BK BH 1990/89
BK BH 1990/89
1990.03.01.
A saját munkával létrehozott építmény értékesítése esetén az üzérkedés nem valósul meg [Btk. 299. §1 (1) bek. b) pont, (2) bek. c) pont].
A városi bíróság a terheltet bűnösnek mondta ki üzérkedés büntettében, ezért 140 napi tétel, összesen 35 000 forint pénzbüntetésre ítélte. Kötelezte egyúttal 30 000 forint elkobzás alá eső érték megfizetésére.
A megállapított tényállás szerint a kazánfűtő foglalkozású terhelt a városgazdálkodási vállalatnál havi 6000 forint keresettel rendelkezik. Mellékfoglalkozásban gáz- és központifűtés-szerelő kisipari tevékenységet folytat, amelyből havonta további mintegy 10 000 forint, zöldségtermesztésből pedig évente 30–40 000 forint jövedelme származik. OTP a garázsokat. Egy garázst a saját használatára akart megtartani, míg a
A terhelt 1987 tavaszán megtudta, hogy a lakásépítő és fenntartó szövetkezet önerős garázsépítési akciót szervez. Kb. 6 hónap alatt a saját, illetve az ismerősei nevén 6 db garázshelyre fizetett be, amelyekhez megszerezte a szükséges építési anyagokat, majd folyamatosan felépítette a garázsokat. Egy garázst a saját használatára akart megtartani, míg a többi garázst értékesíteni kívánta.
Egy teljesen felépítet garázst 105 000 forintért, míg egy további félig kész garázst 80 000 forintért értékesített. A fennmaradó 3 garázst is el akarta adni, de ebben a büntetőeljárás megindulása megakadályozta.
A 2 db garázs eladásával hozzávetőleg 30 000 forint jogtalan haszonra tett szert. Egy-egy felépült garázs forgalmi értéke 105 000 forint volt.
A terhelt cselekményét a bíróság a Btk. 299. §-a (1) bekezdése b) pontjában II. fordulatában meghatározott, és a (2) bekezdésének c) pontja szerinti üzérkedés bűntettének minősítette.
A meghozott ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az eljárás adatai szerint a lakásépítő és fenntartó szövetkezet önerős garázsépítési akciója révén bárki csak akként szerezhetett jogot garázs építéséhez, ha a szövetkezetbe tagként belépett, és garázsonként 15 000 forint telekhasználati díjat, valamint 1670 forint tervezési és lebonyolítási díjat befizetett.
A lakásszövetkezet az építés alatt álló garázsok telekkönyvezés előtti forgalmát nem vizsgálta, így a – feltételek teljesítése esetén – bármelyik tag akár több garázs építésének a jogát is megszerezhette. A garázsépítők egyébként csupán a felépítmény tulajdonjogát szerezték meg, a telek a szövetkezet tulajdonában maradt.
Az adott esetben a terhelt a garázsokat nem idegen munkaerővel építette, hanem önerőből. Az építéshez szükséges anyagokat maga vásárolta meg, és az építést is személyesen végezte, részben pedig ismerőseivel, a részükre épülő garázsokkal együtt. Egymásnak kölcsönösen segítettek, majd a végzett munka arányában megfelelően elszámoltak. Ekként tehát a vállalkozás feltételei nem valósultak meg.
Másrészről a terheltnek az a magatartása, hogy a saját munkával létrehozott garázsokat értékesítette, kereskedelmi tevékenységként nem értékelhető. A garázsok építésének jogát kifejezetten azért vásárolta, hogy a garázsokat ténylegesen felépítse és haszonnal értékesítse. Az eljárásban nem merült fel adat arra nézve, hogy a telekhasználati és tervezési díj kifizetésével megszerzett építési jogosultságát – mint a lakásszövetkezet által nyújtott gazdasági szolgáltatást – kívánta volna haszonnal értékesíteni.
Önmagában az a tény, hogy a terhelt a saját munkájával létrehozott építmény eladása során jövedelemhez jutott, bűncselekmény megállapítására nem alkalmas. A megszerzett jövedelem után a jövedelemadó fizetési kötelezettségét is teljesítette. Az elkészült garázs 105 000 forintért történt értékesítése megfelelt a reális forgalmi értéknek.
A terhelt magatartása tehát nem volt kereskedelmi tevékenység sem, és árdrágításra más módon sem volt alkalmas. Ezért a Btk. 299. §-a (1) bekezdése b) pontjának II. fordulatában meghatározott tényállási elemek nem állapíthatók meg, és tevékenysége az üzérkedés egyéb elkövetési magatartása alá sem vonható.
A kifejtett indokokra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a városi bíróság ítéletéről megállapította, hogy az törvénysértő, ezért az ítéletet hatályon kívül helyezte és a terheltet az üzérkedés büntette miatt ellene emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentette.
[B. törv. II. 809/1989. sz.]
1
A Btk. 299. §-át az 1993: XVII. törvény hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás