GK BH 1990/73
GK BH 1990/73
1990.02.01.
Ha a bíróság – nem megfelelő nyomtatvány felhasználása következtében – az ellentmondásra nyitva álló határidőt illetően tévesen tájékoztatja a kötelezettet, a megadott határidőn belül benyújtott ellentmondás nem tekinthető elkésettnek. Ilyen esetben az ellentmondás elkésettség címén való elutasítása lényeges eljárási szabálysértésnek minősül [Pp. 319. § (1) bek., 391. § (1) és (4) bek., 392. § (2) bek., 393. § (4) bek1.].
Az elsőfokú bíróság az alperessel szemben 443 675 Ft és kamatai erejéig fizetési meghagyást bocsátott ki a polgári ügyszakban használatos nyomtatványon [Pp. 315. § (1) bek.]. Ez a nyomtatvány a Pp. 319. §-ának (1) bekezdése szerint arról tájékoztatta a kötelezettet, hogy az ellentmondást a kézbesítéstől számított 15 nap alatt terjesztheti elő. Az alperes ezen határidőn belül az ellentmondást benyújtotta, amelyben arra is utalt, hogy az ellentmondás előterjesztésekor értesült arról, hogy az ellentmondás a törvény szerint elkésett, de álláspontja szerint a téves tájékoztatás miatt hátrány nem érheti.
Az elsőfokú bíróság 4. sorszámú végzésével az alperes ellentmondását „igazolási kérelemnek” tekintve elutasította, és megállapította, hogy a fizetési meghagyás jogerőre emelkedett. A végzés indokolása szerint a törvény a gazdálkodó szervezetek közötti fizetési meghagyási eljárásban az ellentmondás benyújtásának határidejét 8 napban állapítja meg [Pp. 393. § (1) bek.], a határidő elmulasztása miatt pedig igazolásnak nincsen helye.
A végzés ellen az alperes fellebbezett és annak megváltoztatásával az elsőfokú bíróságot az eljárás folytatására kérte utasítani. A fellebbezés indokolása szerint a fizetési meghagyás iránti kérelmet a Pp. 391. §-ának (4) bekezdése, illetve 392. §-ának (2) bekezdése szerint a bíróság nem bocsáthatta volna ki, a jogorvoslatra vonatkozó téves tájékoztatás miatt pedig nem lehet az ellentmondást elkésettnek tekinteni. Hivatkozott arra is, hogy az elsőfokú bíróság az ellentmondást nem utasította el, ezért a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését sem állapíthatta volna meg.
A felperes a fellebbezésre észrevételt nem tett.
A fellebbezés alapos.
Az elsőfokú bíróság nem a gazdasági ügyszakban használatos nyomtatványon bocsátotta ki a fizetési meghagyást, melynek az lett a következménye, hogy az alperes tájékoztatása az ellentmondás lehetősége tekintetében nem volt megfelelő. Az alperes a kapott tájékoztatásban megjelölt határidőben nyújtotta be az ellentmondását, ezért azt időben előterjesztettnek kell tekinteni. Az elsőfokú bíróság ugyan az „igazolási kérelmet” utasította el, de ezt a Legfelsőbb Bíróság – figyelemmel a Pp. 393. §-ának (4) bekezdésére – az ellentmondás elutasításának tekintette, amelyre azonban a téves tájékoztatás miatt törvényes lehetőség nem volt.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 258. §-a (2) bekezdésének értelemszerű alkalmazásával hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot további eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
(Legf. Bír. Gf. I. 30 634/1989. sz.)
1
A Pp. ötödik részét, így a 391. §, 392. § és a 393. §-t az 1992: LXVIII. törvény 31. §-ának c) pontja 1993. január 1-jével hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás