MK BH 1990/402
MK BH 1990/402
1990.10.01.
Ha a pedagógus vezető beosztásban van, teljes munkáltatói jogkör gyakorlására azonban nem jogosult, a pihenő- és munkaszüneti napokon végzett többletmunkájáért díjazás illeti meg [5/1982. (V. 18.) MM r1. 4. sz. mell. 2. b) pont; 21/1987. (XI. 21.) MM r2.; 22/1987. (XI. 21.) MM r3., 5. §, 3. sz. mell. 14. pont].
A felperes 1981. szeptember 1-jétől 1988. augusztus 15-ig állt az alperes alkalmazásában, kollégiumvezető munkakört töltött be.
A munkaügyi döntőbizottsághoz benyújtott kérelmében az 1988. január 10. és július 10. között teljesített 120 óra túlmunkájáért 12 765 forint megfizetését és a szabadságidőre járó átlagbérének ezzel az összeggel történő növelését kérte. Arra hivatkozott, hogy a pihenőnapokon teljesített szolgálatára csak 4500 forintot kapott.
A munkaügyi döntőbizottság 390 forint bérkülönbözet megfizetésére kötelezte az alperest.
A felperes a munkaügyi döntőbizottság határozatának megváltoztatása iránt előterjesztett keresetében fenntartotta a kérelmében foglaltakat.
A munkaügyi bíróság elutasította a felperes keresetét. Az ítéletének indokolása szerint a pihenőnapokon teljesített készenlét, illetve ügyelet során valóban teljesített 120 óra túlmunkát. Miután a 17/1979. (XII. 1.) MÜM rendelet 28. §-ának (2) bekezdése értelmében nem jár a túlmunkáért ellenérték a vezető állású dolgozónak, és a felperes a szervezeti szabályzat értelmében annak minősül, ezért keresete alaptalan. Ellenkező esetben jogosult lenne az általa igényelt 12 765 forintra.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A perben az a kérdés várt eldöntésre, hogy a kollégiumvezető munkakört betöltő felperes jogosult-e túlmunka ellenértékére. Ennek elbírálásánál a Munka Törvénykönyve egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1982. (V. 18.) MM rendelet 4. számú mellékletének 2. pontja b) alpontjának rendelkezéséből kell kiindulni. Eszerint a tanácsi irányítás alá tartozó oktatási-nevelési intézmények vezetői közül a teljes munkáltatói jogkörrel felruházott intézményvezető (igazgató, vezető óvónő), a nevelési tanácsadó vezetője, valamint a Fővárosi Pedagógiai Intézet vezetője és a megyei továbbképzési kabinet vezetője minősül vezető állásúnak.
A per adatai szerint a felperes „kollégiumvezető” elnevezésű munkakört töltött be, és az alperes működési szabályzata ezt vezetőállású munkakörnek nyilvánította azzal, hogy az igazgató közvetlen irányítása alá tartozik. A peres iratok közül hiányzik azonban a felperes munkaszerződése, valamint a szervezeti-működési szabályzata vagy annak kivonata.
A bíróság nem állapította meg, hogy a felperes milyen munkáltatói jogkört gyakorolt.
Ha ugyanis nem volt teljes munkáltató jogköre, az ítéletében említett szervezeti szabályzat ellentétes a jogszabály hatályos rendelkezésével.
Ha pedig a felperes nem minősül vezető állásúnak, a 21/1987. (XI. 21.) MM rendelet szerint kell a pihenő- vagy munkaszüneti napon végzett többletmunkáját elszámolni.
Figyelembe kell venni a 22/1987. (XI. 21.) MM rendeletet is, amely nem állapít meg kötelező óraszámot a kollégiumvezetőknek. Ez azért lényeges, mert így a heti 42 órán felül végzett munka a túlmunka.
Irányadó a rendelet 5. §-a, amely szerint a 3. számú melléklet 14. pontja értelmében jár külön díjazás a diákotthonban, kollégiumban ellátott ügyletért.
(M. törv. II. 10 238/1989. sz.)
1
Utóbb a rendeletet a 103/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte.
2
Utóbb a rendeletet a 3/1997. (I. 15.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte.
3
Utóbb a rendeletet a 103/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás