613/B/1990. AB határozat
613/B/1990. AB határozat*
1999.10.01.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabályok alkotmányellenességének utólagos vizsgálata és megsemmisítése iránti indítvány alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az ingatlanközvetítési tevékenységet végzők szakmai képesítéséről és képzéséről szóló 8/1995. (V. 25.) BM rendelet alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Az Alkotmánybíróság az ingatlanközvetítésről szóló 49/1982. (X. 7.) MT rendelet végrehajtásáról szóló 13/1988. (XII. 27.) ÉVM rendelet 3. §-a alkotmányellenességének megállapítására, valamint az ingatlanközvetítési tevékenységet végzők szakmai képesítéséről és képzéséről szóló 8/1990. (II. 1.) BM rendelet alkotmányellenességének megállapítására irányuló eljárást megszünteti.
Indokolás
I.
Az indítványozó kérte az ingatlanközvetítésről szóló 49/1982. (X. 7.) MT rendelet (a továbbiakban: MTr.) végrehajtásáról szóló 13/1988. (XII. 27.) ÉVM rendelet (a továbbiakban: ÉVMr.) 3. §-ának és az ingatlanközvetítési tevékenységet végzők szakmai képesítéséről és képzéséről szóló 8/1990. (II. 1.) BM rendelet (a továbbiakban: R1.) alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését.
Álláspontja szerint az ÉVMr. 3. §-a és az R1. azért alkotmányellenesek, mert törvényes felhatalmazás nélkül módosítják a felhatalmazó MTr.-et, így az Alkotmány 7. § (2) bekezdésébe és a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvénybe (a továbbiakban: Jat.) ütköznek. Alkotmánysértőnek találta az indítványozó a kifogásolt rendelkezéseket azért is, mert véleménye szerint alacsonyabb szintű jogszabály nem korlátozhat magasabb szinten megadott jogosítványt. Kifogásolta továbbá az indítványozó, hogy az építésügyi és városfejlesztési miniszternek adott felhatalmazás alapján a belügyminiszter adott ki végrehajtási rendeletet.
Az indítványozó sérelmezte még, hogy a képesítés megszerzése alól a jogszabály szövege szerint csupán természetes személyek kapnak felmentést, így az ingatlanközvetítésre ugyancsak jogosult ügyvédi munkaközösségbe tömörült ügyvédek – bár egyenként természetesen rendelkeznek egyetemi jogi végzettséggel és jogi szakvizsgával – nem kaphatnak felmentést a képesítési előírások alól, mert esetükben nem az ügyvéd, hanem az ügyvédi munkaközösség a megbízott, amely a fenti képzettséggel nem rendelkezik.
II.
1. Az Alkotmánynak az Alkotmánybíróság által figyelembe vett rendelkezései:
„7. § (2) A jogalkotás rendjét törvény szabályozza, amelynek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges”.
„37. § (3) A Kormány tagjai feladatuk ellátása körében rendeleteket adhatnak ki. Ezek azonban törvénnyel vagy a Kormány rendeletével és határozatával nem lehetnek ellentétesek. A rendeleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni.”
2. Az MTr. indítvánnyal érintett szakaszai:
„2. § (1) Ingatlanközvetítést a gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c) pontja] és a költségvetési szervek a tevékenységi körükben, továbbá az ügyvédi irodák valamint természetes személyek (a továbbiakban együtt: ingatlanközvetítésre jogosultak) végezhetnek.
(2) Az ingatlanközvetítésre jogosultak ingatlanközvetítési tevékenységet akkor végezhetnek, ha hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal és a külön jogszabályban előírt szakmai képesítéssel rendelkeznek, vagy munka-, illetőleg tagsági viszony keretében ilyen képesítéssel rendelkező dolgozót foglalkoztatnak.
(3) Az egyetemi jogi végzettséggel és jogi szakvizsgával rendelkező személyek ingatlanközvetítési tevékenységet – az ingatlanforgalmi értékbecslés kivételével – a (2) bekezdésben említett szakmai képesítés nélkül is végezhetnek.
(4) Ingatlanközvetítésre jogosult természetes személyek az ingatlanközvetítéssel kapcsolatos ügyleti okiratokat is elkészíthetik, ha egyetemi jogi végzettséggel és jogi szakvizsgával rendelkeznek.”
„6. § (2) Felhatalmazást kap az építésügyi és városfejlesztési miniszter, hogy e rendelet végrehajtásáról gondoskodjék és ennek során az ingatlanok forgalmi értékbecslésének a feltételeit megállapítsa.”
3. A Jat. indítvánnyal érintett rendelkezése:
„8. § (1) A miniszter feladatkörében és törvényben, törvényerejű rendeletben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján ad ki rendeletet.”
III.
Az indítvány megalapozatlan.
1. Az R1. szabályozta, hogy 1992. január 1-től az ingatlanközvetítésre jogosultak ingatlanközvetítést milyen tanfolyami képesítéssel végezhetnek; az 1. § (3) bekezdése utalt az MTr. 2. § (3) bekezdésére, amely az egyetemi végzettséggel és jogi szakvizsgával rendelkezőknek a képesítés megszerzése alól felmentést adott, valamint az ÉVMr.-nek az ingatlanközvetítési tevékenység végzéséhez szükséges feltételeket szabályozó rendelkezését hatályon kívül helyezte. Az R1. az ügyleti okiratok elkészítését nem tekintette többé az ingatlanközvetítési tevékenységbe tartozónak.
A kifogásolt R1.-et 1994. VII. 2-i hatállyal hatályon kívül helyezte a 93/1994. (II. 1.) Korm. rendelet. Az ingatlanközvetítői szakképesítést jelenleg a 8/1995. (V. 25.) BM rendelet szabályozza (a továbbiakban: R2.). Az Alkotmánybíróság ezért az eljárást az R1.-re vonatkozóan is megszüntette. Tekintettel azonban arra, hogy jelenleg is BM rendelet szabályozza az ingatlanközvetítői tevékenység végzéséhez szükséges szakképesítési feltételeket, az Alkotmánybíróság az eljárást kiterjesztette az R2. alkotmányosságának vizsgálatára a tekintetben, hogy jogosult volt-e a belügyminiszter a szakképesítési feltételek meghatározására.
Az Alkotmány 37. § (2) bekezdése alapján a Jat. 8. §-a szabályozza a miniszterek rendeletalkotási jogkörét, amely szerint a miniszter feladatkörében és törvényben, törvényerejű rendeletben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján ad ki rendeletet.
Az MTr. az építésügyi és városfejlesztési miniszternek adott felhatalmazást a rendelet végrehajtására és az ingatlanok forgalmi értékbecslésének megállapítására. Az 1988. évi XVI. törvény az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumot 1989. január 1-i hatállyal megszüntette. A helyiséggazdálkodási, a lakás- és kommunális ellátási, valamint a település- és városfejlesztési feladatok ellátásával a 3/1989. (I. 13.) MT rendelet 1. §-a a belügyminisztert bízta meg átmenetileg 1989. április 30-ig, majd a belügyminiszter feladatáról és hatásköréről szóló 20/1988. (IV. 8.) MT rendeletnek a 38/1989. (IV. 30.) MT rendelettel módosított 1. § c) pontja 1989. április 30-tól véglegesen a belügyminiszter hatáskörébe utalta a terület- és településfejlesztésnek, valamint a tanácsi tervezésnek és gazdálkodásnak, továbbá a lakás-, telek-, helyiséggazdálkodásnak és kommunális ellátásnak az adott rendeletben meghatározott feladatait. Ezen belül a belügyminiszter a módosító rendelet által bevezetett 6/A. § b) pontja szerint ellátja – az Országos Tervhivatal elnökével és a pénzügyminiszterrel együttműködve – a lakásgazdálkodással kapcsolatos szabályozási feladatokat, valamint az igazgatási, továbbá az állami bérlakások és egyéb ingatlanok kezelésével összefüggő központi feladatokat. A belügyminiszter az R1.-et tehát feladatköre keretei között bocsátotta ki. Ugyanez vonatkozik a jelenleg hatályos R2.-re is.
Az Alkotmánybíróság mindezek alapján megállapította, hogy a belügyminiszter rendelkezett a szakképesítés szabályozásához szükséges hatáskörrel, az R2. tehát nem alkotmányellenes, mert nem sérti sem az Alkotmány 37. § (2) bekezdését, sem a Jat. 8. §-át. Ezért az Alkotmánybíróság a R2. megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
2. Az MTr. 6. § (2) bekezdése felhatalmazta az építésügyi és városfejlesztési minisztert, hogy a minisztertanácsi rendelet végrehajtásáról gondoskodjék és ennek során az ingatlanok forgalmi értékbecslésének a feltételeit megállapítsa. E felhatalmazás alapján az MTr. végrehajtásáról szóló ÉVMr. 3. §-ában szabályozta az ingatlanközvetítési és az ingatlanok forgalmi értékbecslésével kapcsolatos tevékenység gyakorlásának feltételeit, e §-t azonban az R1. hatályon kívül helyezte.
Az Alkotmánybíróság hatályát vesztett jogszabály alkotmányosságát az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 38. §-a szerint bírói kezdeményezés, vagy a törvény 48. §-ában foglalt alkotmányjogi panasz esetén, vagyis csak kivételes esetekben vizsgálja. Mivel a jelen ügyben bírói kezdeményezésre, illetőleg alkotmányjogi panasz benyújtására nem került sor, az Alkotmánybíróság az ÉVMr. hatályon kívül helyezett 3. §-a alkotmányellenességének megállapítására irányuló eljárást megszüntette.
Budapest, 1999. október 5.
Dr. Holló András s. k., Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
előadó alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás