagylagosan a keresetének helytadó másodfokú ítélet hozatalát, illetőleg az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és újabb eljárás elrendelését kérte. Kifejtette, hogy a bíróság bizonyítás nélkül állapította meg a felperes hibás teljesítését. Hivatkozott az átadás-átvételi jegyzőkönyvre, amelyben az alperes nem jelzett mennyiségi vagy minőségi hiányosságokat. Hivatkozott arra is, hogy az elsőfokú bíróság az alperes részéről közölt perbehívás kapcsán a Pp. 382. §-ának (3) bekezdésében foglaltakkal ellentétesen járt el, és ezt meg sem indokolta.
A fellebbezés alaptalan.
Az elsőfokú bíróság ítéletét a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 254. §-ának (3) bekezdése alapján helyes indokai alapján helybenhagyta. A fellebbezésben kifejtettekre tekintettel kell csak arra rámutatni, hogy a perbehívás közléséről a Pp. 59. §-ával összefüggő ítélkezési gyakorlat értelmében általában a bíróságnak kell gondoskodnia. A Pp. 382. §-ának (3) bekezdése arról szól, hogy a bíróság a beavatkozót hivatalból perbevonhatja. Erre a bíróságnak semmi oka nem lett volna, még akkor sem, ha a perbehívott a perbe beavatkozott volna. Emellett a perbehívást az alperes közölte a saját érdekében, tehát esetleges bírói mulasztást csak ő sérelmezhetne, ha ilyen sérelem érte volna. Sérelem nem érte, mert mint a periratokból megállapítható, a perbehívást az alperes a perbehívott 21. számú Állami Építőipari Vállalattal közölte, majd az 1989. augusztus 15-én tartott tárgyaláson bejelentette, hogy mivel ez a vállalat a perbehívást nem fogadta el, annak a meghallgatását kéri. Ez elmaradt ugyan, de nem is volt rá szükség. Ezek szerint annak sincs jelentősége, hogy az elsőfokú bíróság a perbehívást külön nem közölte a perbehívottal.
(Legf. Bír. Gf. V. 31 810/1989. sz.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás