MK BH 1990/455
MK BH 1990/455
1990.11.01.
I. A munkaügyi döntőbizottság a felek távollétében is tarthat tárgyalást és hozhat határozatot, ha mindkét fél vagy a képviselője bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni [Pp. 357. §1; 19/1979. (XII. 1.) MüM r2. 14. § (3) bek.].
II. Ha a munkaügyi bíróság nem döntött az ügy érdemében, csupán a döntőbizottságot utasította új eljárásra, a munkáltató nem kötelezhető eljárási illeték megfizetésére [6/1986. (VI. 26.) IM r. 3. § (3) bek.].
A felperes kérelmet terjesztett elő a munkaügyi döntőbizottsághoz. Kérelme fizetésemelésre, nyelvpótlék különbözet, elmaradt prémium és vezetői jutalom címén munkabér megfizetése, valamint költségei megtérítésére irányult.
A munkaügyi döntőbizottság 1989. január 30-án a felek jelenlétében tartott tárgyalást. Az 1989. április 1-jén tartott tárgyaláson azonban a felek távollétében hozott határozatot, amelyben a fizetésemelés, a prémium és vezetői jutalom tekintetében a hatáskörének hiányát állapította meg, nyelvpótlék címén azonban 3953 forint megfizetésére kötelezte az alperest a határozatával.
A felperes a keresetlevélben mintegy 100 000 forint prémium megfizetését kérte, valamint annak tisztázását, hogy a nyelvpótlék kifizetése miért nem történt meg.
A munkaügyi bíróság az 1989. június 9-én hozott végzésével hatályon kívül helyezte a döntőbizottság határozatát, és a döntőbizottságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az alperest 600 forint illeték megfizetésére kötelezte. Végzését azzal indokolta, hogy a döntőbizottság 1989. április 1-jén a felek távollétében tárgyalt és határozott. Tévedett a hatáskör és illetékesség hiányának megállapításánál, továbbá nem indokolta meg, hogy a nyelvpótlék összegét hogyan számította ki, és miért nem állapított meg eljárási költséget.
A munkaügyi bíróság jogerős végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Pp. 357. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság az ügy érdemében határoz. A (2) bekezdés szerint a bíróság a határozatot akkor helyezi hatályon kívül, és utasítja a döntőbizottságot végzéssel új eljárásra és új határozat hozatalára, ha az eljárt szerv nem volt szabályszerűen megalakítva, a döntés meghozatalában kizárt személy vett részt, vagy a megtámadott határozatot nem az erre hatáskörrel rendelkező szerv hozta.
A rendelkezésre álló iratokból megállapítható, hogy a döntőbizottság az 1989. április 1-jén tartott tárgyalásán szabályszerűen járt el. A tárgyaláson a döntőbizottság 3 tagú tanácsban döntött, zárt tárgyaláson a döntőbizottság bejelentette, hogy a szükséges adatok bekérése után így jár el, és ezt a felek tudomásul vették.
A felek tehát éltek a 19/1979. (XII. 1.) MüM rendelet 14. §-ának (3) bekezdésében meghatározott lehetőséggel.
Tévedett ezért a munkaügyi bíróság, amikor a Pp. 357. §-ának (1) bekezdése alapján hatálytalanította a döntőbizottság határozatát.
Tévedett a bíróság akkor is, amikor az alperest illeték fizetésére kötelezte.
A 6/1986. IM rendelet 3. §-ának (3) bekezdése szerint ugyanis csak a pervesztes munkáltatót lehet az illeték megfizetésére kötelezni.
A munkaügyi bíróság az eljárásnak ebben a szakaszában nem állapította meg az alperes perveszteségét, illetékfizetésre történt kötelezése tehát jogszabálysértő volt.
(M. törv. II. 10 367/1989. sz.)
1
A Pp. 357. §-át az 1992: XXII. törvény 203. §-a (3) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
2
A rendeletet a 103/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás