• Tartalom

1991. évi XI. törvény

az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről1

2012.01.01.

1. § (1)2 A közegészségügyi (különösen a környezet- és település-, élelmezés- és táplálkozás-, gyermek- és ifjúság-, illetőleg sugáregészségügyi, kémiai biztonsági), a járványügyi, az egészségfejlesztési (egészségvédelmi, egészségnevelési és egészségmegőrzési), az egészségügyi igazgatási tevékenységek irányítása, koordinálása és felügyelete, valamint az egészségügyi ellátás felügyelete (a továbbiakban együtt: népegészségügy) állami feladat, amelyet az egészségügyi államigazgatási szerv lát el.

(2)–(3)3

Az egészségügyi államigazgatási szerv feladatai4

2. § (1)5 Az egészségügyi államigazgatási szerv felügyeletet gyakorol az ország közegészségügyi-járványügyi (a továbbiakban együtt: közegészségügyi) viszonyai felett. Ennek keretében

a)6 az ország egész területén – a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a honvédelemért felelős miniszter vagyonkezelésébe tartozó gazdasági társaságok és a rendvédelmi szervek (ide nem értve a büntetés-végrehajtási szervezetnek a fogvatartottak elhelyezésére és foglalkoztatására létrehozott büntetés-végrehajtási szerveit) tevékenységének kivételével – közegészségügyi ellenőrzést végez;

b) biztosítja a vasúti, a vízi és a közúti határforgalom, valamint a nemzetközi légiforgalom közegészségügyi ellenőrzését;

c) ellenőrzi a közegészségügyi szabályok érvényesülését;

d) végrehajtja a külön jogszabályokban hatáskörébe utalt feladatokat.

(2)7

(3)8 A Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, valamint a honvédelemért felelős miniszter vagyonkezelésébe tartozó gazdasági társaságok közegészségügyi-járványügyi feladatainak ellátását – az egészségügyi államigazgatási szerv szakmai irányelveinek betartásával és vele együttműködve – a Magyar Honvédség kijelölt szerve végzi.

(3a)9 A rendészetért felelős miniszter alárendeltségébe, közvetlen irányítása, fenntartói irányítása és közvetlen felügyelete alá tartozó szervezetek az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelembevételével, továbbá a rendvédelmi szervek személyi állományára vonatkozó közegészségügyi-járványügyi feladatainak ellátását – az egészségügyi államigazgatási szerv szakmai irányelveinek betartásával és vele együttműködve – a rendvédelmi szervek egészségügyi szolgálatai végzik.

(4)10 Az egészségügyi államigazgatási szerv és a külön felhatalmazás alapján közegészségügyi feladatokat ellátó, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv feladatköréhez kapcsolódó tevékenységet végző egyéb szervek együttműködnek. A büntetés-végrehajtás közegészségügyi feladatainak ellátásában a büntetés-végrehajtási szervezet közreműködik.

3. §11 Az egészségügyi államigazgatási szerv népegészségügyi tevékenysége keretében

a)12 vizsgálja, vizsgáltatja, ellenőrzi, elemzi és nyilvánosságra hozza a lakosság egészségi állapotának alakulását és az azt veszélyeztető, befolyásoló települési, lakóhelyi és társadalmi környezet fizikai, kémiai, biológiai és pszichoszociális tényezőinek állapotát,

aa) értékeli és elemzi az egészségkárosító hatások kockázatát,

ab) az egészségkárosító hatások megszüntetése, illetve csökkentése, a károsodás megelőzése érdekében közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi programokat kezdeményez, illetve végez,

ac)13 kezdeményezi, intézkedik, és intézkedéseivel elősegíti az egészséges életkörülmények, életmód kialakítását,

ad) az aa)ac) pontokban foglalt feladatainak végrehajtása érdekében jogosult valamennyi természetes személytől, jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől az egészségi állapottal összefüggő adatokat térítésmentesen megkérni;

b) kialakítja és működteti a fertőző és nem fertőző betegségek, valamint a környezeti hatásokkal összefüggő egészségkárosodások bejelentési és nyilvántartási rendszerét, epidemiológiai elemzéseket végez;

c) tudományosan megalapozza az egészségügyi követelményeket, az egészségügyi szempontból megengedhető értékeket, határértékeket, az egészségkárosító kockázat csökkentésének módozatait (a továbbiakban: közegészségügyi követelmények), amelyek betartása, illetve érvényesülése lehetővé teszi a környezeti ártalmak és az egészségkárosodások kialakulásának megelőzését, fokozza az emberi szervezet teljesítő- és védekezőképességét, biztosítja az egyén, a közösség és az utód nemzedék zavartalan testi, szellemi és pszichoszociális fejlődésének környezeti feltételeit;

d) ösztönzi és szakmailag támogatja a közegészségügyi ártalmak megelőzését szolgáló – az állampolgárok önálló döntését segítő közegészségügyi információn alapuló – tudatos és aktív magatartás társadalmi méretű kialakítását.

4. §14 (1)15 Az egészségügyi államigazgatási szerv környezet- és településegészségügyi feladata különösen

a)16 A kémiai és biológiai légszennyezettség (immisszió) egészségügyi határértékeinek kimunkálásában való közreműködés, a kémiai és biológiai légszennyezettség rendszeres közegészségügyi értékelése, valamint a zárt terek légszennyezettségi határértékeinek kimunkálása és a zárt terek légszennyezettségének közegészségügyi vizsgálata;

b) az emberi használatra (üdülés, fürdés, vízi sport, ivóvízkivétel) szolgáló felszíni vizekre, valamint medencés fürdőkre vonatkozó közegészségügyi követelmények, valamint az ivóvíz és fürdésre használt vizek higiénés határértékeinek kimunkálása, az ivóvíz, ásvány- és gyógyvizek, palackozott vizek minőségének, a közegészségügyi követelmények betartásának, illetve érvényesülésének a rendszeres ellenőrzése;

c) a talajjal, a szilárd és folyékony települési hulladékokkal, egyéb szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények, normák kimunkálása, érvényesülésének ellenőrzése;

d) a belső terekben érvényesülő zaj és rezgés határértékek kimunkálása és ellenőrzése, illetőleg a környezeti immissziós zaj és rezgés határértékek kimunkálásában és ellenőrzésében való közreműködés;

e) az oktató, nevelő és gondozó intézmények és tevékenységek közegészségügyi követelményeinek kimunkálása és érvényesítése.

(2)17 Az egészségügyi államigazgatási szerv sugáregészségügyi tevékenysége keretében kimunkálja, ellenőrzi és érvényesíti a sugárzó anyagokkal, a sugárzást kibocsátó berendezésekkel, a nem ionizáló sugárzással, valamint az elektromos és mágneses erőterekkel kapcsolatos munkahelyi és környezeti sugárvédelmi normákat, közegészségügyi követelményeket.

(3)18 Az egészségügyi államigazgatási szerv kémiai biztonsággal összefüggő tevékenysége körében ellátja a veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos külön jogszabály által előírt eljárás szerinti engedélyezési és ellenőrzési feladatokat, a veszélyes anyagok, veszélyes készítmények egészségügyi toxikológiai nyilvántartását és tájékoztató szolgálat működtetését.

(4)19

(5)20 Az élelmezés- és táplálkozásegészségügy keretében az egészségügyi államigazgatási szerv

a)21 kimutatja a kozmetikai készítményekben, a gyermekjátékokban, valamint az ezek készítéséhez használt anyagok összetevőiben előforduló vagy kezelésük során belekerülő vegyi, fizikai illetve biológiai egészségkárosító anyagokat, kimunkálja az ezekre vonatkozó közegészségügyi határértékeket és követelményeket, ellenőrzi és érvényesíti ezeket a termelés, feldolgozás, tárolás és forgalmazás során;

b)22 táplálkozás-egészségügy szakterületen

ba) vizsgálatokat végez a lakosság táplálkozási helyzetére, tápláltsági állapotára, a táplálkozás és az egészségi állapot közötti összefüggésekre vonatkozóan,

bb) a ba) alpont szerinti feladatokkal összefüggésben táplálkozás-egészségügyi vizsgálatokat végez, különös tekintettel a vendéglátás – ezen belül kiemelten a munkahelyeken, az egészségügyi intézményekben, az oktatási és nevelési intézményekben, továbbá a szociális ellátás, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatás keretében bármely formában nyújtott étkeztetés – területén a szolgáltatott élelmiszerekre, ételekre, étrendre vonatkozóan, tápanyagszámítással és biokémiai elemzéssel,

bc) a ba) és a bb) alpont szerinti területeken közreműködik a táplálkozás-egészségügyi előírások kidolgozásában,

bd) a ba)–bc) alpont szerinti feladatok végrehajtásával összefüggő eredményekről tájékoztatja az élelmiszerlánc-biztonsági tudományos szervet;

c)23 egyes élelmiszerekkel kapcsolatosan

ca) külön jogszabály szerint végzi a különleges táplálkozási célú élelmiszerekkel, az étrend-kiegészítőkkel, a vitaminokkal, ásványi anyagokkal és bizonyos egyéb anyagokkal dúsított élelmiszerekkel, az élelmiszerekkel kapcsolatos tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokkal, az élelmiszerek tápértékjelölésével kapcsolatos nyilvántartási, bejelentési eljárásokkal összefüggő szakértői feladatokat, külön jogszabály szerint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi előírása szerinti egyes eljárásokban ellátja a tagállami feladatokat, továbbá szakmai kapcsolatot tart az Európai Unió táplálkozás-egészségügyi és táplálkozás-tudományi szakterületen illetékes szervével,

cb) ellenőrzi a ca) alpont szerinti élelmiszerek meghatározott táplálkozási céloknak való megfelelését, és egészségi ártalom vagy annak gyanúja, illetve az emberi egészség veszélyeztetése esetén intézkedik,

cc) ellátja az új élelmiszerek engedélyezésével összefüggő, külön jogszabály szerinti feladatokat,

cd) ellátja a technológiai segédanyagokkal, élelmiszer-csomagolóanyagokkal, élelmiszeriparban felhasznált mosó- és fertőtlenítőszerekkel, az élelmiszert előállító, feldolgozó-, csomagoló-, tároló- és forgalomba hozó helyek engedélyezésével összefüggő, külön jogszabály szerinti feladatokat;

d)24 a betegélelmezés és a diétás étkeztetés területén

da) vizsgálja a fekvőbeteg-gyógyintézeti betegélelmezés keretében nyújtott étkeztetést – a rendszeres diétát, a speciális diétát és az enterális szondatáplálást is beleértve – és a fekvőbeteg-gyógyintézeten kívüli diétás étkeztetést tápanyagszámítással, biokémiai elemzéssel,

db) a da) alpont szerinti vizsgálatok eredménye alapján közreműködik a táplálkozás-egészségügyi előírások kidolgozásában.

(6)25 A járványügyi tevékenység körében az egészségügyi államigazgatási szerv

a) folyamatosan figyelemmel kíséri a járványügyi helyzetet, megállapítja a járványveszély vagy a járvány fennállását, és annak megelőzése, illetőleg megszüntetése érdekében elrendeli a szükséges intézkedéseket;

b)26 irányítja és ellenőrzi – az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott esetekben végzi – a fertőző betegekkel, a fertőzésre gyanús személyekkel, a kórokozó-hordozókkal kapcsolatos tevékenységet, valamint a fertőtlenítést és az egészségre káros rovarok, egyéb ízeltlábúak és rágcsálók (a továbbiakban együtt: egészségügyi kártevők) által okozott egészségi ártalmak megelőzését;

c) elrendeli a védőoltásokat és a járványügyi szűrővizsgálatokat, illetve a fertőzés veszélyének elhárítása céljából a lakosság időszakonkénti szűrővizsgálatát;

d) felügyeli és kezdeményezi a gümőkóros betegek és veszélyeztetett személyek, továbbá a nemi úton terjedő betegségekben szenvedők és fertőzésre gyanús állapotú személyek felkutatását;

e)27 meghatározza a lakosság járványügyi védelméhez szükséges védő-oltó, biológiai és egyéb anyagok (oltóanyagok, diagnosztikumok), eszközök előállítandó vagy importálandó mennyiségét és minőségét, készletben tartását;

f)28 dönt a járványügyi tekintetben felhasználásra kerülő rovar- és rágcsálóirtószerek, külön jogszabály szerinti fertőtlenítő szerek és fertőtlenítő eszközök forgalomba hozataláról;

g) nyilvántartja a bejelentésköteles fertőző betegségben szenvedőket;

h) szakmai felügyeletet gyakorol a kórházhigiénés tevékenység felett, folyamatosan figyelemmel kíséri az egészségügyi ellátás során előforduló nosocomialis fertőzéseket, és intézkedik azok megelőzése, illetve megszüntetése érdekében.

(7)29 Közegészségügyi és járványügyi feladatai ellátása érdekében az egészségügyi államigazgatási szerv laboratóriumokat tart fenn.

(8)30 Az emberi környezet szennyezettségéről és a járványügyi helyzetről megállapított adatok nyilvánosak. Életet vagy egészséget veszélyeztető mértékű környezetszennyezésről, illetve a járványról megállapított adatokat az egészségügyi államigazgatási szerv köteles nyilvánosságra hozni.

4/A. §31 (1) Szúnyogirtószer és szúnyoglárvairtó-szer légi úton történő környezetbe juttatása az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyével végezhető. Az engedélyes a szúnyogirtás tényleges időpontját és helyét legkésőbb 48 órával a tevékenység megkezdése előtt bejelenti az egészségügyi államigazgatási szervnek.

(2) Az (1) bekezdést a szúnyogirtási tevékenységnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására is alkalmazni kell.

4/B. §32 (1) 18 év alatti személyek közoktatási tevékenységnek nem minősülő csoportos, több napos táboroztatására, üdültetésére és egyéb szabadidős foglalkoztatására (a továbbiakban együtt: táboroztatás) csak akkor kerülhet sor, ha a táboroztatás szervezője gondoskodik az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott személyi és tárgyi feltételek meglétéről. A táboroztatás személyi és tárgyi feltételeinek betartását az egészségügyi államigazgatási szerv ellenőrzi.

(2) A táboroztatás szervezője köteles legkésőbb 6 héttel a táboroztatás megkezdését megelőzően az egészségügyi államigazgatási szervnek bejelenteni a tervezett táboroztatás helyét, kezdő időpontját és tervezett időtartamát, továbbá a táborozásban részt vevő személyek tervezett számát és az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott egyéb adatokat.

(3) Ha az egészségügyi államigazgatási szerv megállapítja, hogy a táboroztatás személyi és tárgyi feltételei nem biztosítottak, a szükséges feltételek biztosításáig a táboroztatást megtiltja, vagy az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott más jogkövetkezményt alkalmaz.

(4) E §-t a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében folytatott táboroztatási tevékenység esetén is alkalmazni kell.

5. § (1)33 Az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségfejlesztési (egészségvédelmi, egészségnevelési és egészségmegőrzési) tevékenysége keretében összehangolja, szervezi és felügyeli a népbetegségek megelőzését szolgáló feladatok végrehajtását, így különösen

a) a gyógyító-megelőző alapellátás tanácsadó tevékenységét;

b) a család- és nővédelmi feladatokat ellátó intézményeket;

c) az anya- és csecsemővédelmi feladatokat ellátó intézményeket; és

d) a mentálhigiénés szolgálatokat;

e)34 a lakossági célzott szűrővizsgálatokat.

(2)35 Az egészségügyi államigazgatási szerv részt vesz a lakosságot érintő és a megelőzést szolgáló programok kidolgozásában és végrehajtásában.

(3)36

6. § (1)37 Az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi igazgatási és koordinációs feladatai körében

a) javaslatot tesz az egészségügyi ellátás javítását szolgáló szervezeti, szervezési intézkedésekre;

b)38 felügyeli az egészségügyi intézmények működésére vonatkozó szabályok érvényesülését, és szakmai felügyeletet gyakorol az egészségügyi szolgáltatók és a lakossági gyógyszerellátást nyújtók tevékenysége felett ;

c) szakmai javaslatot tesz egészségügyi intézmények létesítése, fejlesztése, megszüntetése kérdésében a tulajdonos, illetőleg a finanszírozó számára;

d) véleményezi az egészségügyi intézmények szervezetével és feladatával kapcsolatos módosító elképzeléseket;

e)39 engedélyezi – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az egészségügyi szolgáltató tevékenységének végzését, ellenőrzi a tevékenységet és nyilvántartja az engedélyeket;

f)40 az egészségügyi szolgáltatók bejelentése alapján nyilvántartja, szükség esetén összehangolja, illetőleg az érintett egészségügyi szolgáltatók és fenntartóik véleményének kikérése után megállapítja és közzéteszi a megye (főváros) ügyeleti, készenléti ellátásának és betegbeutalásának területi rendjét, ideértve a gyógyszertári ügyeletet és készenlétet is ;

g)41 ellátja a gyógyhelyek, gyógyfürdő intézmények és a természetes gyógytényezők vonatkozásában a külön jogszabályban meghatározott feladatokat;

h) ellátja a gyógyszerellátással és a kábítószerekkel kapcsolatos szakfelügyeletet, ennek keretében biztosítja, hogy a forgalomból kivont gyógyszerkészítmények ne kerüljenek további felhasználásra;

i)42 kijelöli azokat a gyógyszertárakat és egészségügyi intézményeket, amelyek az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott gyógyszereket és immunbiológiai készítményeket kötelesek készletükben tartani;

j) felügyeletet gyakorol a halottkémlés szakszerűsége felett, engedélyezi a nem kórházban elhunyt személy holttestének elhamvasztását;

k)43 a helyi önkormányzatokat rendszeresen, szükség esetén alkalomszerűen tájékoztatja a lakosság egészségi állapotáról, az egészség romlását kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról ;

l) közvetlenül intézkedik, ha azt rendkívüli körülmény (járvány, természeti csapás és egyéb katasztrófák, hirtelen fellépő orvoshiány stb.) szükségessé teszi;

m)44 közvetlenül intézkedik súlyos, tömeges, illetőleg ismétlődő egészségkárosodás előfordulása, vagy annak gyanúja esetén a kiváltó okok megszüntetése, illetőleg az esemény megelőzése érdekében;

n) tanácskozási joggal

— részt vehet az önkormányzati testületi üléseken;

— részt vesz az egészségügyi vonatkozású kérdéseket tárgyaló önkormányzati testületi üléseken és az egészségügyi intézményeket felügyelő testületek ülésein;

o)45 gyakorolja a külön törvényben meghatározottak szerint a lakossági gyógyszerellátással kapcsolatos hatósági feladatokat.

(2)46 Az egészségügyi államigazgatási szerv az (1) bekezdés h), i) és o) pontjaiban foglalt feladatokat külön jogszabályban foglaltak szerint látja el.

7–9. §47

Az egészségügyi államigazgatási szerv hatósági jogköre48

10. § (1)49 Az egészségügyi államigazgatási szerv — a 2. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt kivétellel — valamennyi természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező társaságra kiterjedő hatósági jogkört gyakorol.

(2)50 Az egészségügyi államigazgatási szerv ellenőrzése során az ellenőrzött személy köteles az ellenőrzéshez szükséges munkaerőt ellenszolgáltatás nélkül az ellenőrző rendelkezésére bocsátani. Közegészségügyi vagy járványügyi érdekből a szemle haladéktalanul megtartható.

(3)51 Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek a ténymegállapításokon kívül tartalmaznia kell a felelős személy ezekre vonatkozó nyilatkozatát is.

(4)52 Ha az ellenőrzésen a felelős személy nem volt jelen, a jegyzőkönyv másolati példányát meg kell küldeni részére azzal, hogy nyilatkozatát a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül megteheti.

(5)53 Az egészségügyi államigazgatási szerv jogosult az ellenőrzéshez szükséges vizsgálatokat elvégezni, illetve külön jogszabályban meghatározottak szerint elvégeztetni.

(6)54 Az egészségügyi államigazgatási szerv a hatósági ellenőrzés során próbavásárlást – ideértve az interneten történő vásárlást is – végezhet.

(7)55 A próbavásárláshoz az egészségügyi államigazgatási szerv közreműködő személyt vehet igénybe.

(8)56 A közreműködő személy részére a közreműködést igénybe vevő egészségügyi államigazgatási szerv megbízólevelet állít ki, amely tartalmazza a közreműködő személy nevét, továbbá azt, hogy mely közreműködő személy milyen típusú ellenőrzésben vehet részt.

(9)57 A közreműködő személyre az egészségügyi államigazgatási szerv ügyintézőjére vonatkozó kizárási szabályokat kell alkalmazni.

(10)58 Próbavásárlás esetén az egészségügyi államigazgatási szerv az ellenőrzési jogosultságát a próbavásárlás befejezésekor igazolja, ezzel egyidejűleg az ellenőrzött személy képviseletében eljáró személy a termék visszavétele mellett köteles a vételárat visszatéríteni. Ha a próbavásárlással lefolytatott hatósági ellenőrzés során a termék véglegesen elvonásra kerül, károsodik, illetve részben vagy egészben megsemmisül, a vételár eljárási költségnek minősül.

11. § (1)59 Az egészségügyi államigazgatási szerv az ellenőrzés során megállapított tényállás alapján a hiányosságok, szabályszegések jellegét és súlyát mérlegelve megteszi a szükséges intézkedéseket és ellenőrzi azok végrehajtását.

(2)60 Az egészségügyi államigazgatási szerv elrendeli

a) a hiányosságok megszüntetését, illetőleg a szükséges intézkedések végrehajtását;

b)61 a hiányosságok megszüntetéséig az intézmény, létesítmény stb. működésének, illetőleg az egészségre ártalmas vagy veszélyes tevékenységnek a korlátozását vagy felfüggesztését, ha e szabálytalanságok fennállása egészségkárosodást okozhat;

c) súlyos vagy tömeges egészségkárosodás megelőzése érdekében az egészségre ártalmas tárgyak, vagy anyagok használatának és forgalmazásának megszüntetését, szükség esetén megsemmisítését;

d)62 egészségügyi szolgáltatónál észlelt hiányosság esetében az a)–c) pontban felsoroltakon túl – külön jogszabályban foglaltak szerint – az egészségügyi dolgozónak a tevékenységben való jártassága igazolását.

(3)63 Ha az észlelt hiányosság, illetve körülmény súlyos, vagy tömeges egészségkárosodást okozhat, az egészségügyi államigazgatási szerv ennek elhárítása érdekében köteles megtenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek az adott esetben a veszély elhárítása érdekében szükségesek.

(4)64 Az egészségügyi államigazgatási szerv a lakosság egészségét közvetlenül fenyegető súlyos veszély elhárításához, illetve rendkívüli körülmények esetén tett intézkedéseinek végrehajtásához a rendőrség, a tűzoltóság és a polgári védelem közreműködését is igénybe veheti.

12. §65 Az egészségügyi államigazgatási szerv

a)66

b)67 dönt – a külön jogszabályban foglaltak szerint – az új anyagok, a lakosság körében közvetlen felhasználásra kerülő termékek előállításával, szállításával, raktározásával, felhasználásával, új technológiák bevezetésével kapcsolatos engedélyek megadásáról

c) közreműködik az országos fejlesztési tervek, valamint az általános érvényű hatósági előírások (szabályzatok, műszaki előírások, irányelvek, országos és ágazati szabványok stb.) kiadásának előkészítésében.

13. §68 Az egészségügyi államigazgatási szerv

a) eljár a hatáskörébe tartozó szabálysértés esetén, ennek keretében helyszíni bírságot szabhat ki, egyéb szabálysértés miatt pedig az eljárásra illetékes szervnél feljelentést tehet;

b) kisebb súlyú cselekmény (mulasztás) esetén a felelős személyt figyelmeztetésben részesítheti;

c) fegyelmi vétséget megvalósító magatartás felfedésekor kezdeményezheti a fegyelmi jogkör gyakorlójánál a fegyelmi eljárás lefolytatását;

d) bűncselekmény észlelése esetén feljelentést tesz az illetékes szervnél.

13/A. §69 (1) Ha az egészségügyi államigazgatási szerv a hatáskörében eljárva megállapítja, hogy

a) az ivóvíz minőségére, a gyógy- és ásványvizek egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságára, felhasználására, forgalomba hozatalára,

b) a gyógy- és közfürdők, valamint a természetes fürdőhelyek üzemeltetésére, működtetésére,

c) a gyógytényezőkre, gyógyhelyekre, fürdő- és klímagyógyintézetekre,

d) a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére,

e) a kozmetikai termékek, a különleges táplálkozási célú élelmiszerek, az étrend-kiegészítők, a vitaminokkal, ásványi anyagokkal és bizonyos egyéb anyagokkal dúsított élelmiszerek, a tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokkal ellátott élelmiszerek meghatározott táplálkozási célnak való megfelelésére, táplálkozás-élettani hatású összetevőjének egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságára, alkalmazhatóságára, forgalomba hozatalára, forgalmazására,

f) a 4. § (5) bekezdés b) és d) pontja szerinti szakterületen az élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi követelményekre,

g) az atomenergia alkalmazási körébe tartozó anyagok felhasználására, berendezések, létesítmények üzemeltetésére,

h) a fertőző betegségek és járványok megelőzése, illetve a járványveszély elhárítása érdekében szükséges járványügyi előírásokra,

i) a munkavállalók fizikai tényezők – mesterséges optikai sugárzás és elektromágneses terek – hatásának való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági követelményekre

vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben foglaltakat súlyosan vagy ismételten megsértették, egészségügyi bírságot szab ki.

(2) Egészségügyi bírság kiszabásának van helye abban az esetben is, ha az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi igazgatási hatáskörében eljárva megállapítja, hogy

a) az egészségügyi szolgáltató

aa) az egészségügyi szolgáltatás nyújtására vonatkozó szakmai követelményeket meghatározó jogszabályi rendelkezéseket súlyosan megszegte, vagy a működési engedélyezés körébe tartozó szabályszegést követett el,

ab) szakmailag indokolatlanul a betegbeutalási rendtől eltért, különösen ha beteget jogosulatlanul utalt be, vagy utalt tovább, vett fel, vagy jogosulatlanul tagadta meg az ellátást, és ezzel a beteg állapotának megfelelő ellátását megakadályozta vagy veszélyeztette, vagy

ac) a jogszabályban előírt intézkedési, jelentéstételi kötelezettségét felhívás ellenére elmulasztotta, vagy a szakmai programjától eltérő szolgáltatást nyújtott,

b) a társadalombiztosítási támogatással vagy árhoz nyújtott társadalombiztosítási támogatással, ezek elszámolásával, folyósításával, ellenőrzésével kapcsolatos, jogszabályban előírt kötelezettségeket megsértették.

(3) Egészségügyi bírság abban az esetben szabható ki, ha külön jogszabály az egészségügyi államigazgatási szerv eljárásával összefüggésben szabálysértési vagy közigazgatási – kivéve eljárási – bírságot nem helyez kilátásba.

(4) Az egészségügyi bírság természetes személlyel, jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli jogalannyal szemben szabható ki.

(5) Az egészségügyi bírság összege 30 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet.

(6) Az egészségügyi bírság összegét az eset összes körülményeire, így különösen a kötelezettségszegés (hiányosság, mulasztás) súlyára, az okozott sérelemmel érintettek körére, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértőnek való felróhatóság mértékére tekintettel kell meghatározni.

(7) Az egészségügyi bírság kiszabása mellőzendő, ha az egészségügyi államigazgatási szerv a jogsértőt a fokozatosság elvének érvényesítése érdekében, az adott tényállással összefüggő magatartása miatt első alkalommal, írásban figyelmezteti a jogszabályok betartására, vagy bírság kiszabása nélkül tiltja el a jogsértéstől, illetve kötelezi a jogszerű állapot helyreállítására.

(8) A (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi bírság kiszabását nem mellőzheti, ha

a) az egészségügyi államigazgatási szervnek a jogsértést megállapító jogerős határozatában előírt kötelezettség teljesítésére megállapított határnap elteltét, illetve határidő lejártát követően a kötelezett ismételten megsértett valamely, a bírság kiszabására okot adó jogszabályi rendelkezést, illetve jogellenes állapotot fenntartott, vagy

b) a jogsértés a lakosság széles körének egészségét sérti vagy veszélyezteti.

(9) A kiszabott bírságot az eljáró hatóság kérelemre mérsékelheti vagy elengedheti, ha az a fizetésre kötelezett számára méltánytalanul súlyos hátrányt jelent, amennyiben vele szemben a bírság kiszabását megelőző 2 éven belül egészségügyi bírság kiszabására nem került sor.

(10) A bírság többszörös jogsértés esetén ismételten is kiszabható.

(11) Az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi bírságot kiszabó jogerős határozatot nyilvánosan közzéteszi. A közzétételre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hirdetményi közlésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a határozatot kizárólag a hatóság elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján kell közzétenni.

13/B. §70 (1) Az egészségügyi bírság kiszabásának nincs helye, ha

a) a kötelességszegésnek (hiányosságnak, mulasztásnak) a hatóság tudomására jutásától számított 6 hónap eltelt,

b) a cselekmény elkövetésétől, vagy a jogsértő állapot fennállása esetén a jogszerű állapot helyreállításától számított egy év eltelt, vagy

c)71

(2)72 Az egészségügyi bírságot az azt kiszabó jogerős határozat közlésétől számított harmincadik napig meg kell fizetni.

(3)73

(4)74 Az egészségügyi bírság összegét az egészségügyi államigazgatási szerv külön jogszabályban megjelölt számlájára kell befizetni.

(5)75

14. §76 Az egészségügyi államigazgatási szervnek

a) a környezet- és település-egészségügy – ideértve különösen a vizekkel, az ivó-, gyógy- és ásványvizekkel, a gyógy- és közfürdőkkel, valamint a természetes fürdőhelyekkel kapcsolatos feladatokat –,

b) az élelmezés- és táplálkozás-egészségügy,

c) a kozmetikai termékek,

d) a gyógytényezők, a fürdő- és klímagyógyintézetek, a gyógyhelyek,

e) a sugáregészségügy, járványügy, közegészségügy,

f) a gyógyszerészet, valamint

g) az egészségügyi igazgatás és koordináció

körében a kérelemre lefolytatott közigazgatási eljárásáért – ideértve a szakhatósági eljárásokat is – vagy igazgatási jellegű szolgáltatásáért az egészségügyért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

14/A. §77 (1) Az egészségügyért felelős miniszter irányító szervi jogosítványai közül a (2) bekezdés szerinti jogosítványokat az egészségügyi államigazgatási szerv kormányrendeletben kijelölt középirányító szervére ruházza át.

(2) A középirányító szerv

a) érvényesíti, illetve – módszertani segítséget is nyújtva – érvényesítteti az irányítása alá tartozó költségvetési szervek tevékenységében a közfeladatok ellátására vonatkozó követelményeket, és az erőforrásokkal (így különösen: az előirányzatokkal, a létszámokkal és a vagyonnal) való szabályszerű és hatékony gazdálkodás követelményeit, továbbá számon kéri, ellenőrzi e követelmények érvényre juttatását;

b) megállapítja az irányítása alá tartozó azon költségvetési szervek éves költségvetését, illetve költségvetési keretét és azon kiemelt kiadási és bevételi előirányzatokat, amelyek megállapítása nem tartozik az Országgyűlés, a Kormány vagy törvény alapján más személy, szerv, testület hatáskörébe;

c) gyakorolja a hatáskörébe utalt előirányzat-módosítási, -átcsoportosítási, -zárolási, -törlési és -felhasználási jogköröket;

d) felülvizsgálja, illetve értékeli az irányítása alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit;

e) megállapítja az irányítása alá tartozó költségvetési szervek pénzmaradványát, előirányzat-maradványát, egyidejűleg meghatározva a kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány felhasználásának célját, rendeltetését;

f) megállapítja az irányítása alá tartozó költségvetési szervek létszám-előirányzatát (létszámkeretét).

15. § (1)78 Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

(2)–(3)79

(4)80 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

a) jelölje ki az egészségügyi államigazgatási szervet vagy szerveket,81

b) jelölje ki a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a honvédelemért felelős miniszter vagyonkezelésébe tartozó gazdasági társaságok és a rendvédelmi szervek – ide nem értve a büntetés-végrehajtási szervezetnek a fogvatartottak elhelyezésére és foglalkoztatására létrehozott büntetés-végrehajtási szerveit – vonatkozásában a közegészségügyi-járványügyi feladatokat ellátó szervet vagy szerveket.82

(5)83 Felhatalmazást kap a 2. § (1) bekezdésének a) pontja szerint érintett miniszter, hogy a közegészségügyi feladatok ellátásának, valamint az egészségügyi államigazgatási szervvel való együttműködés rendjét az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza.

(6)84 Felhatalmazást kap honvédelemért felelős miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a honvédelemért felelős miniszter vagyonkezelésébe tartozó gazdasági társaságok feladatával kapcsolatos közegészségügyi követelményeket, a közegészségügyi feladatok ellátásának, valamint az egészségügyi államigazgatási szervvel való együttműködés rendjét.85

(7)86 Felhatalmazás kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza a menekülteket befogadó állomásokra, valamint a Rendőrség átmeneti szállásaira vonatkozó közegészségügyi követelményeket, a közegészségügyi ellenőrzés, valamint az egészségügyi államigazgatási szervvel való együttműködés rendjét.

(8)87 Felhatalmazást kap a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza a büntetés-végrehajtási szervek tevékenységével kapcsolatos közegészségügyi követelményeket, a közegészségügyi feladatok ellátásának, valamint az egészségügyi államigazgatási szervvel való együttműködés rendjét.88

(9)89 Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben

a) a munkavállalók fizikai tényezők (mesterséges optikai sugárzás) hatásának való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményeket,90

b) a munkavállalók fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményeket,

c)91 a kórházakban és más egészségügyi szolgáltatóknál az éles vagy hegyes eszközök által okozott sérülések megelőzésére, az éles vagy hegyes eszközök használatából eredő kockázatok kezelésére, valamint az egészségügyi tevékenységet végző személyek tájékoztatására és képzésére vonatkozó követelményeket

rendeletben állapítsa meg.

(10)92 Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy – az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – a 14. § szerinti igazgatási szolgáltatási díj körét és mértékét, valamint a díj fizetésére vonatkozó egyéb rendelkezéseket rendeletben határozza meg.93

(11)94 Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy

a) a szúnyogirtószer és szúnyoglárvairtó-szer légi úton történő környezetbe juttatásának feltételeit és az egészségügyi államigazgatási szervnek teljesítendő bejelentésekre és az engedélyezésre vonatkozó eljárás részletes szabályait, valamint

b) a táboroztatás személyi és tárgyi egészségügyi feltételeit, továbbá a táboroztatás bejelentésére, a bejelentés személyes adatnak nem minősülő további adattartalmára, valamint a táboroztatás hatósági ellenőrzésére és a jogsértő táboroztatás jogkövetkezményeire vonatkozó részletes szabályokat

rendeletben határozza meg.

(12)95 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

a) az egészségügyi államigazgatási szerv eljárásában kiszabott egészségügyi bírság megfizetésének részletes szabályait,96

b) a közigazgatási hatósági eljárás során felmerülő, egyéb eljárási költségnek minősülő, mintavételi, laboratóriumi vizsgálati költségek, illetve egyéb műszeres vizsgálatok költségeinek, továbbá az eljárás során a tényállás tisztázása kapcsán felmerült személyi és dologi költségek mértékét és fizetésének részletes szabályait,97

c) az egészségügyi államigazgatási szerv élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi feladataira vonatkozó részletes szabályokat.

1

A törvényt az Országgyűlés az 1991. március 20-ai ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1991. április 9. A törvény címe a 2006: CIX. törvény 109. §-ával megállapított szöveg.

2

Az 1. § (1) bekezdése a 2007: CLXI. törvény 17. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

3

Az 1. § (2)–(3) bekezdését a 2006: CIX. törvény 108. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

4

A 2. §-t megelőző cím a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

5

A 2. § (1) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

6

A 2. § (1) bekezdés a) pontja a 2011: LXXXI. törvény 84. § (1) bekezdésével megállapított, a 2011: CCI. törvény 40. § a) pontja szerint módosított szöveg.

7

A 2. § (2) bekezdését a 2006: CIX. törvény 108. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

8

A 2. § (3) bekezdése a 2011: CCI. törvény 39. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

9

A 2. § (3a) bekezdését a 2011: LXXXI. törvény 84. § (3) bekezdése iktatta be.

10

A 2. § (4) bekezdésének utolsó mondatát a 2001: XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdése iktatta be, első mondata a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

11

A 3. § az 1999: XCVI. törvény 3.§-ával megállapított, felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

12

A 3. § a) pontja a 2007: CLXI. törvény 17. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

13

A 3. § ac) pontja a 2007: CLXI. törvény 17. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

14

A 4. § az 1999: XCVI. törvény 4.§-ával megállapított szöveg.

15

A 4. § (1) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

16

A 4. § (1) bekezdés a) pontja a 2000: CXXIX. törvény 3. § a) pontjával megállapított és a 2009: CLIV. törvény 127. § (15) bekezdése szerint módosított szöveg.

17

A 4. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

18

A 4. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

19

A 4. § (4) bekezdését a 2006: CXXIX. törvény 24. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

20

A 4. § (5) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

21

A 4. § (5) bekezdés a) pontja a 2008: XLVI. törvény 78. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 74. §-a alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

22

A 4. § (5) bekezdés b) pontja a 2009: CLIV. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

23

A 4. § (5) bekezdés c) pontja a 2009: CLIV. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

24

A 4. § (5) bekezdés d) pontja a 2009: CLIV. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

25

A 4. § (6) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

26

A 4. § (6) bekezdésének b) pontja a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

27

A 4.§ (6) bekezdésének e) pontja a 2000: XXV. törvény 34.§-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

28

A 4. § (6) bekezdésének f) pontja a 2004: XXVI. törvény 94. § (4) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

29

A 4. § (7) bekezdése a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

30

A 4. § (8) bekezdésének második mondata a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

31

A 4/A. §-t a 2009: LVI. törvény 22. § (1) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

32

A 4/B. §-t a 2009: LVI. törvény 22. § (1) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

33

Az 5. § (1) bekezdése az 1999: XCVI. törvény 5.§-ának (1) bekezdésével megállapított, felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

34

Az 5. § (1) bekezdésének e) pontját a 2001: XXXIV. törvény 6. §-ának (4) bekezdése iktatta a szövegbe.

35

Az 5. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

36

Az 5. § (3) bekezdését az 1999: XCVI. törvény 5.§-ának (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyeze a 2006: CIX. törvény 108. § a) pontja.

37

A 6. § (1) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

38

A 6. § (1) bekezdésének b) pontja az 1999: XCVI. törvény 6.§-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

39

A 6. § (1) bekezdésének e) pontja az 1999: XCVI. törvény 6.§-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

40

A 6. § (1) bekezdésének f) pontja az 1999: XCVI. törvény 6.§-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.

41

A 6. § (1) bekezdésének g) pontja az 1999: XCVI. törvény 6.§-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg.

42

A 6. § (1) bekezdésének i) pontja a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

43

A 6. § (1) bekezdésének k) pontja az 1999: XCVI. törvény 6.§-ának (5) bekezdésével megállapított szöveg.

44

A 6. § (1) bekezdésének m) pontja az 1999: XCVI. törvény 11. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

45

A 6. § (1) bekezdésének o) pontját az 1999: XCVI. törvény 6.§-ának (6) bekezdése iktatta be.

46

A 6. § (2) bekezdése az 1999: XCVI. törvény 6.§-ának (7) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

47

A 7–9. §-t és az azokat megelőző címet a 2006: CIX. törvény 108. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

48

A 10. §-t megelőző cím a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

49

A 10. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

50

A 10. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdésének a) pontja, a 2009: LVI. törvény 23. és 24. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

51

A 10. § (3) bekezdésének második mondatát a 2009: LVI. törvény 24. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

52

A 10. § (4) bekezdése a 2009: LVI. törvény 24. §-a, a 2010: CLII. törvény 2. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

53

A 10. § (5) bekezdését az 1999: XCVI. törvény 7. §-a iktatta be, első mondata a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg, második mondatát a 2009: LVI. törvény 24. §-a hatályon kívül helyezte. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

54

A 10. § (6) bekezdését a 2011: CLXXVI. törvény 2. §-a iktatta be.

55

A 10. § (7) bekezdését a 2011: CLXXVI. törvény 2. §-a iktatta be.

56

A 10. § (8) bekezdését a 2011: CLXXVI. törvény 2. §-a iktatta be.

57

A 10. § (9) bekezdését a 2011: CLXXVI. törvény 2. §-a iktatta be.

58

A 10. § (10) bekezdését a 2011: CLXXVI. törvény 2. §-a iktatta be.

59

A 11. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

60

A 11. § (2) bekezdés bevezető szövegrésze a 2009: LVI. törvény 23. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

61

A 11. § (1) bekezdésének b) pontja az 1999: XCVI. törvény 11. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

62

A 11. § (2) bekezdésének d) pontját az 1999: XCVI. törvény 8.§-a iktatta be.

63

A 11. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

64

A 11. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

65

A 12. § felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdésének a) pontjával megállapított szöveg.

66

A 12. § a) pontját a 2006: CIX. törvény 108. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

67

A 12. § b) pontja az 1999: XCVI. törvény 9.§-ával megállapított szöveg.

68

A 13. § felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdésének a) pontjával megállapított szöveg.

69

A 13/A. §-t a 2009: CLIV. törvény 2. §-a iktatta be.

70

A 13/B. §-t a 2009: CLIV. törvény 2. §-a iktatta be.

71

A 13/B. § (1) bekezdés c) pontját a 2010: LXXXIX. törvény 25. § (1) bekezdés k) pontja hatályon kívül helyezte.

72

A 13/B. § (2) bekezdése a 2010: CLII. törvény 2. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

73

A 13/B. § (3) bekezdését a 2011: CLXVI. törvény 84. § 4. pontja hatályon kívül helyezte.

74

A 13/B. § (4) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 84. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

75

A 13/B. § (5) bekezdését a 2011: CLXVI. törvény 84. § 4. pontja hatályon kívül helyezte.

76

A 14. §-t a 2006: CIX. törvény 108. § a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2008: CVI. törvény 71. § (1) bekezdése iktatta be.

77

A 14/A. §-t a 2009: CLIV. törvény 3. §-a iktatta be.

78

A 15. § (1) bekezdése a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 70. pontja szerint módosított szöveg.

79

A 15. § (2)–(3) bekezdését a 2006: CIX. törvény 108. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

80

A 15. § (4) bekezdése a 2011: CCI. törvény 39. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

83

A 15. § (5) bekezdését az 1999: XCVI. törvény 11. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2001: XXXIV. törvény 6. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdésének a) pontja, a 2010: CXXX. törvény 44. § (50) bekezdése szerint módosított szöveg.

87

A 15. § (8) bekezdését a 2001: XXXIV. törvény 6. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdésének a) pontja, a 2010: CXXX. törvény 44. § (50) bekezdése, az 52. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

89

A 15. § (9) bekezdését a 2008: XXVIII. törvény 1. §-a iktatta be.

91

A 15. § (9) bekezdés c) pontját a 2011: CLXXVI. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be.

92

A 15. § (10) bekezdését a 2008: CVI. törvény 71. § (2) bekezdése iktatta be.

94

A 15. § (11) bekezdését a 2009: LVI. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta be.

95

A 15. § (12) bekezdését a 2009: CLIV. törvény 4. §-a iktatta be.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére