1990. évi LXXXVII. törvény
1990. évi LXXXVII. TÖRVÉNY
az árak megállapításáról1
Az árak legfőbb szabályozója a piac és a gazdasági verseny. Az árakra vonatkozó közvetlen kormányzati beavatkozás csak ott indokolt, ahol a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben2 foglaltak nem elégségesek a káros versenykorlátozás és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megakadályozására. A kormányzati beavatkozás kereteinek kijelölése céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
A törvény hatálya
1. § (1) E törvény hatálya kiterjed:
a) a gazdasági tevékenységet folytató jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági és egyéb társaságra, természetes személyre (a továbbiakban együtt: vállalkozó), valamint az általuk belföldön érvényesített árakra és díjakra, továbbá
b) a hatósági ár megállapítójára.
(2) A törvény hatálya nem terjed ki:
a) a jogszabályok alapján kötelezően igénybe vett szolgáltatások díjára;
b) a külön törvény felhatalmazása alapján szabályozott szolgáltatási díjakra;
c)3 A hegyközség által megállapított termőhelyi védőárra;
d)4 az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény alapján megállapított árakra;
e)5 a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény hatálya alá tartozó termékek vagy szolgáltatások árára;
f)6 a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény hatálya alá tartozó termékek vagy szolgáltatások árára;
g)7 pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvényben szabályozott szolgáltatási díjakra;
h)8 a távhőszolgáltatásról szóló törvény hatálya alá tartozó termékek vagy szolgáltatások árára;
i)9 a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény alapján meghatározott díjakra.
j)10 a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott helyi, valamint az elővárosi, regionális és országos közösségi közlekedési szolgáltatások áraira;
k)11 a nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló törvényben meghatározott kényelmi díjra, és a nemzeti mobil fizetési szervezet által a központosított mobil értékesítésű szolgáltatás továbbértékesítése során alkalmazandó árrésre,
l)12 fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvényben meghatározott legkisebb kereskedelmi árrésre.
(3) E törvény alkalmazásában gazdasági tevékenység: nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében történő termelő vagy szolgáltatási tevékenység folytatása.
Általános rendelkezés
2. § Az árban, díjban (a továbbiakban együtt: ár), valamint az ár alapjául szolgáló értékesítési feltételekben a szerződő felek — a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben, valamint az ebben a törvényben foglaltak megtartásával, egymás méltányos érdekeit tiszteletben tartva és kölcsönösen együttműködve — állapodnak meg, ideértve a versenytárgyaláson vagy árverésen történő ármegegyezést is.
Bejelentési kötelezettség
3. §13
4. §14
5. §15
6. §16
Hatósági ármegállapítás
7. § (1) A mellékletben felsorolt termékekre, szolgáltatásokra (a továbbiakban együtt: termék) az ott feltüntetett miniszter, illetve a helyi önkormányzat (a továbbiakban együtt: a hatósági ár megállapítója) legmagasabb árat vagy legalacsonyabb árat (a továbbiakban együtt: hatósági ár) állapít meg.17
(2)18 A termék hatósági árát az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben kell megállapítani, ha az árat a miniszter állapítja meg, vagy az árat a központi költségvetés támogatja.19
(3)20 A taxi engedély érvényességi területe szerint illetékes települési önkormányzat – a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat – képviselő-testülete a területi kereskedelmi és iparkamarával egyeztetve, a fogyasztóvédelmi hatóság és a szolgáltatásban közvetlenül érintett szakmai érdekképviseleti szervezetek véleményének figyelembevételével rendeletben megállapíthatja a személytaxi szolgáltatásért felszámítható árat és annak alkalmazási feltételeit. A személytaxi szolgáltatás díjszabását (díjtételeit) a képviselőtestület – a helyi körülmények mérlegelésével – legmagasabb hatósági árként vagy rögzített hatósági árként határozhatja meg.
(4)21
(5)22 E törvény melléklete „I. Legmagasabb ár” pontjának „B) Szolgáltatások” alpontjában 40.30.90.0 SZTJ szám alatt szereplő „Távhőszolgáltatás csatlakozási díját” a települési önkormányzat – fővárosban a Fővárosi Önkormányzat – képviselő-testülete külön törvényben meghatározottak szerint rendeletben állapítja meg.
8. § (1) A legmagasabb árat — a (2) bekezdésben szabályozott kivétellel — úgy kell megállapítani, hogy a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is.
(2) A tovább-feldolgozók vagy tovább-értékesítők részére értékesített egyes energiahordozók ára a külpiaci árak szintjén is meghatározható.
(3) A legalacsonyabb árat úgy kell megállapítani, hogy az legalább a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és támogatásokra is.
9. § (1) A hatósági ár megállapítása történhet tételesen vagy a hatósági ár kiszámítására vonatkozó előírásokkal.
(2) A hatósági árat alkalmazási feltételeivel (pl. a minőség, a határidő, a szállítások ütemezése, a megrendelés nagysága, a teljesítés helye, a fizetési feltételek) együtt kell megállapítani.
10. § (1) A hatósági ár megállapítása — ideértve az áralkalmazási feltételeket is — hivatalból vagy az árat érvényesítő vállalkozó kérelmére történhet. Ez utóbbi esetben a kérelmező köteles a hatósági árra vonatkozó javaslatát a hatósági ár megállapítója részére egyidejűleg megküldeni. A hatósági ár megállapítója — mindkét esetben — további adatokat kérhet.
(2)23 A hatósági ár megállapítójának megkeresésére az országos gazdasági kamara tájékoztatást ad a kérelemmel érintett termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos forgalmi és árviszonyokról.
(3)24 A hatósági ár megállapítója a kérelem, illetve a kért adatok kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles az ármegállapítást közzétenni vagy a kérelem elutasításáról a kérelmezőt értesíteni.
11. § (1)25 A hatósági árat, valamint annak alkalmazási feltételeit jogszabályban kell közzétenni. A jogszabályban rendelkezni kell arról, hogy a hatósági ár mikor lép hatályba; e rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet.
(2) A legmagasabb hatósági árnak a szerződés megkötését követően bekövetkező emelése esetén jogszabály kivételesen előírhatja, hogy az emelt legmagasabb hatósági ár az érvényes szerződés részévé válik. A felek azonban az új ártól lefelé — közös megegyezéssel — eltérhetnek, a szerződésben kikötött ár fenntartásával vagy megváltoztatásával.
12. § Ha hatósági árat állapítottak meg, a szerződésben
a) a legmagasabb árnál magasabb árat és
b) a legalacsonyabb árnál alacsonyabb árat
érvényesen nem lehet kikötni.
13. §26 Ha a felek az árban nem állapodtak meg, és a termékre hatósági ár van hatályban, az utóbbi az irányadó. A hatósági ár az irányadó akkor is, ha a felek a joszabály megsértésével más árban állapodtak meg.
14. § A hatósági árnak a szerződés megkötése és teljesítése között bekövetkezett megszűnése esetén a szerződést — ha törvény eltérően nem rendelkezik — a kikötött áron kell teljesíteni.
15. §27 A lakosságot közvetlenül érintő hatósági ár változtatásáról a hatósági ár megállapítója legkésőbb az ár hatálybalépésével egyidejűleg köteles a lakosságot tájékoztatni.
16. § A hatósági árakra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén a hatósági ár megállapítója határozattal
a) megtiltja a jogszabályt sértő ár további alkalmazását, és egyidejűleg kötelezi a vállalkozót a jogszerű ár alkalmazására, valamint
b) kötelezi a vállalkozót a hatósági árra vonatkozó rendelkezések megsértésével elért többlet árbevételnek a sérelmet szenvedett részére történő visszatérítésére, ha pedig ennek személye nem állapítható meg, az állam javára történő befizetésére,
c)28 bírságot szab ki a hatósági árakra vonatkozó rendelkezéseket megsértő vállalkozással szemben. A bírság legkisebb összege a jogsértő magatartással elért anyagi előny, maximális mértéke pedig annak kétszerese,
d)29 a 7. § (3) bekezdése szerinti rendelkezések megsértése esetén az 1997. évi CLV. törvény alapján fogyasztóvédelmi bírság kiszabása kezdeményezhető.
17. § (1) A hatósági ár megállapítójának a 16. §-ban szabályozott eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény30 rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)31 A hatósági ár megállapítójának határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.
(3)32
(4)33
18. §34
Vegyes rendelkezések
19. § A gazdaság egészét vagy jelentős részét érintő és az árak alakulására ható adózási, pénzügyi vagy egyéb szabályozási eszköz változása esetén a Kormány — legfeljebb hat hónapra — az árakra vonatkozóan rendelkezhet a nem hatósági árak körében is.35
19/A. §36 A gyógyszerpiac átmeneti zavarainak elhárítása, kiküszöbölése vagy a gyógyszerpiac egyensúlyának fenntartása érdekében tehető intézkedésekről külön törvény rendelkezik.
20. §37
21. § Az e törvényben foglaltak nem érintik a külön jogszabályok szerinti polgári jogi igény érvényesítésének, illetőleg szabálysértési vagy büntetőeljárás megindításának lehetőségét.
Hatálybalépés; átmeneti szabályok
22. § (1) Ez a törvény az 1991. évi január hó 1. napján lép hatályba.
(2)–(3)38
(4)39
23. § A törvény hatálybalépése nem érinti a mellékletben felsorolt termékekre vonatkozóan korábban kiadott hatósági ármegállapítások érvényességét.
24. §40 Ez a törvény a termékek tevékenység szerinti, új statisztikai osztályozásáról (CPA, magyarul TESZOR) és a 3696/93/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 451/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. október 29-i 1209/2014/EU bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
Melléklet az 1990. évi LXXXVII. törvényhez41
|
Termékszám |
Megnevezés |
A hatósági ár megállapítója |
|---|---|---|
|
11−3 |
Földgáz ára |
gazdasági és közlekedési miniszter |
|
14−1 |
Villamosenergia ára |
gazdasági miniszter |
|
A |
B |
C |
|
|---|---|---|---|
|
1 |
Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere |
Megnevezés |
A hatósági ár megállapítója |
|
2 |
46.18.11 |
Humán célú, a járóbeteg-ellátás keretében |
egészségügyért felelős miniszter |
|
3 |
az 56.10 kódból |
a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 4. mellékletében meghatározott vendéglátóhely üzlettípusokban felszámított felszolgálási díj |
vendéglátásért felelős miniszter |
A kihirdetés napja: 1990. december 5.
A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990: LXXXVI. törvényt a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996: LVII. törvény 97. § a) pontja hatályon kívül helyezte és a tárgykört újraszabályozta.
Az 1. § (2) bekezdésének c) pontját az 1994: CII. törvény 66. § (3) bekezdésének a) pontja iktatta be.
Az 1. § (2) bekezdésének d) pontját a 2003: XVI. törvény 34. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.
Az 1. § (2) bekezdésének e) pontját a 2007: LXXXVI. törvény 181. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 1. § (2) bekezdésének f) pontját a 2008: XL. törvény 148. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 1. § (2) bekezdés g) pontját a 2009: CL. törvény 2. §-a iktatta be.
Az 1. § (2) bekezdés h) pontját a 2011: CXXVI. törvény 13. §-a iktatta be, szövege a 2017: XLIV. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdés i) pontját a 2011: CCIX. törvény 89. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 1. § (2) bekezdés j) pontját a 2011: CCI. törvény 37. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: XLI. törvény 56. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 51. §-át.
Az 1. § (2) bekezdés k) pontját a 2011: CC. törvény 11. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 1. § (2) bekezdés l) pontját a 2013: LXXI. törvény 20. § (1) bekezdése iktatta be.
A 3–6. §-t a 2009: XIV. törvény 17. § (9) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3–6. §-t a 2009: XIV. törvény 17. § (9) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3–6. §-t a 2009: XIV. törvény 17. § (9) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3–6. §-t a 2009: XIV. törvény 17. § (9) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.
Lásd a 47/1999. (XII. 28.) KHVM rendeletet, a 19/2001. (V. 23.) EüM rendeletet, az 57/2002. (XII. 29.) GKM rendeletet, a 70/2003. (X. 28.) GKM rendeletet, a 96/2003. (XII. 18.) GKM rendeletet, a 4/2005. (I. 21.) GKM rendeletet, az 5/2005. (I. 21.) GKM rendeletet, a 105/2005. (XII. 19.) GKM rendeletet, az 1/2006. (I. 18.) GKM rendeletet, a 80/2006. (XI. 24.) GKM rendeletet, a 85/2006. (XII. 15.) GKM rendeletet, az 5/2007. (I. 24.) EüM rendeletet, a 48/2007. (IV. 26.) GKM rendeletet, lásd a 44/2024. (XII. 9.) NGM rendeletet.
A 7. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 167. § (5) bekezdésének m) pontja szerint módosított szöveg.
Lásd a 8/2000. (X. 18.) KöViM rendeletet, a 3/2002. (I. 21.) MeHVM rendeletet, az 57/2002. (XII. 29.) GKM rendeletet, a 70/2003. (X. 28.) GKM rendeletet, a 96/2003. (XII. 18.) GKM rendeletet, a 4/2005. (I. 21.) GKM rendeletet, az 5/2005. (I. 21.) GKM rendeletet, a 105/2005. (XII. 19.) GKM rendeletet, az 1/2006. (I. 18.) GKM rendeletet, a 80/2006. (XI. 24.) GKM rendeletet, a 85/2006. (XII. 15.) GKM rendeletet, az 5/2007. (I. 24.) EüM rendeletet, a 44/2024. (XII. 9.) NGM rendeletet.
A 7. § (3) bekezdését az 1998: XXXIII. törvény 71. §-a iktatta be, szövege a 2004: XCVIII. törvény 1. §-ával megállapított, első mondata a 2006: CIX. törvény 102. § (5) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (4) bekezdését a 2005: LXXXII. törvény 10. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LVI. törvény 13. §-a.
A 7. § (5) bekezdését a 2005: LXXXII. törvény 10. §-a iktatta be, szövege a 2011: XXIX. törvény 223. § (20) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § új (2) bekezdését az 1994: XVI. törvény 84. § (1) bekezdésének j) pontja iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatva.
A 10. § eredeti (2) bekezdésének számozását az 1994: XVI. törvény 84. § (1) bekezdésének j) pontja (3) bekezdésre változtatta.
A 11. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 12. §-a szerint módosított szöveg.
A 13. § a 2009: LVI. törvény 12. §-a szerint módosított szöveg.
A 15. § a 2009: LVI. törvény 12. §-a szerint módosított szöveg.
A 16. § c) pontját a 2004: XCVIII. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2009: XIV. törvény 15. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 17. § (5) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. június 1-jét követően elkövetett jogszabálysértések esetében kell alkalmazni.
A 16. § d) pontját a 2009: XIV. törvény 15. §-a iktatta be. E módosító törvény 17. § (5) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. június 1-jét követően elkövetett jogszabálysértések esetében kell alkalmazni.
A 2005: LXXXIII. törvény 336. §-a alapján, ahol jogszabály az 1957. évi IV. törvényt említi, ott a 2004: CXL. törvényt kell érteni.
A 17. § (2) bekezdés második mondatát a 2009: LVI. törvény 13. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 17. § (3) bekezdését a 2001: XL. törvény 108. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXXX. törvény 16. § (2) bekezdése.
A 17. § (4) bekezdését a 2005: LXXIX. törvény 64. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2008: XL. törvény 148. § (2) bekezdése.
A 18. §-t a 2009: XIV. törvény 17. § (9) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte.
Lásd a 108/2000. (VI. 29.) Korm. rendeletet. A 19. § felhatalmazása alapján kiadott 48/2004. (III. 19.) Korm. rendeletet az Alkotmánybíróság a 19/2004. (V. 26.) AB határozatának 3. pontjával megsemmisítette 2004. június 30. napjával.
A 19/A. §-t a 2004: LVI. törvény 1. §-a iktatta be, szövege újonnan a 2006: XCVIII. törvény 78. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. §-t az 1997: CLV. törvény 54. § (2) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 22. § (2)–(3) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 64. pontja hatályon kívül helyezte.
A 22. § (4) bekezdését a 2001: CX. törvény 117. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 64. pontja.
A 24. §-t a 2017: XLIV. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be.
A melléklet az 1992: V. törvény 1. §-ával megállapított, valamint az 1992: LXXII. törvény 40. § (1) bekezdése, az 1993: LXXVIII. törvény 92. § (4) bekezdése és 95. § (4) bekezdése, az 1993: CIV. törvény 1–2. §-a, az 1996: XVII. törvény 6. §-a, az 1995: LVIII. törvény 1. §-a, az 1996: I. törvény 162. §-a, az 1997: LXV. törvény 23. § (4) bekezdésének a)–b) pontja, az 1997: LVII. törvény 3. § (3) bekezdése, az 1998: XXXIII. törvény 72. §-a, a 2001: XL. törvény 108. § (4) bekezdése, a 2001: CX. törvény 117. § a)–c) pontja, a 2003: XVI. törvény 34. § (2) bekezdése, a 2003: XLII. törvény 79. §-a, a 2003: C. törvény 183. § (7) bekezdése, a 2003: CI. törvény 54. § (1) bekezdése, a 2005: XVIII. törvény 61. § (4)–(6) bekezdése, a 2005: LXXXII. törvény 11. §-a, a 2006: XXXV. törvény 1. §-a, a 2005: CXXXII. törvény 45. § (9) bekezdése, a 2006: XCVIII. törvény 78. § (1) bekezdése, a 2006: CIX. törvény 93. § (2) bekezdése és 167. § (5) bekezdésének m) pontja, a 2007: LXXXVI. törvény 181. § (3) bekezdése, a 2008: XCVI. törvény 26. §-a, a 2008: CVI. törvény 73. § (13) bekezdése, a 2008: XL. törvény 148. § (3)–(4) bekezdése, a 2009: LVI. törvény 13. §-a, a 2011: XXIX. törvény 223. § (21) bekezdése, a 2011: CCIX. törvény 93. § (1) és (2) bekezdése, a 2011: CCI. törvény 37. § (2) bekezdése, a 2012: CXXX. törvény 16. § (1) bekezdése, a 2012: CLIX. törvény 80. §-a, a 2016: LXVII. törvény 21. §-a, a 2017: XLIV. törvény 2. § (3)–(4) bekezdése, a 2024. évi LVI. törvény 1. §-a szerint módosított szöveg.
Végrehajtására lásd a 96/2003. (XII. 18.) GKM rendeletet.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás