GK BH 1990/440
GK BH 1990/440
1990.11.01.
A jogszabályban előírt hiánypótlásra történő felhívást abban az esetben sem mellőzheti a cégbíróság, ha az apportként bevinni szándékolt ingatlan tulajdonjogát az apportőr – jogerős államigazgatási határozat szerint nem szerezheti meg [1989. évi 23. tvr. 15. § (2) bek.].
A B. Korlátolt Felelősségű Társaság, az É. Részvénytársaság, továbbá R. K. és felesége, valamint H. L-né természetes személyek 1989. december 1. napján korlátolt felelősségű társaság alapítására vonatkozó társasági szerződést írtak alá. A szerződés értelmében a társaság törzstőkéje 8 500 000 Ft, amelyből 5 000 000 Ft az apport és 3 500 000 Ft a készpénz-hozzájárulás. Az apportot a B. Kft. szolgáltatta volna, tárgya a Miskolcon Zs. 8. szám alatt levő ingatlan. Az ingatlanra vonatkozó tulajdonjogot a Kft. 1989. október 24-én szerezte meg az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint. A tulajdonszerzés jogcíme átadás. Az ingatlant annak korábbi kezelője, a B. Vállalat adta át a Kft.-nek. A kezelői joggal rendelkező vállalat a korlátolt felelősségű társaság tulajdonába törzstőkéjén felüli vagyonként adta át a szóban forgó ingatlant, az 1989. február 2-án hozott 4/1989., illetve 5/1989-es számú vállalati tanácsi határozat révén.
A vállalati tanács ezen határozatait a megyei tanács vb igazgatási főosztálya 1989. december hó 27. napján kelt határozatával megsemmisítette. Az államigazgatási hatóság határozatát a Kereskedelmi Minisztérium helybenhagyta. Az államigazgatási határozatok következtében ezen ingatlanok tulajdonjoga a B. Vállalatra visszaszállt. Ezen ingatlanok között szerepel a Zs. 8. szám alatti ingatlan is, amelyet a B. Kft. a jelen ügyben érintett cégnek nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként szolgáltatni kívánt.
Az elsőfokú bíróság a hiánypótlási eljárást mellőzve a cég cégbejegyzésre irányuló kérelmét 1990. február 26. napján kelt végzésével elutasította. A végzés indokai szerint hiánypótlási eljárás lefolytatására lehetőség nincs, miután az ingatlan tulajdonjogát a Kft. nem szerezheti meg.
A végzéssel szemben a cég terjesztett elő fellebbezést, sérelmezve azt, hogy az elsőfokú bíróság már a másodfokú jogerős államigazgatási határozat megszületését megelőzően arra az álláspontra helyezkedett, hogy az érintet ingatlanra nézve a vagyonátruházás érvényesen nem jött létre. Hivatkozott arra, hogy az ingatlan tulajdonjogát az apportőr korlátolt felelősségű társaság javára a földhivatal bejegyezte. Ekként tehát őt tulajdonosnak kell tekinteni, és a vagyontárgy felől érvényesen rendelkezhetett.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 15. §-ának (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy ha a cégbíróság a kérelemhez mellékelt okirat semmisségét észleli, a bejegyzést kérőt – elutasítás terhe mellett – fel kell hívni érvényes okirat benyújtására. A megyei tanács vb igazgatási főosztálya azt a határozatot, amellyel a tulajdonjogot a kezelője az apportőr részére átruházta, 1989. december 27-én megsemmisítette. Ezt a határozatot a Kereskedelmi Minisztérium határozatával 1990. március 9-én helybenhagyta. Ilyenformán a Zs. 8. szám alatti, a m-i 3811. számú tulajdoni lapon 4187. hrsz alatt felvett ingatlan tulajdonjogát az apportőr korlátolt felelősségű társaság, miután az ingatlannak nem lehet tulajdonosa, nem is ruházhatja át. Ezen államigazgatási határozat következtében pedig a társaság tervezett törzstőkéje 5 000 000 Ft-tal lecsökkent.
Ilyen körülmények ellenére sem állítható, hogy a társaság alapításának feltételei meghiúsultak, hiszen lehetséges, hogy nem pénzbeli hozzájárulás helyett, az alapító tag pénzbeli hozzájárulással részt kíván venni a társaságban, vagy esetleg más apporttárgyakat kíván a társaság rendelkezésére bocsátani. Meg van arra is a lehetőség, hogy – ezen apporttárgyak figyelembevétele nélkül – a társaság a tagjainak létszámát változtassa, illetőleg törzstőkéjét akként módosítsa, hogy az csak pénzbeli hozzájárulásból áll és összege 3 500 000 Ft. A Ctvr. 15. §-ának (2) bekezdésében foglalt szabály arra hivatott, hogy az érvénytelen szerződés érvényessé válásának feltételeit biztosítsa. Nem lehet tehát hiánypótlási eljárás mellőzésével a bejegyzési kérelmet elutasítani anélkül, hogy erre a módosításra a lehetőséget a cég megkapta volna.
A megismételt eljárásban, tekintettel a fennálló jogi helyzetre, a társaság alapítóinak azt kell tisztázniuk maguk között, hogy a szerződésüket kívánják-e a jogszabályoknak megfelelően módosítani, vagy ha nem, elállnak-e a bejegyzési kérelmüktől, mert ez esetben az eljárás megszüntetésére kerülhet sor [Ctvr. 16. § (3) bek.].
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú végzést a Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a alapján alkalmazandó 252. § (2) bekezdés alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozathozatalra utasította.
(Legf. Bír. Cgf. II. 30 599/1990. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás