10/1991. (III. 22.) AB határozat
10/1991. (III. 22.) AB határozat1
1991.03.22.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság a Bognár Emőke (1014 Budapest, Dísz tér 16. sz. alatti lakos), és Vogl Elemér (1014 Budapest, Dísz tér 16. sz. alatti lakos) indítványozók által jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítása és megsemmisítése iránt kezdeményezett eljárásban meghozta a következő
határozatot.
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Építéstervezési Szakértői Bizottságokról szóló 4/1986. (III. 20.) ÉVM rendelet alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét. A megsemmisített jogszabály e határozat közzétételének napján veszti hatályát.
INDOKOLÁS
I.
Az építéstervezési szakértői bizottságok (a továbbiakban: ÉSZB) felállítására a 4/1986. (III. 20.) ÉVM rendelet (a továbbiakban: R.) alapján került sor az épített környezet magas színvonalú alakításához fűződő társadalmi érdek érvényre juttatása, az építéstervezés szakmai minősítésének javítása céljából. Létrehozásuk indoka részben a hatósági engedélyezésre benyújtott tervek építészeti, műszaki színvonalának folyamatos romlása, részben az első fokú építésügyi hatóságoknál jelentkező szakemberhiány volt.
Az ÉSZB a helyi építésügyi feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban: hatóság) mellett tanácsadóként működő, szakmai véleményező szerv.
Az ÉSZB szakvéleményét — az általa tervezett építési tervmegoldásról — a R. 5. § (1) bekezdésében meghatározott körben — a tervező köteles kérni.
Az ÉSZB a szakvéleményadást öt főből álló szakértői bizottságban végzi, melynek összetételét — a benyújtott műszaki tervek alapján — az ÉSZB vezetője állapítja meg. Az ÉSZB a szakvéleményében részletes indokolás mellett az építési engedélyezésre (jóváhagyásra)
— javasolt;
— átdolgozás, hiánypótlás után javasolt;
— nem javasolt
minősítést adhatja.
Az ÉSZB szakvéleménye az építési engedélyezési eljárásra vonatkozó jogszabályokban [12/1986. (XII. 30.) ÉVM rendelet] meghatározott szakhatósági hozzájárulást nem pótolja, elfogadása, vagy mellőzése az eljáró hatóság elhatározásától függ. A gyakorlatban azonban általában nagymértékben figyelembe veszik a hatóságok az ÉSZB-k minősítését, és csak kivételes esetekben hoznak azzal ellentétes határozatot.
Az ÉSZB szakvéleménye beszerzésének elmaradásához jogszabály jogkövetkezményt nem fűz.
Az ÉSZB működtetési feltételeinek biztosításáról a hatóság gondoskodik. Az ÉSZB működési (dologi, személyi) költségeinek fedezése céljából a tervezőnek a műszaki terv benyújtásakor a R. 9. § (1) bekezdésében meghatározott tételű díjat kell befizetnie.
Az ÉSZB munkájában közreműködők díjazását végzett munkájukkal arányosan, a másodállás, mellékfoglalkozás és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő foglalkoztatás szabályai szerint a hatóság állapítja meg.
II.
Az indítványozók a R. alkotmányellenességének utólagos megállapítását és megsemmisítését kérték. Álláspontjuk szerint az R. szabályai szerződéskötési kötelezettséget írnak elő, nem biztosítanak jogorvoslati lehetőséget az ismeretlen összetételű bizottságok véleményével szemben és ezzel hátrányos megkülönböztetést eredményeznek a tervezők helyzetében. Kifogásolták az indítványozók a bizottságok nem megfelelő gyakorlatát, szakmailag vitatható tevékenységét is.
III.
Az Alkotmánybíróság az 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban Abtv.) 1. § b) pontja alapján, a 31. § (1) bekezdés, valamint a 25. § (2) bekezdés rendelkezései figyelembevételével lefolytatott eljárásban beszerezte a Legfelsőbb Bíróság, a Magyar Építőművészek Szövetsége és Építészkamara, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium véleményét. A minisztériumi állásfoglalás szerint a bizottságok működtetése — a hatóság munkájának alacsony szakmai színvonala miatt — módosított formában továbbra is szükséges. Az 1991. első negyedévére tervezett módosítás szerint:
— az ÉSZB-k működtetése és felügyelete az önkormányzatok hatáskörébe kerül;
— az ÉSZB-k személyi összetétele és tevékenysége teljesen nyilvános lesz;
— az összeférhetetlenség szabályai kizárják az ellenérdekű személyek eljárását illetve az üzleti összefonódás hatását.
A másik két megkeresett hatóság érdemi állásfoglalást nem terjesztett elő.
IV.
Az R. szövegéből, valamint az építési engedélyezési (bejelentési stb.) eljárásra vonatkozó szabályok egybevetéséből megállapítható, hogy az ÉSZB-k felállítása és működtetése nem törvényi felhatalmazáson alapul. A tervező(k) terhére indokolatlan, egyoldalú kötelezettséget teremt anélkül, hogy államigazgatási jogviszonyt vagy kötelmi jogviszonyt hozna létre a tervező(k) illetve az ÉSZB között.
1. Az építési engedélyezéssel (bejelentéssel, jóváhagyással) kapcsolatos hatósági eljárásban (a továbbiakban: építési hatósági eljárás) államigazgatási jogviszony az építtető és a hatóság között jön létre. A tényállás tisztázása, a jogi előírások követésének ellenőrzése és így a határozathozatal bizonyos esetekben szakhatóság közreműködését igényli. Építési hatósági eljárás esetén jogszabály meghatározott szakhatóságok eljárását, hozzájárulásának beszerzését kötelezően előírja.
Az ÉSZB-k tevékenysége, szakvéleménye ezen szakhatóságok közreműködését, hozzájárulását nem pótolja [R. 3. § (2) bekezdés], a szakhatóságok bevonásának lehetőségét pedig az államigazgatási eljárásról szóló 1981. évi I. törvény (a továbbiakban: Áe.) 20. §-a biztosítja. Ezért ebben a körben külön (egy alacsonyabb szintű jogszabályba foglalt) rendelkezés szükségtelen.
Szakhatóság dolgozójának meghatározott képesítéssel rendelkeznie kell. Így az ÉSZB-k működtetésére nem lehet megfelelő magyarázat a hatóságnál fennálló szakemberhiány. Ha a hatóság dolgozója az előírt képesítési feltételeknek nem felel meg, ennek következménye (véleményező szerv kötelezően előírt közbeiktatása) — az Alkotmánybíróság álláspontja szerint — sem az ügyfélre (az építtetőre), sem más személyre (a tervezőre) nem hárítható.
Ha az ügyben jelentős tény, vagy körülmény megállapításához, megítéléséhez mégis olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a hatóság dolgozója nem rendelkezik, az Áe. 32. §-a értelmében szakértő bevonására nyílik lehetőség. Ez a rendelkezés szintén szükségtelenné teszi a külön szabályozást.
2. Szakvélemény megrendelése illetve elkészítése általában vállalkozási szerződés keretében történik. Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely munkával elérhető eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díjfizetésre köteles (Ptk. 389. §). A szerződés lényeges tartalmi elemei a szolgáltatás tárgya (a mennyiség és minőség meghatározásával), a vállalkozói díj összege és a teljesítési határidő. A vállalkozói díj a vállalkozó által létrehozott szolgáltatás ellenértéke. A vállalkozói szerződés megszegéséért a vállalkozó kötbér és kártérítési felelőssége fennáll, hibás teljesítés esetén a megrendelő igényelheti a kijavítást vagy a munka újbóli elvégzését.
Az ÉSZB-szakvélemény beszerzését jogszabály írja elő. A folyamat a terv beadásával (a tervezőtől) indul, és a szakvéleménynek a hatósághoz beérkezésével zárul. A tervező nem a szakvélemény ellenértékét, hanem működtetési költség-hozzájárulást, és nem az ÉSZB-nek hanem a hatóságnak fizet. Az ÉSZB-t szavatosság, kötbér és kártérítési felelősség nem terheli. Így szakvéleményének előterjesztése — az Alkotmánybíróság álláspontja szerint — nem vállalkozási szerződés keretében történik, és az ÉSZB, illetve annak tagjai nem a tervezővel, hanem a hatósággal állnak jogviszonyban. Ez a jogviszony pedig — R. 6. § (5) bekezdése és a 9. § (3) bekezdése értelmében — másodállás, mellékfoglalkozás illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony.
Mindezekre figyelemmel tehát megállapítható, hogy az Építéstervezési Szakértői Bizottságok beiktatása az építési hatósági eljárásba a jelenlegi módon — jogszabályi felhatalmazás hiányában — magasabb szintű jogszabályba ütközik, ezért az ezt rendező jogszabályt az Alkotmánybíróság megsemmisítette.
A határozat egyéb rendelkezéseinek alapja az Abtv. 40. §-a, 42. § (1) bekezdése, valamint a 27. §-a.
Alkotmánybírósági ügyszám: 443/B/1990/7.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás