PK BH 1991/16
PK BH 1991/16
1991.01.01.
Bejegyzett kereskedelmi név jogosulatlan használata miatt érvényesített igény elbírálásának szempontjai [Ptk. 77. § (1), (3) és (4) bek.; 1984. évi IV. tv. 4. §, 9. § (2) bek. d) pont.]
A felperesi polgári jogi társaság 1986. december 17-től kezdődően a Budapesten Korona Panzió néven nyolc szobás panziót üzemeltet. A panzió étteremmel is rendelkezik.
1988. december 6-án Budapesten osztrák cég beruházásában szállodaépítkezés kezdődött. A 433 szobás, konferencia termékkel, étteremmel, kávézóval, uszodával és különböző üzlethelyiségekkel rendelkező vendéglátóhely üzemeltetője – az építkezés 1990-re tervezett befejezését követően – az alperes, a vendéglátóhely neve pedig: Pannonia Hotel Korona.
A felperesek a kereseti kérelmükben a Ptk. 77. §-ának (3) és (4) bekezdésében, valamint a 84. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglaltakra hivatkozva annak megállapítását kérték, hogy az alperes megsértette a Korona Panzió Polgári Jogi Társaság névviselési jogát, amikor a felépülő szállodát a sajtó képviselői előtt „Korona Szálloda” néven jelölte meg. Kérték továbbá az alperes eltiltását attól, hogy a szálloda nevében a „Korona” elnevezés szerepeljen.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezésében előadta, hogy az épülő vendéglátóhely nem Korona Szálloda, hanem Pannonia Hotel Korona néven fog üzemelni. Azzal is érvelt, hogy a panzió és a hotel megjelölés az általános közfelfogás szerint is eltérő szolgáltatásokat, ebből következően eltérő tevékenységi kört jelöl, ezért a Korona névhasználat emiatt valósít meg jogsértést.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Ítélete indokolásában megállapította: az alperes által üzemeltetni kívánt kereskedelmi egység neve olyan megkülönböztető jegyeket tartalmaz, amelyek – a tevékenységi kör különbözőségére is figyelemmel – megfelelően biztosítják a felperesek panziójától való elkülönülést és egyediesítést.
Az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a keresetben foglaltak teljesítése érdekében a felperesek fellebbeztek.
Az alperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.
A fellebbezés az alábbi okok miatt alaptalan.
A bejegyzett kereskedelmi név jogosulatlan használata miatt érvényesített igény elbírálásának egyik lehetséges alapja a Ptk.-nak (a keresetben is megjelölt) a személyhez fűződő jogokról, ezen belül pedig a névviselésről szóló rendelkezése.
A Ptk. 77. §-ának (1) és (4) bekezdése szerint mindenkinek joga van a névviseléshez. A névviselési jog sérelmét jelenti különösen, ha valaki jogtalanul más nevét használja, vagy jogtalanul máséhoz hasonló nevet használ. Ha a bejegyzett kereskedelmi cég tulajdonosa nem jogi személy, az általa kifogásolt névhasználat elbírálásánál – a jogi személyekre irányadó szabályok [Ptk. 77. §-ának (3) bekezdése] megfelelő alkalmazásával – annak van ügydöntő jelentősége, hogy az érintettek azonos területen, azonos vagy hasonló működési körben végzik-e kereskedelmi tevékenységüket, fennáll-e annak reális lehetősége, hogy a névazonosság (vagy hasonlóság) alapján személyüket összetévesztik, és ezzel valamelyikük jogtalan előnyt szerez.
Miután a felperesek és az alperes is – bár egymástól távol eső városrészben, de – azonos (területen) városban végzik, illetve fogják végezni kereskedelmi tevékenységüket, ezért a kifogásolt névhasználat megítélése a működési körök egybevetését tette szükségessé.
A magyar nyelv értelmező szótára szerint a panzió rendszerint kisebb, családias jellegű vendéglátó intézményt jelöl, a hotel pedig a szálláshelyekkel kapcsolatos igények, elvárások magasabb szintű kielégítésére szolgáló vendéglátóhely. Utóbbi funkciói nem merülnek ki pusztán a szálláshely biztosításában, hanem sokrétű, többféle szükséglet kielégítésére alkalmas szolgáltatásokat nyújt, amelyek nemcsak mennyiségileg, de minőségileg is különböznek a panziók szokásos szolgáltatásaitól.
A szolgáltatások jellegében (ehhez kapcsolódóan a szolgáltatások árában és a szolgáltatásokat igénybe vevő személyek körében) kifejeződő különbségek a két intézmény működési körét oly mértékben elhatárolják egymástól, hogy köztük az azonosság vagy hasonlóság kizárt.
A panzió és a hotel működési köre közötti különbség a szakmai körökön kívül az általános közfelfogás szerint is nyilvánvaló. Az adott vendéglátóhely szolgáltatásait (és az ehhez kapcsolódó árakat) illetően ugyanis a vendégek megtévesztésére adna alkalmat, ha a hotel a szolgáltatásait panzió megjelöléssel hirdetné, vagy ha a panzió magát hotelként tüntetné fel.
A vendéglátóhelyek – a felek perbeli nyilatkozata szerint is – nevükben kedvelik a „Korona” megjelölés használatát. E névhasználat ezért csak akkor lehet jogsértő, ha azonos városban, azonos működési körű vendéglátóhelyek összetévesztésére és ezáltal üzleti érdekeket sértő módon valósul meg. Az összetéveszthetőség lehetőségének pedig objektíven kell fennállnia, és nincs ügydöntő jelentősége annak, ha az összetévesztésre az adott okot, hogy a vendéglátóhely üzemeltetője a saját kereskedelmi tevékenységét (üzletét) a másik vendéglátóhely működési körét jelző módon tüntette fel.
A felperesek panziója és az alperes által üzemeltetni szándékozott hotel – a per meg nem cáfolt adatai szerint – rendelkezik mindazokkal az adottságokkal, amelyeket a közfelfogás (és a szakmai megítélés) a panzió, illetőleg a hotel jellemzőiként ismer. A két vendéglátóhely tehát nemcsak a nevükben jelzettek által (Korona Panzió, Pannonia Korona Hotel), hanem valóságos szolgáltatásaik (adottságaik) és engedélyezett tevékenységi körük következtében eltérő működésű körűek, és a felek eltérő kereskedelmi tevékenység folytatói.
A két vendéglátó intézmény eltérő működési köre és ennek – helyesen – nevekben is kifejezett megjelölése (panzió, hotel) miatt a Korona név használata a felperesek számára nem jelenti a névviselési joguk megsértését.
A Legfelsőbb Bíróság rámutat arra is, hogy a felperesek igénye a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló 1984. évi IV. tv. alapján sem nyerhetne kedvezőbb elbírálást. Az előzőekben kifejtettek szerint ugyanis e törvény 4. §-ában, illetőleg a 9. §-a (2) bekezdésének d) pontjában írt tilalmakat az alperes nem sértette meg. A felpereseknek arra való hivatkozása, hogy panziójukat az épülő hotellel a postai szolgáltatások során esetenként összetévesztik, önmagában nem alkalmas annak megállapítására, hogy az alperes a perbeli cégnév használatával a versenytársakat vagy a fogyasztókat megtéveszti, és ezáltal a felperesek érdekeit sértő módon tisztességtelen gazdasági tevékenységet folytat.
A Legfelsőbb Bíróság megjegyzi: az elsőfokú ítélet felülvizsgálata során súlytalannak tekintette az alperesnek arra való hivatkozását, hogy névválasztását milyen tények motíválták, és a névválasztással összefüggően eddig milyen költségei keletkeztek.
A Legfelsőbb Bíróság a fenti indokolásbeli kiegészítéssel az elsőfokú ítéletet a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Legf. Bír. Pf. IV. 20 917/1989. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás