PK BH 1990/99
PK BH 1990/99
1990.12.31.
A fenntartási illeték megfizetésének elmulasztásával összefüggő kérdések [Szt1. 10. § (1)—(2) bek., 12. § (2)—(3) bek., 30/A. §, 32. §; 9/1986. (IV. 11.) PM r. 50. §2].
A kérelmező és az eljárásban részt nem vevő feltalálótársai szabadalmi bejelentését az Országos Találmányi Hivatal 1987. október 28-án közzétette, majd pedig az 1987. november 17-én kelt határozatával a bejelentés tárgyára 1986. április 23-i elsőbbséggel szabadalmat adott. Az erről szóló határozatában a bejelentőket arról tájékoztatta, hogy a fenntartási illetékek az 1986. április 23-i bejelentési nap évfordulóitól számított hat hónapon belül fizethetők meg.
Az Országos Találmányi Hivatal az 1988. július14-én kelt határozatával megállapította, hogy a végleges szabadalmi oltalom 1986. április 23-án megszűnt, mert a szabadalom 1–2. évi fenntartási illetékét nem fizették meg. Határozatában arra is kitért, hogy a bejelentők a szabadalom újra érvénybe helyezését kérhetik, amennyiben a mulasztást menthető ok idézte elő. Az erre vonatkozó kérelem benyújtásának határidejét 1988. július 28-ában jelölte meg. A kérelmező ezt a határozatot 1988. július 28-án vette át.
A kérelmező az Országos Találmányi Hivatal fenti határozatának megváltoztatása iránti kérelmét 1988. augusztus 23-án benyújtotta, és egyben igazolta, hogy az esedékes fenntartási illeték kétszeresét egyidejűleg megfizette.
Az elsőfokú bíróság a megváltoztatás iránti kérelmet elutasította annak megállapítása mellett, hogy a szabadalom ideiglenes oltalma szűnt meg 1986. április 23-án. Az elsőfokú végzés indokolása szerint a szabadalom után fizetendő 1–2. évi fenntartási illeték – a bejelentés 1987. október 28-i közzététele folytán – a közzététel napjával vált esedékessé, és ettől az időponttól számított hat hónapon belül, tehát 1988. április 18-áig kellett volna megfizetni. A kérelmező azonban ez alatt az ún. „türelmi határidő” alatt az illetékfizetési kötelezettségét ne teljesítette, ezért a megváltoztatás iránti kérelem nem volt alapos. Az illetékfizetés elmulasztása folytán a bejelentésre a szabadalom sem lett volna megadható, ezért az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a bejelentésre visszaható hatállyal nem a végleges, hanem az ideiglenes szabadalmi oltalom szűnt meg.
Az elsőfokú végzés megváltoztatása érdekében a kérelmező fellebbezett.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló és az 1983. évi 5. tvr.-rel módosított 1969. évi II. tv. (Szt.) 10. §-ának (1) és (2) bekezdése szerint a szabadalmi oltalom a bejelentés közzétételével keletkezik, az oltalom hatálya visszahat a bejelentés napjára. A közzététellel keletkező oltalom ideiglenes. Véglegessé akkor válik, ha a bejelentő a találmányra szabadalmat kap.
Az Szt. 12. §-ának (2) és (3) bekezdései értelmében a szabadalmi oltalom tartalmára évente külön jogszabályban meghatározott fenntartási illetéket kell fizetni. Az illeték a bejelentés napjának megfelelő naptári napon esedékes. A fenntartási illetéket – a külön jogszabályban meghatározott pótilleték fizetése mellett – az esedékességtől számított hat hónapos türelmi idő alatt is meg lehet fizetni.
Az előző rendelkezéssel összhangban az illetékekről szóló 1986. évi I. tv. végrehajtására kiadott 9/1986. (IV. 11.) PM rendelet (Vhr.) 50. §-ának (1) bekezdése kimondja: az első évi fenntartási illeték a bejelentés napján, a további évekre szóló fenntartási illetékek pedig a bejelentés napjának évfordulóin előre esedékesek, és – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel –az esedékesség napjától számított hat hónap alatt fizethetők meg. A (2) bekezdés szerint pedig a szabadalmi bejelentés közzétételét megelőzően esedékessé vált fenntartási illetékek a közzététel napjától, titkos és a közzététel mellőzésével megadott szabadalom esetén a megadást megelőzően esedékessé vált fenntartási illetékek pedig a szabadalmat megadó határozat kézbesítését követő naptól számított hat hónap alatt fizethetők meg.
A fenntartási illeték megfizetésének elmulasztása azzal a jogkövetkezménnyel jár, hogy az ideiglenes szabadalmi oltalom [Szt. 10. § (2) bek.] keletkezésére visszaható hatállyal, a végleges szabadalmi oltalom pedig az esedékességet követő napon megszűnik.
Az előzőekben idézett jogszabályok helyes értelmezése szerint ha a bejelentő a találmányra szabadalmat kap, az oltalom véglegessé válik, és a megadást megelőzően esedékessé vált fenntartási illetékek a szabadalmat megadó határozat kézbesítését követő naptól számított hat hónap alatt fizethetők meg. Ettől eltérő értelmezés ugyanis arra vezetne, hogy amennyiben a végleges szabadalom megadására illetékhátralék fennállása mellett kerül sor, ez önmagában alapul szolgálna a végleges szabadalom megsemmisítésére. Az Szt.-nek a szabadalom megsemmisítéséről szóló 32. §-a azonban ilyen megsemmisítési okot nem ismer. Jogszabály kifejezett rendelkezése hiányában pedig a bejelentő hátrányára nem lehet eltérni az Szt. 32. §-ában foglaltaktól és a Vhr. 50. §-a (2) bekezdésének előzőekben ismertetett rendelkezésétől.
A kifejtettekből következik: a kérelemmel érintett szabadalommal kapcsolatos fenntartási illeték megfizetését a bejelentők a szabadalom megadását megelőzően elmulasztották ugyan, az Országos Találmányi Hivatal azonban a bejelentésre a végleges szabadalmat megadta, ezáltal a szabadalom megadásakor fennálló és már esedékessé vált illetéktartozás a szabadalmat megadó határozat kézbesítését követő naptól számított hat hónap alatt volt megfizethető.
A rendelkezésre álló iratok tartalma alapján – a szabadalmat megadó határozat kézbesítését igazoló tanúsítvány hiányában – nem állapítható meg, hogy az Országos Találmányi Hivatalnak a szabadalom megadásáról szóló, 1987. november 17-én kelt határozatát a bejelentők részére mikor kézbesítették, és hogy ehhez képest mikor telt el a hat hónapos „türelmi határidő”, amely alatt a hátralékos illetéket megfizethették.
A fenti határidők ismeretének hiányában az sem állapítható meg, hogy a bejelentők mely időpontig élhettek volna az Szt. 30/A. §-a értelmében a szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezésének lehetőségével. Az a következtetés azonban a jelenlegi adatok ismeretében is levonható, hogy az Országos Találmányi Hivatal sérelmezett határozatában a bejelentők részére adott tájékoztatás, a szabadalom újra érvénybe helyezésének 1988. július 28-ában megadott végső határideje megalapozatlan. Ennek hiányában pedig a kérelmező által 1988. augusztus 23-án benyújtott megváltoztatás iránti kérelemről az sem állapítható meg, hogy nem tekinthető-e egyben a szabadalom újra érvénybe helyezése iránti kérelemnek.
Az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság a szabadalmi ügyekben hozott határozat megváltoztatására irányuló kérelmeket a nem peres eljárás szabályai szerint – a X. fejezetben írt eltérésekkel bírálja el. A 105/1953. (XII. 28.) MT rendelet 13. §-ának (3) bekezdése szerint pedig amennyiben az egyes nem peres eljárásokra vonatkozó szabályok másként nem rendelkeznek, vagy az eljárás nem peres jellegéből más nem következik, a nem peres eljárásokban is a Pp. szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A Pp.-nek a jelen eljárásra is alkalmazandó 164. §-a (2) bekezdésében foglaltak szerint a bíróság az általa szükségesnek talált bizonyítást hivatalból is elrendelheti. A Pp. 146. §-ának (3) bekezdése értelmében pedig ha a bíróság megítélése szerint a kérelem nem meríti ki a kérelmezőt megillető jogokat, erre a kérelmezőt figyelmeztetni kell.
Az elsőfokú bíróság – eltérő jogi álláspontjából következően – nem vizsgálja, hogy a szabadalmat megadó határozatot a kérelmező részére mikor kézbesítették, ehhez képest nem tisztázta, hogy a hátralékos illeték megfizetésére vonatkozó kötelezettségét a kérelmező meddig teljesíthette volna, és nem tisztázta azt sem, hogy a szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezésének határideje meddig állt fenn.
Az elsőfokú bíróság fenti mulasztásai a másodfokú eljárásban nem pótolhatók, és arra tekintettel, hogy a kérelmező – a tényállástól függően – a szabadalom újra érvénybehelyezését is kérhette, kérelme azonban ebben a minőségben nem került elbírálásra, a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 259. §-a és a 253. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú végzést megváltoztatta, az Országos Találmányi Hivatal határozatát az Szt. 64. §-a (2) bekezdése értelmében hatályon kívül helyezte, és az Országos Találmányi Hivatalt az eljárás folytatására utasította.
Az eljárás folytatása során – a szabadalom megadásáról szóló határozat kézbesítési időpontjának ismeretében – kell határozni a hátralékos fenntartási illetékek megfizetésének határidejéről, és ehhez képest kell állást foglalni arról, hogy a kérelmező részéről a mulasztás megtörtént-e vagy sem.
A fenti határidők alapulvételével kell állást foglalni abban a kérdésben is, hogy a szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezésének határideje meddig állt fenn, és amennyiben a megváltoztatás iránti kérelem ezen határidőn belül került benyújtásra, úgy a kérelmező nyilatkozatától függően a kérelmet e szerint kell elbírálni.
(Legf. Bír. Pkf. IV. 20 431/1989. sz.)
2
Az illetékekről szóló 1986: I. törvényt és a végrehajtási rendeletét az 1990: XCIII. törvény hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás