KK BH 1990/444
KK BH 1990/444
1990.11.01.
Társadalmi szervezet közgyűlési határozatának bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság nem tekinthet el az alapszabály rendelkezéseitől [1989. évi II. tv. 10. § (1) bek.].
Az 1989. január 16-án megalakult szövetséget a bíróság a társadalmi szervezetek nyilvántartásába bejegyezte, a szervezet alapító tagjai az alakuló gyűlésen elfogadták a szervezet alapszabályát, és a szövetség elnökéül N. Gy-t választották meg. Egyidejűleg sor került az alapszabály 12. §-ának megfelelően a szervezet felső vezető, végrehajtó és ügyintéző szervének, a 15 tagú elnökségnek a megválasztására is.
1989. decemberéig az elnökség 10 megyei szervezet megalakulásáról és további kisebb helyi alapszervezetek működéséről szerzett tudomást. A szövetség alapszabálya 7. §-ának (4) bekezdése szabályozza a központi választott testületek – köztük a közgyűlés és az elnökség – működését. Ennek értelmében a szabályszerűen összehívott testületek határozatképességéhez a szavazásra jogosult tagok több mint a felének jelenléte szükséges. Az alapszabály 10. §-a szerint a közgyűlést három évenként kell összeívni, de azt az elnökség szükség esetén bármikor összehívhatja. A közgyűlésen a tagszervezetek küldötteinek és az elnökség által meghívott, a küldöttek 1/3-át meg nem haladó számú tagoknak van szavazati joga.
Az alapszabály rendelkezéseinek megfelelően az elnökség 8 tagja 1990. január 25-én tartott elnökségi ülésen döntött a közgyűlés 1990. február 17-re történő összehívásáról. Az összehívás megszervezésével a II. és III. r. alperest bízták meg. Ezen az elnökségi ülésen abban is megegyeztek, hogy a megyei szervezetek tagsága képviseletének ellátására a megyei szervezetek elnökei és 10–10 küldött részére meghívót és szavazólapot kell küldeni.
1990. február 2-án az alperesek és rajtuk kívül még további három elnökségi tag a közgyűlés 1990. február 8-ára történő előrehozásában állapodtak meg. A megválasztott időpontról a megyei szervezeteket távirati úton, illetve személyesen értesítették.
Az alperesek a szövetség elnökével, N. Gy-val nem közölték a közgyűlés újabb időpontját, ezért ő arról csak röviddel a közgyűlés előtt szerzett tudomást.
Az 1990. február 8-án megtartott közgyűlésen a felvett jelenléti ív tanúsága szerint a 10 megyei szervezetből hat megye összesen mintegy 100 fővel képviseltette magát. A közgyűlésen hozott határozatok az alakuló ülésen megválasztott elnökséget visszahívták, és az új elnökséget megválasztották, továbbá az alapszabályt is módosították.
A közgyűlésről felvett jegyzőkönyv 8 megye részvételére utal, de a jelenléti ívet csak a közgyűlés döntéseit támogató hat megyéből megjelent tagok írták alá.
Ezt követően 1990. február 17-én N. Gy. elnökletével és 28 személy részvételével a szervezet újabb közgyűlést tartott, melyen N. Gy-t az elnöki tisztében megerősítették, P. J-t főtitkárrá választották, az alpereseket a szövetség tagjaiból kizárták.
N. Gy. a társadalmi szervezet képviseletében benyújtott keresetében az 1990. február 8-i közgyűlésen hozott határozat megsemmisítését kérte törvénysértés miatt, arra hivatkozással, hogy a közgyűlés összehívása szabálytalanul történt.
Az alperesek a felperes keresetének elutasítását és viszontkeresetükben az 1990. február 17-én megtartott közgyűlésen hozott ugyancsak törvénytelen határozatok megsemmisítését kérték.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetének és az alperesek viszontkeresetének helyt adott. Az ítéletben megállapította, hogy az 1990. február 8-án és az 1990. február 17-én megtartott közgyűlésen hozott határozatok törvénysértőek, ezért azokat megsemmisítette.
Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában kifejtette, hogy nem volt szabályszerű az 1990. február 8-i, majd az 1990. február 17-i közgyűlés összehívása sem, mert nem az alapszabály 10. §-ában előírt módon történt. Emiatt, valamint a határozatképesség hiánya miatt a törvénysértő határozatokat meg kellett semmisíteni.
Az elsőfokú bíróság ítéletének az 1990. február 8-i közgyűlési határozatokat megsemmisítő része ellen az alperesek nyújtottak be fellebbezést, a felperes pedig az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.
Az alperesek fellebbezése nem alapos.
Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az 1990. február 8-i közgyűlés összehívásáról az elnökség hat tagja az alapszabály 7. §-a (1) bekezdésének a) pontjába és a 10. §-ba ütköző módon döntött. Ugyancsak helytálló az az ítéleti megállapítás, hogy a megjelent 100 fő a tagságot nem arányosan képviselte, és így a közgyűlés nem volt határozatképes.
Az alperesek fellebbezésére tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a következők kiemelését tartja szükségesnek.
A jelenléti ív tanúsága szerint az 1990. február 8-i közgyűlésen hat megyéből mindössze az a 100 fő vett részt, akik a támadott határozatokat hozták, holott az 1990. január 25-i elnökségi ülés megyénként 10 küldött részvételéről döntött.
A rendelkezésre álló okiratokból és nyilatkozatokból nem állapítható meg, hogy a további négy megyei szervezet kellő időben és szabályosan kapott értesítést a közgyűlés megváltozott időpontjáról és helyéről. Súlyos mulasztásnak minősül a szervezetet képviselni jogosult elnök szabályos értesítésének az elmulasztása is.
Hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság, hogy a keresettel támadott közgyűlési határozatok bírósági felülvizsgálata esetén nincs mód arra, hogy az alapszabály rendelkezéseit a bíróság rugalmasan alkalmazza, vagy attól eltekintsen.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az 1989. évi II. törvény 10. §-ának (1) bekezdésén alapuló elsőfokú ítéletet a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A társadalmi szervezet elnökségén belül kialakult ellentétek miatt és a szervezet törvényes működésének biztosítása érdekében egyetért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság megállapításával atekintetben is, hogy mielőbb szükséges egy újabb, szabályszerűen összehívott közgyűlés megtartása. Ennek elmulasztása esetén az 1989. évi II. törvény 14. §-ának (2) bekezdése és a 16. § (2) bekezdésének b) pontja alapján a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyész keresettel is fordulhat a bírósághoz.
(Kf. I. 25 161/1990. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás