82/1990. (XII. 7.) OGY határozat
82/1990. (XII. 7.) OGY határozat
egyes városok megyei jogú várossá nyilvánításáról1
1990.12.01.
1. Az Országgyűlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 61. § (1) bekezdése alapján a városi önkormányzatok képviselőtestületeinek kérelmére
1. Békéscsaba
2. Debrecen
3. Dunaújváros
4. Eger
5. Győr
6. Hódmezővásárhely
7. Kaposvár
8. Kecskemét
9. Miskolc
10. Nagykanizsa
11. Nyíregyháza
12. Pécs
13. Sopron
14. Szeged
15. Székesfehérvár
16. Szolnok
17. Szombathely
18. Tatabánya
19. Veszprém
20. Zalaegerszeg
városokat megyei jogú városokká nyilvánítja.
2. Az Országgyűlés felhívja az érintett megyei és megyei jogú városi önkormányzatokat, hogy feladatköreik rendezéséről, illetve együttműködésükről állapodjanak meg.
3. Ez a határozat 1990. december 1-jén lép hatályba.
INDOKOLÁS
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 61. § (1) bekezdés alapján megyei jogú várossá nyilvánítás céljából 21 város önkormányzatának képviselőtestülete nyújtotta be kérelmét, vállalva a törvényben előírt azon kötelezettséget, hogy saját területén ellátja a megyei önkormányzati feladat- és hatásköröket. E városok közül 20 megfelel azon követelménynek is, hogy lakosságszáma haladja meg az ötvenezer főt. A megyeszékhelyek közül Salgótarján és Szekszárd azért nem is nyújtott be kérelmet, mivel lakosságuk kevesebb, mint ötvenezer fő.
Egyetlen kérelmet benyújtó város — Esztergom — népessége az 1990-es népszámlálás adatai szerint nem éri el még a 30 ezer főt sem, tehát nem felel meg a törvényben előírt követelményeknek. Megyei jogú várossá nyilvánítása ezért nem javasolható. A kétharmados többségű, 97%-os szavazati aránnyal elfogadott önkormányzati törvény egyértelmű és kategorikus rendelkezése — mint alapfeltétel — az ötvenezernél több lakos. Ez alól nem adható felmentés semmilyen jogcímen, így méltányosságból sem. Ugyanakkor további 17 olyan város kezdeményezhetné a megyei jogú várossá nyilvánítását, ahol a népességszám 30—50 ezer fő között van. Így a megyei jogú városi rang — az előírt követelménynek fellazulásával egyidejűleg — leértékelődne. Esztergom kétségen kívül az ország egyik legjelentősebb történelmi múltú városa, kiemelkedő egyházi és számottevő oktatási központ, nemzetközi vonzása megkülönböztetett fontosságú. A városnak a nemzeti tudat formálásában is lényeges szerepe van. Ezért javasolható, hogy kiemelkedő jelentőségét az Országgyűlés adott esetben más módon, címen ismerhetné el, megteremtve ennek feltételeit. Jelenleg azonban megyei jogú várossá nyilvánítására nincs lehetőség.
A feltételeknek megfelelő 20 város közül 8 megyeszékhelyként is funkcionáló megyei város volt, további 8 pedig megyeszékhely.
Az érintett városok közül kiemelkednek a korábban megyei városi jogállást kapott városok. Ezek a százezret meghaladó népességű nagyvárosok — fejlett közigazgatási szervezetük, az ország és egyes nagy térségek társadalmi-gazdasági életében betöltött kiemelkedő szerepük, intézményeik kiépítettsége és vonzó hatása, valamint kialakult nemzetközi kapcsolataik révén — magas színvonalon képesek a megyei jogú városi jogállás betöltésére. E városok a következők: Debrecen, Győr, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Szeged, Székesfehérvár.
A többi javasolt megyeszékhely fejlettsége jórészt hasonló az előbbi városokéhoz, mivel a megyeszékhely funkcióból következően eddig is széleskörű közigazgatási és ellátó feladatokat végeztek. A városok eltérő nagyságából adódóan azonban egyes intézmények és funkciók mennyisége és színvonala különbözik egymástól. Ezekre a megyeszékhelyekre is jellemző továbbá az, hogy a megyei intézményekkel párhuzamosan részben már kiépítették a város lakosságát ellátó saját közszolgáltatásaikat és intézményeiket. E körbe Békéscsaba, Eger, Kaposvár, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Veszprém és Zalaegerszeg tartozik.
A kérelmet benyújtott négy nem megyeszékhely város — Dunaújváros, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa, Sopron — a természetes fejlődés eredményeként részben már eddig is osztozott a megyei feladat- és hatáskörök ellátásában a megyeszékhelyekkel, ebből adódóan jelentős térségi ellátó szerepet is betöltöttek.
A megyei jogú városi címre pályázó 21 város kérelmét értékelve megállapítható, hogy azok — Esztergom kivételével — megfelelnek a törvényben előírt követelményeknek, ezért javaslom, hogy az Országgyűlés fogadja el a benyújtott határozat-tervezetet.
Ezzel egyidejűleg indokolt az is, hogy a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltak érvényesítése érdekében az Országgyűlés hívja fel az új megyei jogú városok figyelmét a következőkre:
— a városi és a megyei intézmények folyamatos működésének biztosítása érdekében működjenek szorosan együtt és alakítsanak ki a sajátosságuknak megfelelő munkamegosztást a megyei önkormányzatokkal;
— a városok sokrétű együttműködésben élnek a környezetükkel, ezért az általuk működtetett körzeti jellegű közszolgáltatások iránt jelentkező nem helyi igényeket is ki kell elégíteniük;
— a megyei jogú várossá nyilvánítás az érintett városok részére nem jár külön előnnyel, feladataik ellátásához — csupán új jogállásukból adódóan — külön támogatásokat nem igényelhetnek.
1
A határozatot az Országgyűlés az 1990. november 27-ei ülésnapján fogadta el.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás