BK BH 1990/86
BK BH 1990/86
1990.03.01.
Bírósági mentesítésre nem kerülhet sor, ha az elítélt az újabb elítéltetései miatt erre érdemtelen [Btk. 103. §].
A terheltet a városi bíróság az ítélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól bírósági mentesítésben részesítette.
A végzés a következőket rögzíti.
A terheltet a városi bíróság folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év 2 hónapi börtönben letöltendő szabadságvesztésre, valamint 3 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. A terhelt e büntetéséből – 1/4 feltételes kedvezménnyel – 1980. december 29. napján szabadult, azt teljes egészében 1981. április 12. napján töltötte volna ki. Feltételes szabadsága eredményesen telt el, és befejeződött a közügyektől eltiltás mellékbüntetés végrehajtása is.
A jóléti intézménynél portás–fűtőként dolgozik, magatartásával szemben sem a munkahelyén, sem a lakókörnyezetében nem merült fel kifogás.
A bűncselekménnyel okozott 45 253 forint kárt – folyamatos törlesztéssel – túlnyomó részben már megtérítette, a még fennálló tartozása 9769 forint.
A Btk. 103. §–a (1) bekezdésének b) pontjában előírt várakozási idő eltelt és a terhelt a mentesítésre érdemes.
A végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Btk. 103. §–ának (1) bekezdése értelmében a bíróság a bűntett miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltet – kérelmére – mentesítésben részesítheti, ha erre érdemes és az előírt várakozási idő eltelt.
Az érdemesség elbírálásánál a Btk. 103. §–ának (4) bekezdéséből kitűnően két szempontot kell vizsgálni, egyrészt az elítéltnek a főbüntetés kitöltése óta folytatott életmódját, másrészt azt, hogy – a lehetőségekhez képest – jóvátette–e a cselekményével okozott sérelmet.
Az érdemesség körében az előbbi tényezőt illetően tévesen hivatkozott a városi bíróság arra, hogy a terhelt ellen a büntetésének 1981. április 12. napján történt kitöltését követően már nem folyt büntetőeljárás.
A bűnügyi nyilvántartó tájékoztatásából és a beszerzett iratokból egyaránt megállapítható ugyanis, hogy a városi bíróság 1982. december 16. napján folytatólagosan elkövetett lopás büntette miatt a terheltet mint különös visszaesőt 1 év 4 hónapi börtönbüntetésre, valamint 3 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. 1985. február 14. napján pedig a bíróság kisebb kárt okozó csalás vétsége miatt többszörös visszaesőt 8 hónapi börtönbüntetésre, továbbá 2 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.
Mindebből viszont az a következtetés vonható le, hogy a terhelt korábbi életmódján alapvetően nem változtatott, sőt röviddel előző szabadságvesztésének kitöltése után – különös, illetve többszörös visszaesőként – újabb vagyon elleni bűncselekményeket követett el. Tévedett tehát a városi bíróság, amikor a mentesítésre való érdemességét megállapította, hiszen ezt a fentebb említett kétszeri elítélés már önmagában is kizárttá tette.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a terheltnek a városi bíróság hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítésre vonatkozó határozata törvénysértő, ezért azt hatályon kívül helyezte és a terhelt kérelmét – érdemesség hiánya okából – elutasította.
(B. törv. II. 622/1989. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás