GK BH 1991/115
GK BH 1991/115
1991.03.01.
A szerződésnek a teljesítési póthatáridő lejárta után bekövetkezett meghiúsulása esetén a jogosult a késedelmi és a meghiúsulási kötbért is érvényesítheti [Ptk. 246. § (3) bek.].
A felperes keresetet indított az alperes ellen 381 818 Ft és késedelmi kamata megfizetése iránt arra hivatkozással, hogy az alperes a részére szállított padlófűtő elemek ellenértékét tartalmazó számlát a követelt összeggel indokolatlanul csökkentve egyenlítette ki. Előadta, hogy az alperes részére fűtőpaneleket szállított, az erre vonatkozó szerződés teljesítésével kapcsolatban azonban vita keletkezett a felek között. Az 1988. augusztus 9-én kelt jegyzőkönyvben azonban a felperes vállalta, hogy 1988. október 31-ig meghatározott mennyiségű terméket szállít, ebben az esetben az alperes a korábban követelt 381 818 Ft összegű kötbér érvényesítésétől eltekint. Közölte, hogy az átvételre felajánlott termékeket az alperes minőségi hibákra hivatkozva nem vette át. Álláspontja szerint az alperes megalapozatlanul csökkentette a vételárat a kötbér összegével, mert a megállapodás szerinti teljes mennyiséget leszállította, minőségi hiányosságra pedig az alperes azért nem hivatkozhat, mert a felek a szerződésben külön minőségi kikötést nem határoztak meg.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy a felperes a szállítási szerződésben vállalt 1986. december 31-i határidőt saját mulasztására visszavezethető okból nem tartotta meg, az 1988. évi teljesítéskor pedig a szolgáltatásra eredetileg vonatkozó szabvány már megváltozott. Előadta, hogy a felperes a későbbi póthatáridőre sem teljesített, ezért 481 818 Ft összegű kötbérigényt jelentett be, a felperes pedig vállalta 100 000 Ft kötbér megfizetését, a további kötbérösszeg érvényesítésétől pedig az alperes az 1988. október 31-ig történő teljesítése esetén eltekintett volna. Mivel a felperes készre jelentése 1988. november 3-án kelt és még 1989. január 13-ig sem történt meg a szerződésben vállalt teljes mennyiség leszállítása, az alperes a kötbérkövetelését a felperes díjkövetelésébe beszámította. Megjegyezte, hogy a felperes által szállított panelek vizsgálatáról előzetes bizonyítás keretében szakértői vélemény készül.
Újabb beadványában az alperes csatolta a szakértői véleményt, és az abban foglaltakra hivatkozva viszontkeresetet indított a felperes ellen 481 892 Ft meghiúsulási kötbér, 460 428 Ft ellenérték visszafizetése, továbbá 28 080 Ft raktározási költség iránt. Arra hivatkozott, hogy a szakvéleményből megállapítható a panelek alkalmatlansága. Hivatkozott arra is, hogy a jogszabályok értelmében a per tárgyát képező termékek csak érvényes alkalmasságot tanúsító anyag alapján forgalmazhatók, ilyen engedély beszerzését pedig a felperes elmulasztotta. Utalt arra, hogy a szakértői vélemény szerint a panelek a méreteltérések szerint válogatva beépítésre alkalmasak lehetnek, az alperes azonban ezt nem tartja lehetségesnek, mert az ország különböző helyiségeibe szállított panelcsomagokból való válogatás célszerűtlen és aránytalanul nagy munkaráfordítást igényelne.
A felperes kérte a viszontkereset elutasítását. Kifejtette, hogy a szakértői vizsgálat alapján sem bizonyított az általa szállított termékek alkalmatlansága. A szakvélemény a méreteltérések tekintetében nem tartalmaz egyértelmű álláspontot. Indítványozta további szakértői bizonyítás lefolytatását. Megjegyezte, hogy amennyiben az alperes meghiúsulási kötbér iránti igénye megalapozottnak bizonyulna, úgy a felperes a már megfizetett 100 000 Ft késedelmi kötbért jogosult lenne e követelésbe beszámítani.
Az alperes újabb előkészítő iratában azt fejtette ki, hogy a késedelmi kötbér iránti igénye azért megalapozott, mert a felperes az 1988. október 31-i határidőre nem teljesített. A meghiúsulási kötbér iránti igény pedig azért jogos, mert a felperes 1988. október 31-ét követően alkalmatlan termékek átadását kísérelte meg. Azt hangsúlyozta, hogy a szakértői vélemény a panelek szélességi méreteinek és horonytávolságának hibáit megállapította, erre tekintettel pedig a szolgáltatás nem tekinthető alkalmasnak. Viszontkeresetét az előzetes bizonyítás költségeivel, 9515 Ft-tal felemelte.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, és kötelezte a felperest, hogy 460 428 Ft vételárat és késedelmi kamatát, továbbá 481 892 Ft meghiúsulási kötbért, valamint 28 080 Ft raktározási költséget fizessen meg az alperes részére.
Az ítélet indokolása szerint az alperes által beszerzett szakvéleményből megállapítható, hogy a panelek csak 30, illetőleg 20%-os arányban felelnek meg a méretkövetelményeknek, tehát alkalmatlanok a rendeltetésszerű felhasználásra. Ebből következik, hogy a felperes az alperes által beszámítás útján elszámolt 381 818 Ft-ot nem jogosult visszakövetelni. A felek között létrejött szerződésnek a későbbiek során bekövetkezett meghiúsulása a felperes hibás teljesítésével függ össze, ezért a felperes tartozik a szállított termékek visszavétele mellett a vételárat az alperes részére visszafizetni. Arra tekintettel, hogy az alkalmatlan termékeket az alperes raktározta, és ezzel kapcsolatban költségei merültek fel. E költségeket a felperes köteles megtéríteni.
Az elsőfokú ítélet ellen a felperes fellebbezést nyújtott be, és kérte az ítélet megváltoztatásával az alperes kereset szerinti marasztalását és a viszontkereset elutasítását. Utalt arra a szakértői nyilatkozatra, amely szerint az alkalmassági engedélyben előírt követelmények szerint a vizsgált termék kifogástalan minőségű. Kifogásolta, hogy a szakértő nem adott választ a felperes azon kérdésére, hogy a termékek rendeltetésszerű használatra alkalmasak-e. Hivatkozott arra, hogy 100 000 Ft erejéig beszámítási kifogást terjesztett elő. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a viszontkereseti követelésnek teljes egészében helyt adott. Hangsúlyozta, hogy véleménye szerint a meghiúsulási kötbér érvényesítése a késedelmi kötbérkövetelést kizárja. Megjegyezte, hogy a szerződés meghiúsulásával összefüggésben a bíróság nem folytatott le teljes körű bizonyítást.
A fellebbezés az alábbi értelemben alapos.
A fellebbezési eljárás adatai folytán az elsőfokú ítélet megalapozatlannak bizonyult, mert az elsőfokú bíróság nem tisztázta a tényállást. Bizonytalanság mutatkozik abban a kérdésben, hogy a felperes által teljesített szolgáltatás milyen mértékben hibás, illetőleg hogy megállapítható-e a felperes szolgáltatásának alkalmatlansága. Erre nézve a bizonyítás nagyobb terjedelmű kiegészítése keretében indokolt lehet szakértői bizonyítás elrendelése az előzetes bizonyítás során készült szakvélemény kiegészítése érdekében.
Tisztázatlan a tényállás abban a tekintetben, hogy az alperes viszontkeresetében milyen összeget követelhet a vételár visszatérítése címén. Az alperes a fellebbezési tárgyaláson sem tudott határozott előadást tenni abban a kérdésben, hogy a 460 428 Ft összeget hiánytalanul megfizette-e a felperesnek, vagy abba már beszámította-e a 381 818 Ft kötbérhátralékot. Ebben a tekintetben is szükséges tehát az újabb eljárás során a bizonyítás kiegészítése.
Abban a kérdésben nem volt elfogadható a felperes jogi álláspontja, hogy a meghiúsulási kötbér érvényesítése mellett kizárt lenne a késedelmi kötbér. Olyan esetekben ugyanis, amikor a szolgáltatás teljesítésének késedelmére tekintettel póthatáridőt vállalt, és ennek eredménytelen eltelte miatt a késedelmi kötbér már esedékessé vált, a szerződés utóbbi meghiúsulása ettől független kötbérfizetési kötelezettséggel jár. A fentiekkel összhangban nem kizárt, hogy különböző szerződésszegések miatt késedelmi kötbért és meghiúsulási kötbért érvényesítsen a jogosult. A Ptk. 246. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy a késedelem vagy a hibás teljesítés esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítés alól. Ebből következik, hogy a teljesítés elmaradásának külön kötbérkövetkezménye van.
Az elsőfokú ítéletben a bíróság a felperest 28 080 Ft raktározási költség tekintetében is marasztalta, amely összeg pedig kártérítésnek minősül. A kötbérigény érvényesítése mellett a jogosult a Ptk. 246. §-ának (2) bekezdésében foglaltak értelmében csak a kötbért meghaladó kárát érvényesítheti. Amennyiben tehát az alperesnél felmerült kár a kötbérkövetelésének összegét nem haladja meg, az külön nem érvényesíthető. Megjegyzendő, hogy a fellebbezési tárgyaláson az alperes tett olyan előadást, amely szerint a per tárgyát képező szerződésszegéssel összefüggésben az általa követelt kötbér összegét meghaladó kára keletkezett. Ennek vizsgálata az újabb eljárás során azért is szükséges lehet, mert a felperes a fellebbezési tárgyaláson kérte a kötbér mérséklését is.
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 252. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján hatályon kívül helyezte, és az eljárt bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
(Legf. Bír. Gf. V. 30 472/1990. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás