• Tartalom

BK BH 1990/47

BK BH 1990/47

1990.02.01.
I. A bűnpártolás megvalósulásához nem elegendő a bűncselekményről való tudomásszerzés esetén a hallgatás puszta ígérete [Btk. 244. § (1) bek. a) pont].
II. Bűnpártolás bűntette helyett orgazdaság megállapításának van helye, ha a rablás elkövetője a bűncselekményből származó pénzből a szemtanúnak is juttat, hogy ezáltal hallgatásra bírja [Btk. 244. § (2) bek., 326. § (1) bek.; Sztv1. 107. § (1) bek. a) pont2].
A városi bíróság a II. r. terheltet bűnpártolás bűntette miatt havi 15%-os bércsökkentéssel járó 11 hónapi javító-nevelő munkára ítélte.
A megállapított tényállás lényege a következő.
Az I. r. terhelt a sértettől pénzt kért, majd amikor a nevezett a kérést nem teljesítette, az ittas férfit bántalmazta, és annak ruházatát átkutatva 600 forintot tulajdonított el.
A bűncselekmény elkövetését a II. r. terhelt közelről szemlélte. Ezt felismerve az I. r. terhelt a rablásból származó pénzből 200 forintot adott át a II. r. terheltnek azzal, hogy a látottakról ne beszéljen senkinek. A II. r. terhelt erre ígéretet tett.
A II. r. terhelt javára, a városi bíróság ítélete ellen a bűnösséget megállapító és büntetést kiszabó rendelkezései miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A Btk. 244. §-a (1) bekezdésében írt bűnpártolást az követi el, - aki előzetes megállapodás nélkül - az alapbűncselekmény elkövetője érdekében a törvényhely a)-c) pontjaiban felsorolt tevékenységet fejti ki.
Sem a vádirat, sem az ítélet nem tartalmaz olyan megállapítást, hogy az anyagi jogi szabály melyik pontjába ütköző elkövetési magatartással valósította meg a II. r. terhelt a bűnpártolást, de értelemszerűen esetében csupán az a) pontban megfogalmazott elkövetési tevékenység jöhetne szóba.
Ilyen elkövetési magatartáshoz azonban valamilyen tevőleges magatartás szükséges: a személyi bűnpártolást a hallgatás puszta ígérete nem meríti ki. Ezért a városi bíróság a II. r. terhelt cselekményét tévesen minősítette a Btk. 244. §-a (2) bekezdése szerinti haszonszerzés végett elkövetett bűnpártolás bűntettének.
A II. r. terhelt azonban azzal, hogy az általa tudottan rablásból származó pénzt vagyoni haszon érdekében megszerezte, orgazdaságot követett el. Minthogy e cselekményét 2000 forintot meg nem haladó összeg tekintetében valósította meg, ezért a bűncselekmény elkövetésének megállapítását nem alapozza meg: az az Sztv. 107. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti orgazdaság szabálysértését valósította meg.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a városi bíróság ítéletének a II. r. terhelt bűnösségét megállapító és vele szemben büntetést kiszabó rendelkezése törvénysértő, ezért a határozat említett rendelkezését hatályon kívül helyezte, és e terhelttel szemben orgazdaság szabálysértése miatt 1500 forint pénzbírságot szabott ki.
(B. törv. IV. 689/1988. sz.).
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére