• Tartalom

1990. évi LXXXVII. törvény

1990. évi LXXXVII. TÖRVÉNY

az árak megállapításáról1

2011.10.01.

Az árak legfőbb szabályozója a piac és a gazdasági verseny. Az árakra vonatkozó közvetlen kormányzati beavatkozás csak ott indokolt, ahol a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben2 foglaltak nem elégségesek a káros versenykorlátozás és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megakadályozására. A kormányzati beavatkozás kereteinek kijelölése céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya kiterjed:

a) a gazdasági tevékenységet folytató jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági és egyéb társaságra, természetes személyre (a továbbiakban együtt: vállalkozó), valamint az általuk belföldön érvényesített árakra és díjakra, továbbá

b) a hatósági ár megállapítójára.

(2) A törvény hatálya nem terjed ki:

a) a jogszabályok alapján kötelezően igénybe vett szolgáltatások díjára;

b) a külön törvény felhatalmazása alapján szabályozott szolgáltatási díjakra;

c)3 A hegyközség által megállapított termőhelyi védőárra;

d)4 az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény alapján megállapított árakra;

e)5 a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény hatálya alá tartozó termékek vagy szolgáltatások árára;

f)6 a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény hatálya alá tartozó termékek vagy szolgáltatások árára;

g)7 pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvényben szabályozott szolgáltatási díjakra;

h)8 a távhőszolgáltatónak értékesített távhő árára, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás (fűtés és használati melegvíz) díjára.

(3) E törvény alkalmazásában gazdasági tevékenység: nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében történő termelő vagy szolgáltatási tevékenység folytatása.

Általános rendelkezés

2. § Az árban, díjban (a továbbiakban együtt: ár), valamint az ár alapjául szolgáló értékesítési feltételekben a szerződő felek — a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben, valamint az ebben a törvényben foglaltak megtartásával, egymás méltányos érdekeit tiszteletben tartva és kölcsönösen együttműködve — állapodnak meg, ideértve a versenytárgyaláson vagy árverésen történő ármegegyezést is.

Bejelentési kötelezettség

3–6. §9

Hatósági ármegállapítás

7. § (1) A mellékletben felsorolt termékekre, szolgáltatásokra (a továbbiakban együtt: termék) az ott feltüntetett miniszter, illetve a helyi önkormányzat (a továbbiakban együtt: a hatósági ár megállapítója) legmagasabb árat vagy legalacsonyabb árat (a továbbiakban együtt: hatósági ár) állapít meg.10

(2)11 A termék hatósági árát az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben kell megállapítani, ha az árat a miniszter állapítja meg, vagy az árat a központi költségvetés támogatja.12

(3)13 A taxi engedély érvényességi területe szerint illetékes települési önkormányzat – a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat – képviselő-testülete a területi kereskedelmi és iparkamarával egyeztetve, a fogyasztóvédelmi hatóság és a szolgáltatásban közvetlenül érintett szakmai érdekképviseleti szervezetek véleményének figyelembevételével rendeletben megállapíthatja a személytaxi szolgáltatásért felszámítható árat és annak alkalmazási feltételeit. A személytaxi szolgáltatás díjszabását (díjtételeit) a képviselőtestület – a helyi körülmények mérlegelésével – legmagasabb hatósági árként vagy rögzített hatósági árként határozhatja meg.

(4)14

(5)15 E törvény melléklete „I. Legmagasabb ár” pontjának „B) Szolgáltatások” alpontjában 40.30.90.0 SZTJ szám alatt szereplő „Távhőszolgáltatás csatlakozási díját” a települési önkormányzat – fővárosban a Fővárosi Önkormányzat – képviselő-testülete külön törvényben meghatározottak szerint rendeletben állapítja meg.

8. § (1) A legmagasabb árat — a (2) bekezdésben szabályozott kivétellel — úgy kell megállapítani, hogy a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is.

(2) A tovább-feldolgozók vagy tovább-értékesítők részére értékesített egyes energiahordozók ára a külpiaci árak szintjén is meghatározható.

(3) A legalacsonyabb árat úgy kell megállapítani, hogy az legalább a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és támogatásokra is.

9. § (1) A hatósági ár megállapítása történhet tételesen vagy a hatósági ár kiszámítására vonatkozó előírásokkal.

(2) A hatósági árat alkalmazási feltételeivel (pl. a minőség, a határidő, a szállítások ütemezése, a megrendelés nagysága, a teljesítés helye, a fizetési feltételek) együtt kell megállapítani.

10. § (1) A hatósági ár megállapítása — ideértve az áralkalmazási feltételeket is — hivatalból vagy az árat érvényesítő vállalkozó kérelmére történhet. Ez utóbbi esetben a kérelmező köteles a hatósági árra vonatkozó javaslatát a hatósági ár megállapítója részére egyidejűleg megküldeni. A hatósági ár megállapítója — mindkét esetben — további adatokat kérhet.

(2)16 A hatósági ár megállapítójának megkeresésére az országos gazdasági kamara tájékoztatást ad a kérelemmel érintett termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos forgalmi és árviszonyokról.

(3)17 A hatósági ár megállapítója a kérelem, illetve a kért adatok kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles az ármegállapítást közzétenni vagy a kérelem elutasításáról a kérelmezőt értesíteni.

11. § (1)18 A hatósági árat, valamint annak alkalmazási feltételeit jogszabályban kell közzétenni. A jogszabályban rendelkezni kell arról, hogy a hatósági ár mikor lép hatályba; e rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet.

(2) A legmagasabb hatósági árnak a szerződés megkötését követően bekövetkező emelése esetén jogszabály kivételesen előírhatja, hogy az emelt legmagasabb hatósági ár az érvényes szerződés részévé válik. A felek azonban az új ártól lefelé — közös megegyezéssel — eltérhetnek, a szerződésben kikötött ár fenntartásával vagy megváltoztatásával.

12. § Ha hatósági árat állapítottak meg, a szerződésben

a) a legmagasabb árnál magasabb árat és

b) a legalacsonyabb árnál alacsonyabb árat

érvényesen nem lehet kikötni.

13. §19 Ha a felek az árban nem állapodtak meg, és a termékre hatósági ár van hatályban, az utóbbi az irányadó. A hatósági ár az irányadó akkor is, ha a felek a joszabály megsértésével más árban állapodtak meg.

14. § A hatósági árnak a szerződés megkötése és teljesítése között bekövetkezett megszűnése esetén a szerződést — ha törvény eltérően nem rendelkezik — a kikötött áron kell teljesíteni.

15. §20 A lakosságot közvetlenül érintő hatósági ár változtatásáról a hatósági ár megállapítója legkésőbb az ár hatálybalépésével egyidejűleg köteles a lakosságot tájékoztatni.

16. § A hatósági árakra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén a hatósági ár megállapítója határozattal

a) megtiltja a jogszabályt sértő ár további alkalmazását, és egyidejűleg kötelezi a vállalkozót a jogszerű ár alkalmazására, valamint

b) kötelezi a vállalkozót a hatósági árra vonatkozó rendelkezések megsértésével elért többlet árbevételnek a sérelmet szenvedett részére történő visszatérítésére, ha pedig ennek személye nem állapítható meg, az állam javára történő befizetésére,

c)21 bírságot szab ki a hatósági árakra vonatkozó rendelkezéseket megsértő vállalkozással szemben. A bírság legkisebb összege a jogsértő magatartással elért anyagi előny, maximális mértéke pedig annak kétszerese,

d)22 a 7. § (3) bekezdése szerinti rendelkezések megsértése esetén az 1997. évi CLV. törvény alapján fogyasztóvédelmi bírság kiszabása kezdeményezhető.

17. § (1) A hatósági ár megállapítójának a 16. §-ban szabályozott eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény23 rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)24 A hatósági ár megállapítójának határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.

(3)25 Az egyetemes hírközlési szolgáltatások tekintetében a 16. §-ban foglaltakat a hatósági ár megállapítója helyett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság végzi, az ezzel kapcsolatos eljárásra az elektronikus hírközlésről szóló törvény szabályait kell alkalmazni.

(4)26

18. §27

Vegyes rendelkezések

19. § A gazdaság egészét vagy jelentős részét érintő és az árak alakulására ható adózási, pénzügyi vagy egyéb szabályozási eszköz változása esetén a Kormány — legfeljebb hat hónapra — az árakra vonatkozóan rendelkezhet a nem hatósági árak körében is.28

19/A. §29 A gyógyszerpiac átmeneti zavarainak elhárítása, kiküszöbölése vagy a gyógyszerpiac egyensúlyának fenntartása érdekében tehető intézkedésekről külön törvény rendelkezik.

20. §30

21. § Az e törvényben foglaltak nem érintik a külön jogszabályok szerinti polgári jogi igény érvényesítésének, illetőleg szabálysértési vagy büntetőeljárás megindításának lehetőségét.

Hatálybalépés; átmeneti szabályok

22. § (1) Ez a törvény az 1991. évi január hó 1. napján lép hatályba.

(2)–(3)31

(4)32

23. § A törvény hatálybalépése nem érinti a mellékletben felsorolt termékekre vonatkozóan korábban kiadott hatósági ármegállapítások érvényességét.

Melléklet az 1990. évi LXXXVII. törvényhez33


Hatósági áras termékek

Hatósági áras termékek

I. Legmagasabb ár

A) Termékek34

Termékszám
(ITJ)(BTO)

Megnevezés

A hatósági ár megállapítója

11−3

Földgáz ára

gazdasági és közlekedési miniszter

14−1

Villamosenergia ára

gazdasági miniszter

1441−1−2

Az állami tulajdonú víziközműből más víziközműnek átadott ivóvíz díja

vízgazdálkodásért felelős miniszter



B) Szolgáltatások

Szolgáltatásszám
(SZTJ)(ITJ)

Megnevezés

A hatósági ár megállapítója

405−11−02-ből

A belföldi közforgalmú, vasúti menetrend szerinti személyszállítás díja

közlekedésért felelős miniszter

405−22−01-ből

A belföldi menetrend szerinti távolsági autóbusz-közlekedés díja; iskolák és tanintézetek által rendelt belföldi távolsági autóbusz-különjáratok díja

közlekedésért felelős miniszter

405−22−02-ből

A menetrend szerinti helyi autóbusz-közlekedés díja; iskolák és tanintézetek által rendelt helyi autóbusz-különjáratok díja

települési önkormányzat – fővárosban a Fővárosi Önkormányzat – képviselő-testülete

405−3-ból

A menetrend szerinti személyszállítás (villamos, fogaskerekű, troli, metró, földalatti) és a helyiérdekű vasút díja

települési önkormányzat – fővárosban a Fővárosi Önkormányzat – képviselő-testülete

64.11.12.0-ból
64.11.14.0-ból
64.11.15.0-ból

A postáról szóló 2003. évi CI. törvény 7. § (1) bekezdésében meghatározott postai belföldi fenntartott szolgáltatások díja

postaügyért felelős miniszter

64.20.11.0
64.20.12.1
64.20.12.2

Az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás díja

elektronikus hírközlésért felelős miniszter

507−34, 45-ből

Humán célú, a járóbeteg-ellátás keretében társadalombiztosítási támogatással forgalmazható gyógyszerek kereskedelmi árrése

egészségügyért felelős miniszter

05511

Az önkormányzati tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvíz díja

települési önkormányzat – fővárosban a Fővárosi Önkormányzat – képviselő-testülete

18111−1−2

Az önkormányzati tulajdonú víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és -kezelés díja

települési önkormányzat – fővárosban a Fővárosi Önkormányzat – képviselő-testülete

05511

Az állami tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvíz díja

vízgazdálkodásért felelős miniszter

18111−1−2

Az állami tulajdonú víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és -kezelés díja

vízgazdálkodásért felelős miniszter

40.30.90.0-ból

Távhőszolgáltatás csatlakozási díja

települési önkormányzat – fővárosban a Fővárosi Önkormányzat –
képviselő-testülete

SZJ’03 72.30.21

A céginformációs szolgálat által biztosított céginformáció elektronikus adattovábbításának ára

igazságügyért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter

1

A kihirdetés napja: 1990. december 5.

2

A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990: LXXXVI. törvényt a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996: LVII. törvény 97. § a) pontja hatályon kívül helyezte és a tárgykört újraszabályozta.

3

Az 1. § (2) bekezdésének c) pontját az 1994: CII. törvény 66. § (3) bekezdésének a) pontja iktatta be.

4

Az 1. § (2) bekezdésének d) pontját a 2003: XVI. törvény 34. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.

5

Az 1. § (2) bekezdésének e) pontját a 2007: LXXXVI. törvény 181. § (1) bekezdése iktatta be.

6

Az 1. § (2) bekezdésének f) pontját a 2008: XL. törvény 148. § (1) bekezdése iktatta be.

7

Az 1. § (2) bekezdés g) pontját a 2009: CL. törvény 2. §-a iktatta be.

8

Az 1. § (2) bekezdés h) pontját a 2011: CXXVI. törvény 13. §-a iktatta be.

9

A 3–6. §-t a 2009: XIV. törvény 17. § (9) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.

11

A 7. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 167. § (5) bekezdésének m) pontja szerint módosított szöveg.

13

A 7. § (3) bekezdését az 1998: XXXIII. törvény 71. §-a iktatta be, szövege a 2004: XCVIII. törvény 1. §-ával megállapított, első mondata a 2006: CIX. törvény 102. § (5) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

14

A 7. § (4) bekezdését a 2005: LXXXII. törvény 10. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LVI. törvény 13. §-a.

15

A 7. § (5) bekezdését a 2005: LXXXII. törvény 10. §-a iktatta be, szövege a 2011: XXIX. törvény 223. § (20) bekezdésével megállapított szöveg.

16

A 10. § új (2) bekezdését az 1994: XVI. törvény 84. § (1) bekezdésének j) pontja iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatva.

17

A 10. § eredeti (2) bekezdésének számozását az 1994: XVI. törvény 84. § (1) bekezdésének j) pontja (3) bekezdésre változtatta.

18

A 11. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 12. §-a szerint módosított szöveg.

19

A 13. § a 2009: LVI. törvény 12. §-a szerint módosított szöveg.

20

A 15. § a 2009: LVI. törvény 12. §-a szerint módosított szöveg.

21

A 16. § c) pontját a 2004: XCVIII. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2009: XIV. törvény 15. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 17. § (5) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. június 1-jét követően elkövetett jogszabálysértések esetében kell alkalmazni.

22

A 16. § d) pontját a 2009: XIV. törvény 15. §-a iktatta be. E módosító törvény 17. § (5) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. június 1-jét követően elkövetett jogszabálysértések esetében kell alkalmazni.

23

A 2005: LXXXIII. törvény 336. §-a alapján, ahol jogszabály az 1957. évi IV. törvényt említi, ott a 2004: CXL. törvényt kell érteni.

24

A 17. § (2) bekezdés második mondatát a 2009: LVI. törvény 13. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

25

A 17. § (3) bekezdését a 2001: XL. törvény 108. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: LXXXII. törvény 41. § (16) bekezdésével megállapított szöveg.

26

A 17. § (4) bekezdését a 2005: LXXIX. törvény 64. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2008: XL. törvény 148. § (2) bekezdése.

27

A 18. §-t a 2009: XIV. törvény 17. § (9) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte.

28

Lásd a 108/2000. (VI. 29.) Korm. rendeletet. A 19. § felhatalmazása alapján kiadott 48/2004. (III. 19.) Korm. rendeletet az Alkotmánybíróság a 19/2004. (V. 26.) AB határozatának 3. pontjával megsemmisítette 2004. június 30. napjával.

29

A 19/A. §-t a 2004: LVI. törvény 1. §-a iktatta be, szövege újonnan a 2006: XCVIII. törvény 78. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

30

A 20. §-t az 1997: CLV. törvény 54. § (2) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

31

A 22. § (2)–(3) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 64. pontja hatályon kívül helyezte.

32

A 22. § (4) bekezdését a 2001: CX. törvény 117. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 64. pontja.

34

Végrehajtására lásd a 96/2003. (XII. 18.) GKM rendeletet.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére