PK BH 1990/475
PK BH 1990/475
1990.12.01.
A kizárólagos illetékesség elbírálásánál irányadó szempontok [Pp. 41. § (1)–(2) bek., 43. § (1) bek.].
A felperes az E-i városi bíróság előtt pert indított az alperes ellen, a felek között létrejött szabadalom – hasznosítási szerződéstől való elállás folytán a felperest ért kárt megtérítése iránt.
Az E-i Városi Bíróság előtt folyó eljárásban a felperes csatolta az 1989. június 9-én kelt hasznosítási szerződést, amelynek 16. pontja szerint a „felek kikötik a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességét”.
Az E-i Városi Bíróság a per érdemi tárgyalása folyamán észlelte, hogy a felek közötti jogvita az említett hasznosítási szerződéssel kapcsolatos, így a per mint iparjogvédelmi per elbírálása a Pp. 23. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint a megyei bíróság hatáskörébe tartozik. Ezért hatáskörének hiányát állapította meg, és elrendelte az iratok áttételét a K-i Megyei Bírósághoz.
A K.-i Megyei Bíróság hasznosítási szerződés 16. pontjában foglaltakra tekintettel végzésében illetékességének hiányát állapította meg, és az iratokat a Fővárosi Bírósághoz áttenni rendelte. A végzés indoklásában a K-i Megyei Bíróság utalt a Pp. 41. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra, továbbá arra, hogy illetékességének hiányát a Pp. 43. §-ának (1) bekezdése szerint hivatalból vette figyelembe. Rámutatott arra: az, hogy az alperes a E-i Városi Bíróság előtt folyó eljárásban már érdemi ellenkérelmet terjesztett elő, a hatáskör hiánya miatt a megyei bíróság előtti eljárásban az illetékesség hiányának hivatalbóli figyelembevételét nem akadályozza.
A végzés ellen az alperes fellebbezett. Fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését kérte azzal, hogy a perben a K-i Megyei Bíróság illetékes eljárni. Álláspontja szerint, miután a felek közötti hasznosítási szerződés érvényesen nem jött létre, a szerződésben kikötött kizárólagos illetékességre vonatkozó rendelkezés sem joghatályos.
A felperes az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte. Véleménye szerint az alperesnek a szerződés érvénytelenségére vonatkozó előadása nem helytálló, mert a szerződés érvényesen létrejött, ezért az elsőfokú bíróság rendelkezése helyes.
A fellebbezés alaptalan.
A rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy a felek közötti jogvita az 1989. június 9-én kelt hasznosítási szerződéssel kapcsolatos, tehát olyan iparjogvédelmi pernek minősül, mely a Pp. 23. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint a megyei bíróság hatáskörébe tartozik.
Helytálló a megyei bíróságnak az az álláspontja, hogy a perre a Fővárosi Bíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel, mert a felek az említett okiratban e bíróság kizárólagos illetékességét kötötték ki. A felek között létrejött szerződés megfelel a Pp. 41. §-a (1) bekezdésében írtaknak, abból megállapítható, hogy az okiratban a felek a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességét kötötték ki, ezért a Pp. 41. §-ának (2) bekezdésében foglaltakból következően az egyébként fennálló illetékesség nem maradt fenn. Nem tévedett tehát az elsőfokú bíróság, amikor az iratoknak a Fővárosi Bírósághoz való áttételét rendelte el.
Nincs jelentősége annak, hogy az E-i Városi Bíróság előtti eljárásban az alperes a per érdemi tárgyalásába bocsátkozott, mert az illetékesség hiányát csak a hatáskörrel rendelkező bíróság veheti figyelembe. Az illetékesség elbírálása szempontjából közömbös az alperesnek a szerződés érvénytelenségére való hivatkozása is, mert a felek a kizárólagos illetékességre vonatkozó rendelkezését nem teszi hatálytalanná az, ha valamelyik fél az alapul szolgáló szerződés érvényességét vitatja.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a alapján alkalmazandó 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Legf. Bír. Pf. 20 047/1990. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás