GK BH 1990/442
GK BH 1990/442
1990.11.01.
A cégnyilvántartás nyilvánossága azt jelenti, hogy a cégiratokat a cégbíróságnál mindenki megtekintheti, és azokról feljegyzéseket készíthet. Ha azokról cégmásolatot, cégkivonatot, esetleg cégbizonyítványt – vagy más igazolást – kér, a cégbíróságon előzetesen illetéket kell lerónia. Ha az érdekelt az erre vonatkozó hiánypótlási felhívásnak nem tesz eleget, kérelmét a cégbíróság elutasítja [1986. évi I. tv1. 33. § (3) bek.; 13/1989. (XII. 16.) IM r. 17. § (1)–(2) bek., 18. § (5) bek.].
A kérelmező beadványában a megyei bíróságot, mint cégbíróságot arra kérte, hogy közölje a „Ganz” szót használó cégek nevét, és a cégjegyzék számát mutassa ki. A bíróság – a törvényes következményekre történő utalással – hiánypótlásra hívta fel a folyamodót. A hiányok pótlása azonban elmaradt, ezért a bíróság a módosított 6/1985. (XI. 6.) IM rendelet 20. §-ának (1) bekezdése alapján a kérelmet elutasította.
A végzés ellen a kérelmező fellebbezést nyújtott be, abban arra hivatkozott, hogy a cége székhelye és a cégbíróság közötti nagy távolság miatti költségkímélés céljából választotta – társaságának a név és védjegyhasználatához fűződő törvényes jogai megóvása végett – a cégadatközlés érdekében az írásbeli formát. A cégadat közlésére vonatkozó kérelem teljesítése azonban álláspontja szerint – szemben az elsőfokú bíróságnak a hiánypótlást elrendelő végzésében foglalt álláspontjába – illetéklerovási kötelezettséggel nem járhat. Emiatt az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a cégadatok közlésére történő utasítását kérte.
A fellebbezés nem alapos.
A cégbejegyzésről és a cégjegyzékről szóló 13/1989. (XII. 16.) IM rendelet – amely a 22. §-a szerint 1990. január 1. napján lépett hatályba – 17. §-ának (1) bekezdése szerint ha a cégnyilvántartás nyilvános, a cégjegyzéket és a cégiratokat bárki megtekintheti, és azokról feljegyzést készíthet. A törvényhely (2) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy a cégjegyzékről cégmásolatot, cégkivonatot és cégbizonyítvány kiadását lehet kérni. A hivatkozott rendelet 18. §-ának (5) bekezdése végül kimondja, hogy a cégmutatóból bárki felvilágosítást kérhet.
Az általánosságban érvényesülő cégnyilvánosság elvéből az előzőekben idézettek szerint az következik, hogy a kérelmezőnek lehetősége van a cége név-, és védjegy használatához fűződő törvényes jogainak megóvása érdekében a cégbíróságnál a cégiratokat megtekinteni és azokról feljegyzést készíteni. Amennyiben azonban arról cégmásolatot, cégkivonatot, vagy cégbizonyítvány kiadását, esetleg egyéb igazolást kér, úgy – az elsőfokú bíróság által is felhívott az 1988. évi XX. tv.-nyel, és az 1989. évi LII. tv.-nyel módosított 1986. évi I. tv. 33. §-ának (3) bekezdése alapján 800 Ft illetéket kell leróni.
Minthogy azt a kérelmező az elsőfokú bíróság hiánypótlást elrendelő végzése ellenére nem tette, az elsőfokú bíróság a jogszabályok helyes alkalmazásával utasította el a folyamodó cégadat közlésére vonatkozó kérelmét.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a folytán alkalmazandó 253. § (2) bekezdésében írtak szerint helybenhagyta.
(Legf. Bír. Cgf. II. 31 761/1989. sz.)
1
Az 1990: XCIII. törvény 98. §-a hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás