PK BH 1990/426
PK BH 1990/426
1990.11.01.
Kötelesrész iránti igény elismerésénél az öröklési bizonyítvány kiállításának szempontjai [Ptk. 598. §, 636. §. (2) bek., 677. § (1) bek. d) pont; 6/1958. (VII. 4.) MT r. (He.) 87–88. §-ok].
Az örökhagyó 1986. október 15-én végrendelet hátrahagyása mellett meghalt. Végrendeletében minden vagyona örököséül vele együttélő házastársát: id. Sz. E-nét nevezte meg, egyben részére haszonélvezeti jogot is biztosított.
Minthogy az örökhagyó után értékelhető hagyatéki vagyon maradt, – az ajándék visszakövetelési igény miatt – a közjegyző előtt indult hagyatéki eljárásban a végrendeleti örökös öröklési bizonyítvány kiállítását kérte abból a célból, hogy a két per folytatására való jogosultságát a bíróság előtt valószínűsíthesse. A hagyatéki eljárásban az örökhagyó két gyermeke, Sz. G. és Ifj. Sz. E. bejelentette, hogy a kötelesrészre igényt tart. Az örökhagyó harmadik gyermek, R-né Sz. E. kötelesrész iránti igényt nem érvényesített. E végrendeleti örökös elismerte, hogy a két leszármazót a kötelesrész megilleti.
E nyilatkozatokra tekintettel a közjegyző az öröklési bizonyítványban megállapította, hogy ifj. Sz. E. és Sz. G. fejenként 1/6–1/6 részben kötelesrész kielégítése fejében, míg id. Sz. E-né Sz. E. mint túlélő házastárs 4/6 részben végrendeleti öröklés jogcímén az örökhagyó örökösei azzal, hogy a túlélő házastársat a végrendelet alapján a haszonélvezeti jog megilleti. Az öröklési bizonyítvány jogerőre emelkedett.
A jogerős öröklési bizonyítvány ellen – a törvénysértés megállapítása érdekében – emelt törvényességi óvás alapos.
A Ptk. 598. §-a értelmében az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre (öröklés). Ez azt jelenti, hogy az örökös lép az örökhagyó helyébe annak minden joga és kötelezettsége tekintetében, azaz az örökös lesz az örökhagyó jogutódja.
Az örökös az, akinek az örökhagyó az egész hagyatékát, illetőleg ennek meghatározott hányadát juttatja [Ptk. 636. § (2) bekezdés].
A kötelesrész ezzel szemben kötelmi jellegű igény, amelyet a kötelesrészre jogosult követelhet az örököstől vagy a megadományozottól. A kötelesrész a Ptk. 677. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében mint hagyatéki tartozás terheli a hagyatékot. A kötelesrészre jogosult tehát e jogcím alapján nem jogutódja az örökhagyónak.
Az adott esetben id. Sz. E-né végrendeleti örökös az örökhagyó két gyermekének kötelesrész iránti igényét elismerte. Ezzel valójában hagyatékot terhelő tartozást ismert el, amely a végrendelet szerinti általános örökösi minőségét nem érintette.
Az öröklési bizonyítványt tehát az ismertetett öröklési jogi rendelkezéseknek megfelelően kell kiállítani.
Az öröklési bizonyítvány kiadására vonatkozó szabályokat a hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet (He.) 87–88 §-ai tartalmazzák. Ehhez képest a közjegyzőnek az öröklési bizonyítványban azt kellett volna tanúsítania, hogy az örökhagyó örököse a végrendelet alapján a túlélő házastársa, egyben rögzítenie kellett volna a bejelentett és elismert kötelesrész iránti igényt mint hagyatéki terhet [He. 88. § (1) bek.].
A közjegyző azonban nem így járt el, a kötelesrészre jogosultakat mint az örökhagyó jogutódait tüntette fel, ezért az öröklési bizonyítvány törvénysértő.
Minthogy azonban az öröklési bizonyítvány 1987. július 14-én jogerőre emelkedett, és ez időponttól számítva a felekre kiható hatályú törvényességi óvás emelésére a Pp. 273. §-ának (1) bekezdése alapján nyitva álló egyéves határidő már lejárt, a Legfeslőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése értelmében csupán a törvénysértés megállapítására szorítkozhat.
(P. törv. II. 21 134/1989. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás