GK BH 1991/118
GK BH 1991/118
1991.03.01.
A generális illetékmaximum 300 000 Ft-os összegét a jogosult által lerovandó illeték összege akkor sem haladhatja meg, ha a fizetési meghagyásos eljárás a kötelezett ellentmondása folytán – részben vagy egészben – perré alakul át, ezért illetékkiegészítésre kerül sor [1986. évi I. tv. 27. § (1) bek. b) pont, 27. § (2) bek.1].
A felperes 163 960 000 Ft és kamatai, továbbá 150 000 Ft eljárási illeték megfizetése érdekében fizetési meghagyás kibocsátását kérte. Az elsőfokú bíróság a fizetési meghagyást kibocsátotta, amellyel szemben az alperes 4 745 929 Ft erejéig ellentmondással élt. Az elsőfokú bíróság a fizetési meghagyást 159 215 020 Ft és 150 000 Ft költség erejéig jogerősítő záradékkal látta el, majd az ellentmondás folytán keletkezett perben 2. sorsz. végzésével felhívta a felperest arra, hogy a már lerótt illetéket 284 754 Ft összegű illetékkel egészítse ki. A felperes a végzés ellen fellebbezést terjesztett elő azzal, hogy 150 000 Ft illetéket már lerótt, tehát csak arra kötelezhető, hogy az ellentmondással támadott 4 745 929 Ft összeg 3%-át kitevő összegű illetéket rójon le. Kérte a perköltség összegének a módosítását.
Az elsőfokú bíróság 4. sorsz. végzésével a fellebbezést, valamint a felperes keresetlevelét is elutasította. A végzés indokolása szerint a fizetési meghagyásos eljárásban a felperes által lerótt 150 000 Ft-ot a bíróság a felperes javára ítélte, s mivel az alperes az ellentmondás kapcsán perré alakult eljárásban illetéket egyáltalában nem fizetett, ezért a Pp. 95. §-ának (2) bek. alapján – figyelemmel a Pp. 130. §-ának (1) bekezdés j) pontjában foglaltakra is – a hiányos beadványt elutasította.
A végzésnek a keresetlevelet elutasító rendelkezése ellen a felperes fellebbezett. Kérte ezen rendelkezés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per tárgyalására való utasítását. Indokolásként a korábbi beadványában foglaltakat ismételte meg.
A fellebbezés alapos.
Miután az ellentmondás folytán perré alakult az eljárás, az elsőfokú bíróságnak a felperest arra kellett volna felhívnia, hogy a korábban már befizetett illetéket egészítse ki a törvényes mértékre. Ennek nem teljesítése esetére pedig nem a keresetlevél elutasítását, hanem a per megszüntetését kellett volna kilátásba helyeznie.
Az illeték mértéke tekintetében az elsőfokú bíróság álláspontja téves. Az 1986. évi I. tv. 27. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a polgári eljárás illetéke az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke után fizetési meghagyásos eljárásban 3%, de legalább 100 Ft, legfeljebb 1 500 000 Ft. A 27. § (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy ha az (1) bekezdés b) pontjában említett eljárás perré alakul, az illetéket az a) pont szerinti mértékre kell kiegészíteni. Miután a jelen esetben csak részellentmondás történt, 4 745 929 Ft összegre folyt tovább az eljárás. Ezt az utóbbi összeget kellett volna az illeték–kiegészítés alapjául figyelembe venni, azzal azonban, hogy miután a 3%-os illeték lerovása megtörtént, a kiegészítendő illeték mértéke a fennmaradt 4 745 929 Ft 3%-a. Ha ezen összeg jóval magasabb lenne, az eljárási illeték összege – a törvény 27. §-a (1) bekezdése a) pontjának rendelkezése alapján – a 300 000 Ft-os maximumot akkor sem haladhatná meg. Az elsőfokú bíróság viszont a felperest további 284 754 Ft lerovására hívta fel. Ha a felperes e kötelezettségét teljesíti, ebben az ügyben az általa lerótt illeték összesen 434 754 Ft lenne, tehát a törvényes maximumot meghaladná. Az elsőfokú bíróság tévedett, amikor az eljárást nem egységes egészként kezelte, és az ellentmondással érintett rész értéke után 6% lerovására hívta fel a felperest.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzésének a keresetlevelet elutasító rendelkezését a Pp. 258. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per további tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Ennek során fel kell hívni a felperest, hogy az ellentmondás folytán keletkezett per értékét figyelembe véve további 3% illetéket rójon le. Amennyiben a felperes ennek eleget tesz, úgy az eljárást érdemben folytatni kell, ellenkező esetben a pert meg kell szüntetni.
(Legf. Bír. Gf. IV. 30 426/1990. sz.)
1
Lásd az 1990: XCIII. törvény 42. § (1) bekezdés d) pontját illetve a 42. § (2) bekezdését.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás