1990. évi LXV. törvény
1990. évi LXV. TÖRVÉNY
a helyi önkormányzatokról1
Az Országgyűlés — követve hazánk haladó önkormányzati hagyományait, továbbá az Európai Önkormányzati Karta alapkövetelményeit — elismeri és védi a helyi közösségek önkormányzáshoz való jogait.
A helyi önkormányzás lehetővé teszi, hogy a választópolgárok helyi közössége — közvetlenül, illetőleg a választott helyi önkormányzata útján — önállóan és demokratikusan intézze a helyi érdekű közügyeit.
Az Országgyűlés, támogatva a helyi közösségek önszervező önállóságát, segíti az önkormányzáshoz szükséges feltételek megteremtését, előmozdítja a közhatalom demokratikus decentralizációját.
Az Országgyűlés e célok megvalósítása érdekében a következő törvényt alkotja:
A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
Az önkormányzati jogok
1–5. §2
Feladatok és hatáskörök
6–7. §3
A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT
A települési önkormányzat feladata, hatásköre, szervei
8–11. §4
A képviselő-testület működése
12–18. §5
A települési képviselő
19. § (1)6 A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak.A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen a 32. § szerint esküt tesz.
(2) A települési képviselő:
a) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen — vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban — érdemi választ kell adni;
b) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
c)7 tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a helyi nemzetiségi önkormányzat testületének — a képviselő-testület által átruházott — önkormányzati ügyben hozott döntését.
d) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;
e) a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni.
f)8 köteles részt venni a képviselő-testület munkájában.
20. § (1) A települési képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján a települési képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A képviselő-testület átalányt is megállapíthat.
(2)9 A képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának, a tanácsnoknak — törvény keretei között — rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.
21. § A képviselő-testület a polgármesternek, bármely települési képviselőnek a javaslatára a települési képviselők közül tanácsnokokat választhat. A tanácsnok felügyeli a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását.
A képviselő-testület bizottságai
22–29. §10
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző
30–31. §11
32. §12
33. §13
33/A. §14 (1) A polgármester nem lehet:
a)15 köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, országgyűlési biztos,
b) az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője,
c)16 a Kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, központi államigazgatási szerv köztisztviselője,
d)17 a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának és felügyelő bizottságának elnöke és tagja, vezető alkalmazottja és munkavállalója,
e) bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó,
f)18 a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja,
g) más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester,
h) más települési önkormányzat képviselő-testületének tagja,
i)19 a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője, köztisztviselője; annak a területi, helyi államigazgatási szervnek a köztisztviselője, amelynek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintő ügyek tartoznak, és illetékessége az önkormányzatra kiterjed,
j) jegyző (főjegyző, körjegyző), aljegyző, a képviselő-testület hivatalának köztisztviselője,
k) a területileg illetékes területfejlesztési tanács hivatali szervezetének munkavállalója,
l) a képviselő-testület által alapított költségvetési szerv vezetője, vezetőhelyettese, gazdasági vezetője, továbbá olyan közalkalmazott, aki kinevezését, megbízását a képviselő-testülettől kapja,
m) aki, illetve akinek a személyes közreműködésével működő gazdasági társaság önkormányzati feladatot a képviselő-testületel vagy a képviselő-testület szervével kötött vállalkozási, megbízási szerződés vagy munkaszerződés alapján lát el,
n) kuratóriumi tagság kivételével a képviselő-testület által létrehozott közalapítvány kezelő szervének tisztségviselője,
o) a képviselő-testület által alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének tagja,
p) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója),
r) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének tagja,
s)20 helyi és körzeti médiaszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, ezek vezető állású alkalmazottja,
sz)21 a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke és a pénzügyi békéltető testületi tag, továbbá a Magyar Nemzeti Bank fizetési, elszámolási, és értékpapír-elszámolási rendszerek felvigyázásával, a makroprudenciális politika kialakításával, a szanálási hatósági feladatok ellátásával és a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletével kapcsolatos feladatköréhez kapcsolódó feladatot ellátó alkalmazottja.
(1a)22 A főállású polgármester:
a) a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt – az országgyűlési képviselői megbízatás kivételével – nem létesíthet;
b) a képviselő-testület hozzájárulása nélkül nem lehet
ba) vállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének és felügyelő bizottságának tagja,
bb) gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, felügyelő bizottságnak tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója),
bc) szövetkezet tisztségviselője,
bd) alapítvány kezelő szervezetének tagja, tisztségviselője.
(2)23 Ki kell mondani az összeférhetetlenségét annak a polgármesternek,
a) akit – képviselői megbízatásának ideje alatt – bűntett miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, kivéve ha a közügyek gyakorlásától eltiltották,
b) akinek az állammal szemben – a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően – köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül – részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően – nem rendezi.
(2a)24
(3) A polgármester az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni.
(3a)25 A polgármester köteles az ellene indított büntetőeljárás során az első tárgyalás időpontjáról, illetve a bűnösséget megállapító jogerős ítéletről az idézés, illetve a jogerős ítélet kézhezvételétől számított három napon belül tájékoztatni a képviselő-testületet, a helyi választási bizottságot és a fővárosi és megyei kormányhivatalt.
(4)26 Ha a polgármester a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, bármely képviselő indítványára – a száz, vagy a száznál kevesebb lakosú község kivételével a képviselők közül választott háromtagú bizottság javaslata alapján – a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget, illetőleg dönthet a hozzájárulás megadásáról, ha e törvény ezt lehetővé teszi. A képviselő-testület határozatát az ülést követő munkanapon a polgármesternek kézbesíteni kell.
(5)27 A polgármester az összeférhetetlenségét, illetőleg a megbízatás megszűnését megállapító képviselő-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a közigazgatási és munkaügyi bíróságtól.
(6)28 A bíróság a kérelemről – annak beérkezésétől számított harminc napon belül – nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bíróság a polgármestert, a keresettel megtámadott határozatot hozó képviselő-testület képviselőjét, illetőleg a kereset előterjesztőjét meghallgathatja. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak, felülvizsgálatnak helye nincs.
(7)29 A fővárosi és megyei kormányhivatal a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál kezdeményezheti a polgármester összeférhetetlenségének a kimondását, ha a képviselő-testület nem dönt az összeférhetetlenségről vagy döntése jogszabálysértő. A bíróság eljárására a (6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a bíróság döntése ellen – annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül – az érintett polgármester, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal fellebbezést nyújthat be. A fellebbezésről, annak beérkezésétől számított három napon belül a másodfokú bíróság nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bíróság döntése ellen felülvizsgálatnak helye nincs.
33/B. §30 A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.
33/C. §31 (1)32 A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is. A bíróság a keresetet soron kívül bírálja el.
(2) A bíróság eljárása során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a perben viszontkeresetnek, szünetelésnek és egyezségnek nincs helye.
34. §33 (1)34 A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy vagy több alpolgármestert választhat. A képviselő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg. Az alpolgármester megbízatása megszűnik, ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja.
(2) Azon alpolgármester, akit nem a képviselő-testület tagjai közül választottak, nem tagja a képviselő-testületnek, a polgármestert a képviselő-testület elnökeként nem helyettesítheti, de a képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal részt vesz. A nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester jogállására egyebekben a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesterre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
(4) Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották, akkor az új képviselő-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszűnik.
35–37. §35
A képviselőtestület hivatala
38. §36
Körjegyzőség
39–40. §37
A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK TÁRSULÁSAI
41. §38
Hatósági igazgatási társulás
42. §39
Intézményi társulás40
43. §41
Társult képviselő-testület42
44. §43
45–51. §
A KÖZSÉG, A VÁROS ÉS TERÜLETÜK
52–60. §45
A MEGYEI JOGÚ VÁROS
61. § (1)46
(2)–(6)47
61/A. §48
A FŐVÁROS
Általános rendelkezések
62. §50
A helyi önkormányzati feladat- és hatásköröknek
a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztása
63–63/A. §51
A fővárosi önkormányzatok társulásai
63/B. §52
A fővárosi településrendezés szabályai
63/C. §53
A főváros és a kerületi önkormányzatok
gazdálkodása
64–64/C. §54
A fővárosi és a kerületi önkormányzatok
érdekvédelmének alapvető elvei
65. §55
A fővárosi közgyűlés és a kerületi képviselő-testületek rendeletalkotása
65/A. §56
A kerületi tagozódás megváltoztatása
66–66/C. §57
66/D. §58
A fővárosi főpolgármester és a fővárosi kerület polgármestere, valamint a fővárosi főjegyző
és a kerületi jegyző államigazgatási feladatainak
és hatásköreinek gyakorlásáról
67. §59
A fővárosi önkormányzatok tulajdonára vonatkozó szabályok
68–68/D. §60
A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT
A megyei önkormányzat feladata és hatásköre
69. §61
70. §62
71. §63
A megyei önkormányzat szervezete
72. §64
73. §65 A megyei közgyűlés elnökét a megyei közgyűlés — saját tagjai sorából — titkos szavazással választja a megbízatásának időtartamára.
74. § (1)66 A megyei közgyűlés tisztségviselői: az elnök, egy vagy több alelnök. A megyei közgyűlés a megyei közgyűlés elnökének javaslatára a titkos szavazással, minősített többséggel egy vagy több alelnököt választhat. A megyei közgyűlés legalább egy alelnököt saját tagjai közül választ meg. A megyei közgyűlés alelnökének megbízatása megszűnik, ha a megyei közgyűlés az elnök javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja. Azon megyei közgyűlési alelnök, akit nem a megyei közgyűlés tagjai közül választottak, nem tagja a megyei közgyűlésnek, a megyei közgyűlés elnökét, mint a testület elnökét nem helyettesítheti, a megyei közgyűlés ülésein tanácskozási joggal vesz részt. A nem megyei közgyűlés tagjai közül választott alelnök jogállására egyebekben a megyei közgyűlés tagjai közül választott alelnökre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2)–(3)67
75–76. §68
AZ ÖNKORMÁNYZATOK GAZDASÁGI ALAPJAI
77. §69
Az önkormányzat vagyona
78–80. §70
80/A–80/B. §71
Az önkormányzat bevételei
81–87. §72
Az önkormányzat gazdálkodása
88. §73 (1) A helyi önkormányzat:
a)74
b)75
c)–d)76
(2)–(4)77
89–90. §78
Tervezés, számvitel, információ
91. §79
Ellenőrzés
92. §80
92/A–92/C. §81
92/D. §82
92/E. §83
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI ÁLLAMI SZERVEK, AZ ÖNKORMÁNYZATI JOGOK VÉDELME
A központi állami szerveknek a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos feladata és hatásköre
93–96. §84
96/A. §85
97. §86
A helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése87
98–99. §88
100. §89
A felterjesztési jog
101. §90
A helyi önkormányzatok érdekképviselete
102. §91
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
103. §93
103/A. §94
103/B. §95
103/C. §96
104–107. §97
107/A. §98
108. §99
109. §100
110–114. §101
115. § (1)102
(2)103
(3)104
(4)105
(5)106
(6)107
116. §108 Felhatalmazást kap a fővárosi közgyűlés, hogy a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztással kapcsolatban
a) a forrásmegosztás évenként korrigált mértékét, és
b) a kerületi önkormányzatokat együttesen megillető mértékből az egyes kerületi önkormányzatokat megillető részesedés mértékét
– a kerületi önkormányzatok véleményének kikérésével – rendeletben állapítsa meg.
117. §109
A kihirdetés napja: 1990. augusztus 14. A törvényt a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte a 2014. évi általános önkormányzati választások napjával.
Az 1–5. §-t a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 6–7. §-t a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 8–11. §-t a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 12–18. §-t a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 19. § (1) bekezdésének negyedik mondata az 1994: LXIII. törvény 11. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (2) bekezdés c) pontja az 1994: LXIII. törvény 11. §-ának (2) bekezdése, a 2011: CLXXIX. törvény 182. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (2) bekezdésének f) pontját az 1994: LXIII. törvény 11. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 20. § (2) bekezdése az 1994: LXIII. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.
A 22–29. §-t a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 30–31. §-t a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 32. §-t a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 33. §-t a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 33/A. §-t az 1994: LXIII. törvény 20. §-a iktatta be, szövege a 2000: XCVI. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.
A 33/A. § (1) bekezdésének a) pontja a 2007: XXXVII. törvény 3. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 33/A. § (1) bekezdésének c) pontja a 2006: CIX. törvény 155. § c) pontja, a 2010: XLIII. törvény 80. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 33/A. § (1) bekezdésének d) pontja a 2007: CVI. törvény 57. § (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.
A 33/A. § (1) bekezdés f) pontja a 2011: CXLI. törvény 49. §-ával megállapított szöveg.
A 33/A. § (1) bekezdésének i) pontja a 2006: CIX. törvény 8. § a) pontja, a 2010: CXXVI. törvény 38. §-a, a 2011: CLXXXIX. törvény 148. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 33/A. § (1) bekezdés s) pontja a 2010: CLXXXV. törvény 223. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 33/A. § (1) bekezdés sz) pontját a 2010: CLVIII. törvény 122. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CXLIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
A 33/A. §-t a 2012: CXC. törvény 3. § (1) bekezdése iktatta be.
A 33/A. § (2) bekezdése a 2012: XXXVI. törvény 149. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 33/A. § (2a) bekezdését a 2010: CLXIV. törvény 1. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXC. törvény 3. § (2) bekezdése.
A 33/A. § (3a) bekezdését a 2010: CLXIV. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CLXXXIX. törvény 148. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 33/A. § (4) bekezdése a 2010: CLIII. törvény 4. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 33/A. § (5) bekezdése a 2012: CCXI. törvény 7. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 33/A. § (6) bekezdése a 2007: LIX. törvény 1. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 3. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. július 12. napját követően indult összeférhetetlenségi eljárásokban kell alkalmazni.
A 33/A. § (7) bekezdése a 2007: LIX. törvény 1. §-ával megállapított, a 2010: CXXVI. törvény 38. §-a, a 2011: CLXXXIX. törvény 148. § a) pontja, a 2012: CCXI. törvény 7. § b) pontja szerint módosított szöveg.
Az új 33/B. §-t a 2001: CII. törvény 4. § (4) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti 33/B. § számozását 33/C. §-ra változtatva.
A 33/B. §-t az 1994: LXIII. törvény 20. §-a iktatta be, számozását a 2001: CII. törvény 4. § (4) bekezdése 33/C. §-ra változtatta.
A 33/C. § (1) bekezdése a 2001: CII. törvény 4. § (5) bekezdése, a 2012: CCXI. törvény 7. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 34. § a 2010: LXVIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
A 34. § (1) bekezdése a 2010: CLXIV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 35–37. §-t a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 38. §-t a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 39–40. §-t a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 41. §-t a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 42. §-t a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 43. §-t megelőző alcím az 1997: CXXXIV. törvény 5. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 43. §-t a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 44. §-t megelőző alcímben a „közös képviselő-testület” szövegrészt „társult képviselő-testület” szövegrészre változtatta az 1997: CXXXIV. törvény 6. §-a.
A 44. §-t a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A IV. fejezetet a 2013: CCXXXVIII. törvény 102. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 52–60. §-t a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 61. § (1) bekezdését a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 61. § (2)–(6) bekezdését a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 61/A. §-t az 1994: LIII. törvény 37. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (1) bekezdés a) pontja.
A VII. Fejezetet az 1994: LXIII. törvény 38. §-a iktatta a szövegbe.
A 62. §-t a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 63–63/A. §-t a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 63/B. §-t a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 63/C. §-t a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 64–64/C. §-t a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 65. §-t a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 65/A. §-t a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 66–66/C. §-t a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 66/D. §-t az 1999: XLI. törvény 22. §-a (2) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 67. §-t a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 68–68/D. §-t a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 69. §-t a 2011: CLIV. törvény 18. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 70. §-t a 2011: CLIV. törvény 18. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 71. §-t a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 72. §-t a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 73. § az 1994: LXIII. törvény 43. §-ával megállapított szöveg.
A 74. § (1) bekezdése a 2010: CLXIV. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.
A 74. § (2)–(3) bekezdését a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 75–76. §-t a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 77. §-t a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 78–80. §-t a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 80/A–80/B. §-t a 2005: XCII. törvény 1. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (1) bekezdés a) pontja.
A 81–87. §-t a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 88. § a 2005: XCII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 88. § (1) bekezdés a) pontját a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 88. § (1) bekezdés b) pontját a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 88. § (1) bekezdés c)–d) pontját a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 88. § (2)–(4) bekezdését a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 89–90. §-t a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 91. §-t a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 92. §-t a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 92/A–92/C. §-t az 1995: XLVIII. törvény 120. §-ának (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja.
A 92/D. §-t az 1996: L. törvény 2. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja.
A 92/E. §-t a 2011: CLIV. törvény 18. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja.
A 93–96. §-t a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 96/A. §-t a 2010: CXXVI. törvény 37. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja.
A 97. §-t a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 98. §-t megelőző alcím a 2010: CXXVI. törvény 37. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 98–99. §-t a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 100. §-t az 1996: LXXII. törvény 2. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: XLIII. törvény 77. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: CXXVI. törvény 39. §-a.
A 101. §-t a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 102. §-t a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A X/A. Fejezetet (A kisebbségi önkormányzat) az 1994: LXIII. törvény 56. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2005: CXIV. törvény 72. § (5) bekezdésének c) pontja.
A 103. §-t a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 103/A. §-t a 2003: CXXXII. törvény 3. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja.
A 103/B. §-t a 2010: CXXXI. törvény 17. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja.
A 103/C. §-t a 2010: CXXXI. törvény 17. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja.
A 104–107. §-t a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 107/A. §-t az 1995: LXX. törvény 1. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja.
A 108. §-t a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 109. §-t a 2010: CXXVI. törvény 39. §-a hatályon kívül helyezte.
A 110–114. §-t a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 115. § (1) bekezdését a 2006: VII. törvény 16. § (3) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 115. § (2) bekezdése beiktatva az 1972: V. törvény 13. §-a (2) bekezdésének c) pontjánál. A 115. § (2) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 63. pontja hatályon kívül helyezte.
A 115. § (3) bekezdését az 1998: III. törvény 21. §-a (2) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 115. § (4) bekezdését az 1994: LXIII. törvény 61. §-ának (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja.
A 115. § (5) bekezdését az 1994: LXIII. törvény 61. §-ának (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CLIV. törvény 18. § (2) bekezdése.
A 115. § (6) bekezdését az 1995: XLVIII. törvény 159. §-ának (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (2) bekezdés a) pontja.
A 116. §-t a 2003: I. törvény 6. §-a iktatta be, szövege a 2010: CLIII. törvény 4. § (12) bekezdésével megállapított szöveg.
A 117. §-t a 2011: CCI. törvény 35. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: CCXXXVIII. törvény 102. § a) pontja.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás