150/1991. (XII. 4.) Korm. rendelet
150/1991. (XII. 4.) Korm. rendelet
a bányásznyugdíjról1
A Kormány a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény2 (a továbbiakban: T.) 124. § (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. §3 (1) Életkorára tekintet nélkül bányásznyugdíjra jogosult az, aki
a) saját jogú nyugellátásban — ideértve a korengedményes nyugdíjat és az előnyugdíjat is —, baleseti rokkantsági nyugdíjban nem részesül, és
b)4 bányászati tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) föld alatti munkakörben szolgálati időként figyelembe vehető és a (2) bekezdésben megjelölt időt, vagy legalább 5000 (a mecseki uránbányászatban legalább 3000, illetőleg a mecseki szénbányászatban legalább 4000) műszakot töltött el, és
c)5 utolsó munkaviszonya, jogviszonya 1991. december 31-ét követően a gazdálkodó szervezetnél szűnik meg, vagy az igénybejelentés időpontjában rendszeres szociális járadékban, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, bányászati keresetkiegészítésben, munkanélküli járadékban, illetőleg munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesül.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett szolgálati idő
a) a megállapítás időpontjától függetlenül 25 év, ha a bányásznyugdíj megállapítására a gazdálkodó szervezetnek (bányaüzemének vagy bányászati munkahelyének) megszűnése miatt kerül sor,
b) a legkorábban 1992. január 1-jétől járó bányásznyugdíjhoz legalább 30 év,
c) a legkorábban 1993. január 1-jétől járó bányásznyugdíjhoz legalább 27 év,
d) a legkorábban 1994. január 1-jétől járó bányásznyugdíjhoz legalább 25 év.
(3) Ha az igénylő a jogosultsághoz szükséges műszakokat különböző bányáknál teljesítette, annak elbírálásához, hogy 5000 műszakot teljesített-e, a mecseki ércbányászatban elért műszakszámot 1,67-es, a mecseki szénbányászatban elért műszakszámot pedig 1,25-ös szorzószám alkalmazásával kell meghatározni, és az eredményt az egyéb bányákban elért műszakok számához kell adni.
(4) A föld alatti munkakörben eltöltött időt (ideértve a műszakok számát is) a gazdálkodó szervezet igazolja.
1/A. §6 (1) Bányásznyugdíjra jogosult életkorára tekintet nélkül az is, aki
a)7 szénkülfejtéses bányatérség fizikai és termelésirányító (aknász, bányafelmérő, bányamester, bányatechnológus, mélyfúrási vezető, műszaki vezető, üzemeltetési művezető, karbantartó művezető, részlegvezető, szakvezető) munkaköreiben legalább 30 év szolgálati időt szerzett, és
b) az 1. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt ellátásokban nem részesül, valamint
c) utolsó munkaviszonya, jogviszonya 1996. december 31-ét követően a szénbányászati tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél szűnik meg, vagy az igénybejelentés időpontjában rendszeres szociális járadékban, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, bányászati keresetkiegészítésben, munkanélküli járadékban, illetőleg munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesül.
(2)8 Az (1) bekezdés a) pontjában előírt 30 év szolgálati időbe a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében az ,,1. Föld alatt végzett munka'' címszó alatt felsorolt munkakörben eltöltött idő is beszámít.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában előírt feltételek meglétét a gazdálkodó szervezet igazolja.
1/B. §9 A bányásznyugdíjra jogosító munkakörökben szolgálati időként figyelembe vehető, az 1. § (2) bekezdésében, illetve az 1/A. § (1) bekezdése a) pontjában megjelölt idő meghatározásánál a katonai (polgári) szolgálatban, illetve a táppénzes állományban (betegszabadságon) töltött idő tartamát is számításba kell venni, feltéve, hogy az igénylő
a) táppénz (betegszabadság) esetében a keresőképtelensége bekövetkezésekor is,
b) katonai (polgári) szolgálat esetében pedig az említett szolgálatot megelőző és azt követő 30 napon belül is
bányásznyugdíjra jogosító munkakörben dolgozott.
2. § (1)10
(2)11 A kérelemnek helyt adó határozatban azt is fel kell tüntetni, hogy az igénylő a korkedvezményre jogosító ideje alapján legkorábban mikor lenne öregségi nyugdíjra jogosult.
3. §12 A bányásznyugdíjat a nyugdíjak emelése, kiegészítése esetén, továbbá társadalombiztosítási és nem társadalombiztosítási ellátásra jogosultság elbírálásánál, illetőleg minden egyéb szempontból a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben13 meghatározott öregségi nyugdíjnak kell tekinteni.
4. § (1) A bányásznyugdíj megállapítása időpontjától a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékát meg kell szüntetni.
(2)14 Az az ellátás, amely – az (1) bekezdésben, továbbá egyéb jogszabályban előírtak szerint – az öregségi nyugdíj megállapításától nem jár, a 3. §-ban foglaltaknak megfelelően a bányásznyugdíjban részesülőt sem illeti meg. Az adott ellátást az azt megállapító szerv megszünteti. A megszüntető határozat meghozataláig folyósított ellátást a bányásznyugdíjba be kell számítani. Ha a számított összeget nem a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv folyósította, azt a kifizető a nyugdíjastól követelheti vissza.
5. §15 (1) A bányásznyugdíjnak az ahhoz járó házastársi pótlékkal vagy a házastárs utáni jövedelempótlékkal együttesen, és azon napig folyósított összegét, amely napon a bányász az öregségi nyugdíjra jogosító, illetőleg a korkedvezményes életkort betölti, a Nyugdíjbiztosítási Alapnak (amely ezt a tételt költségvetésében ,,alapon kívüli kiadásként'' kezeli) át kell utalni. Át kell utalni a nyugdíjakhoz járó adott évi emelés, kiegészítés összegét is. Az átutalási kötelezettség a központi költségvetést terheli. Az átutalásra és a folyósítással kapcsolatosan felmerülő működési költségekre vonatkozó részletes szabályokat az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és a megtérítésre kötelezett megállapodásban rendezi.
(2) Ha a bányásznyugdíjban részesülő baleseti rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá, ez utóbbinak az összegét az állami költségvetés nem téríti meg.
6. §16 E rendelet alkalmazásában:
a) ,,bányászati tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet'' kifejezésen magyarországi bányavállalatot, bányát, bányászati tevékenységgel foglalkozó gazdasági társaságot, bányavállalkozót, továbbá az ezekből kivált (önállósult) gazdasági egységet,
b) ,,bányászati tevékenység'', ,,bányászat'', ,,bányavállalkozó'' kifejezésen a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény fogalommeghatározását,
c) ,,bányaüzem'' kifejezésen a 115/1993. (VIII. 12.) Korm. rendelet fogalommeghatározását
kell érteni.
7. §17 (1) E rendelet 1992. január 1-jén lép hatályba. Bányásznyugdíj legkorábban ettől az időponttól állapítható meg.
(2) A Kormány felhatalmazza az ipari és kereskedelmi minisztert, a népjóléti minisztert18 és a pénzügyminisztert, hogy a mecseki bányászatban foglalkoztatottak bányászati keresetkiegészítéséről szóló szabályokat megállapítsa.19
A rendeletet a 2011: CLXVII. törvény 104. § (1) bekezdés p) pontja hatályon kívül helyezte 2012. január 1. napjával.
Az 1975: II. törvényt az 1997: LXXX. törvény mellékletének a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § a 115/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (1) bekezdésének b) pontja a 63/2003. (V. 7.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (1) bekezdésének c) pontja a 187/1996. (XII. 13.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1/A. §-t a 187/1996. (XII. 13.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta a szövegbe.
Az 1/A. § (1) bekezdésének a) pontja a 63/2003. (V. 7.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1/A. § (2) bekezdése a 63/2003. (V. 7.) Korm. rendelet 2. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1/B. §-t a 63/2003. (V. 7.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta a szövegbe.
A 2. § (1) bekezdését a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 32. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 2. § (2) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 31. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 3. § a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 31. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
Lásd az 1997: LXXXI. törvényt.
A 4. § (2) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 30. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
Az 5. § a 115/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
Az új 6. §-t a 115/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti 6. § számozását 7. §-ra változtatta.
Az eredetileg 6. § számozását a 115/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet 3. §-a 7. §-ra változtatta.
Végrehajtására lásd a 6/1994. (II. 18.) IKM–PM együttes rendeletet.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás