MK BH 1991/131
MK BH 1991/131
1991.03.01.
A fegyelmi eljárás elrendeléséről a munkáltató nem köteles írásban határozatot hozni. Ilyen határozat hiánya miatt – az eljárás egyéb szabályainak megtartása esetén – nem lehet a fegyelmi büntetést fegyelmi eljárás mellőzésével kiszabottnak tekinteni [Mt.1 56. § (1)–(2) bek.; Mt. V2. 74. § (1) bek.].
Az alperes 1983. június 15-től dolgozik a felperesnél utókalkulátor munkakörben. A felperes az 1989. augusztus 23-án hozott határozatával egy év időtartamra havi 1000 forint összegű alapbércsökkentés fegyelmi büntetéssel sújtotta. Azt rótta a terhére, hogy 1989. június 19-én a munkaidő lejárta előtt, 14–15 óra tájban engedély nélkül távozott el a munkahelyéről, és több munkatársával nem megfelelő hangnemben beszélt.
A munkaügyi döntőbizottság a határozatával hatályon kívül helyezte a fegyelmi határozatot, amelynek megváltoztatása iránt a felperes keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz.
A munkaügyi bíróság jogerős ítéletével megváltoztatta a munkaügyi döntőbizottság határozatát, és a fegyelmi határozatot hatályában fenntartotta. Az ítélet indokolásának lényege szerint az alperes a terhére róttakat elkövette, és a súlyos fegyelmi büntetés alkalmazása indokolt volt.
A munkaügyi bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás okfejtése szerint a fegyelmi határozat nem felelt meg az Mt. 56. §-ának (2) bekezdésében felsorolt azoknak a követelményeknek, amelyek alapján fegyelmi eljárás mellőzésével szabható ki fegyelmi büntetés. Ezzel összefüggésben hivatkozott az Mt. V. 77. §-ának (2) bekezdésében foglalt szabályra is. A felperes a súlyos büntetést fegyelmi eljárás mellőzésével szabta ki, mivel az 1989. június 3-án kelt jegyzőkönyv nem tartalmazza, hogy a jogkör gyakorlója fegyelmi eljárást indított az alperes ellen.
A törvényességi óvás nem alapos.
A Munka Törvénykönyvének IV. része tartalmazza a fegyelmi felelősség kérdésével kapcsolatos szabályokat. Az Mt. 56. §-ának (1) bekezdése szerint a fegyelmi büntetést a munkáltató fegyelmi eljárás alapján, indokolt írásbeli határozattal szabja ki. A jogszabály (2) bekezdése írja elő, hogy mely esetekben és milyen mértékben szabható ki fegyelmi büntetés fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül.
Az Mt. és végrehajtási rendelete nem tartalmaz olyan szabályt, hogy a fegyelmi eljárást írásban kellene elrendelni. Követelmény azonban, hogy a munkáltató a fegyelmi eljárás tekintetében bizonyítást folytasson le, és erről jegyzőkönyvet vegyen fel [Mt V. 74. §-ának (1) bekezdése].
A szóban levő ügyben a felperes az 1989. július 3-tól július 12-ig terjedő időszakban lefolytatta a fegyelmi eljárást, az annak során tett tanúvallomásokat jegyzőkönyvben rögzítette, és azok tartalmát közölte az alperessel. Az alperes előadta a védekezését, és annak rögzítése megtörtént a jegyzőkönyvben.
Az alperes az eljárás során nem vitatta, hogy ellene fegyelmi eljárás indult, és azt sem állította, hogy ennek az eljárásnak a kapcsán meggátolták volna a védekezése előterjesztésében. A szóban levő jegyzőkönyvet tehát az ügy tényállására és az azzal összefüggő körülményekre figyelemmel az elrendelt fegyelmi eljárás szabályszerűen felvett jegyzőkönyvének kell minősíteni.
Téves tehát a törvényességi óvásnak az a megállapítása, hogy a felperes a súlyos fegyelmi büntetést eljárás lefolytatása nélkül hozta meg.
Mind a fegyelmi eljárás, mind az annak alapján kiszabott büntetés megfelelt a jogszabály követelményeinek, ezért a Legfelsőbb Bíróság elutasította a törvényességi óvást.
(M. törv. II. 10 032/1990. sz.)
2
48/1979. (XII. 1.) MT rendelet a Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény végrehajtásáról. Hatályon kívül helyezte a 103/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet 1992. július 1-jével.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás