BK BH 1990/87
BK BH 1990/87
1990.03.01.
A szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre történő felfüggesztésének nincs helye, amikor a közúti közlekedés szabályainak durva megszegésével okozott baleset során az elkövető két hozzátartozója vesztette életét [Btk. 187. § (1) bek., (2) bek. b) pont, 89. § (1) bek.].
A katonai bíróság a honvéd vádlottat halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt 8 hónapi – fegyelmező zászlóaljban végrehajtandó – fogházbüntetésre és 1 évre a járművezetéstől eltiltásra ítélte.
A tényállás lényege szerint a vádlott 1988. novemberben a tulajdonát képező személygépkocsival Szombathelyről Budapestre indult. A járműben utasként nevelőapja és a nagyapja foglaltak helyet. A vádlott a 8. számú – nedves, helyenként hókásás, hóbordás felületű – főközlekedési úton az előtte haladó tartálykocsis kamion előzésébe kezdett, a személygépkocsija sebességét 91–96 km/óra sebességre növelte. Az útviszonyokhoz képest e túlzott sebesség következtében az előzés befejezésekor a jobb oldalra visszatérés során a gépkocsi megcsúszott. Így a vádlott a jármű feletti uralmát elvesztette, és az a menetiránya szerinti bal oldalon egy fának ütközött.
A vádlott nevelőapja a baleset során elszenvedett súlyos sérülések következtében a helyszínen elhunyt. A nagyapja pedig agyzúzódást, többszörös bordatörést és más sérüléseket szenvedett, és emiatt, továbbá a kezelés alatt keletkezett süllyedéses tüdőgyulladás és felfekvéses fekélyképződések, továbbá az idős karral járó betegségei, az általános testi leromlás, valamint légzési, szív- és keringési elégtelenségek miatt néhány hét múlva meghalt.
E tényállás alapján mind a vádlott bűnösségére vont következtetés, mind cselekményének jogi minősítése helyes.
A büntetés enyhítésére és a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére irányuló fellebbezések alaptalanok.
A büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni, hogy a vádlott által előidézett közúti baleset következtében a jogi minősítést már megalapozó haláleseten túl még további személy is életét vesztette. Nyomatékos súlyosító körülmény az is, hogy a vádlott nemcsak az útviszonyokhoz képest vezette lényegesen eltúlzott sebességgel a járművet, hanem az előzés közben még a KRESZ 26. §-a (1) bekezdésének a) pontjában előírt 80 km/óra sebességet is túllépte.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a vádlott által megvalósított cselekmény konkrét tárgyi súlyát értékelve arra az álláspontra jutott, hogy a vele szemben kiszabott szabadságvesztés mértéke inkább enyhe, mint súlyos. Így viszont annak további enyhítésére nem kerülhetett sor. Súlyosításra erre irányuló fellebbezés hiányában pedig nem volt lehetőség.
A védő helyesen hivatkozott arra, hogy az ítélkezési gyakorlat a gondatlanul előidézet közúti baleset okozójával szemben általában nem alkalmaz végrehajtandó szabadságvesztést, ha annak során egyedül az elkövető hozzátartozója szenved halálos eredményű sérülést, mivel ez az eredmény is sújtja az elkövetőt.
A jelen esetben azonban a vádlott cselekményével két hozzátartozójának halálát idézte elő. Mindemellett a már kifejtettek szerint jelentős és többszörös szabályszegő tevékenységével felelőtlenséget tanúsított, jóvátehetetlen eredménnyel járó balesetet okozott. Így a szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztése sem az egyéni, sem pedig az általános megelőzés és nevelés céljának eléréséhez fűződő érdeket nem szolgálná. Következésképpen csupán végrehajtandó szabadságvesztés alkalmas a vádlottal szemben – az ugyancsak törvényesen kiszabott járművezetéstől eltiltás mellékbüntetéssel együttes hatásában – a büntetés Btk. 37. §-ában írt céljának szolgálatára. Ezért tehát a Legfelsőbb Bíróság a szabadságvesztés felfüggesztésére irányuló fellebbezéseknek sem adott helyt.
(Katf. I. 110/1989. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás